A csend hangja – Darius Marder: Sound Of Metal
2021. január 31.
Ízléses stilizáltságának és profán egyszerűségének köszönhetően a Sound of Metal egy bravúros hangi eszköztárral megformált dráma egy metáldobos megsüketüléséről.
Ízléses stilizáltságának és profán egyszerűségének köszönhetően a Sound of Metal egy bravúros hangi eszköztárral megformált dráma egy metáldobos megsüketüléséről.
Mennyiben helyes a boldogságot behazudni? A filmtörténet kikerülhetetlen fenegyerekének új, fikció és dokumentum közötti produkciójában a formai idomtalanság esztétikának minősül.
A konvencionális elbeszélések sorából kitérve az Aniara izgalmasan jelentékteleníti el hőseit és egyúttal a természet féktelen igazságát avanzsálja szereplővé. Párhuzamos valóságunk a címadó űrhajó fedélzetéről köszön vissza, vesztegzárra kifejezetten ajánlott.
Justine Triet harmadik nagyjátékfilmje, a Cannes-ban bemutatott Sybil szépen folytatja a Franciaországban népszerű, látens szexuális feszültséget piszkáló melodrámák sorát.
William Eubank harmadik nagyjátkfilmje szinte alig tér el a rendező-operatőr korábbi munkásságától. Az űr-sci-fik rajongója ezúttal a víz alá helyezi ugyanazokat a régen bejáratott elemeket, amelyek együgyűen tükrözik az ember tehetetlenségét és a hatalomvágy kritikáját egy ízléstelenül összeollózott pastiche-ban. Brian Duffield és Adam Cozad forgatókönyve a látványra és olcsó ijesztésekre hajt, de legalább felsorolja a műfaj ismertetőjegyeit, amelyeknek rosszul alkalmazva is megvan egyfajta B-filmes varázsa.
Az Ida fergeteges sikerét követve Pawel Pawlikowski előlépett egy dallamosabb érzékenységű történettel, amely két ember lehetetlen szerelmét dolgozza fel, enyhítve a második világháború utáni Lengyelország sajgó valóságán.
A mostanában kizárólag Playstation-exkluzívokat készítő Quantic Dream stúdió legújabb interaktív mozijában három öntudatra ébredő android párhuzamos, de végül természetesen egybe fonódó sztorija irányításá(nak illúziójá)t kapjuk.
A Breivik-féle terrortámadást bemutató alkotás hiába vérzik több sebből, a norvég nemzet traumáját feldolgozó téma mintha meggátolna abban, hogy részleteit kifogásoljuk.
A berlini Arany Medvével díjazott film sajtóvisszhangját követve már meggyőződésem volt, hogy Adina Pintilie első nagy lélegzetvételű projektje nem a kimerített új román filmes irányelveket követi. Az első képkockák egy hideg és elidegenítően szabályos környezetű világ részleteit vázolják fel, majd két férfi összeszerel és a nézőkre szegez egy kamerát. Kijelzőjén a rendezőnő arcközelije látható. A szerző feltekint, majd a közönség szemébe néz.
A borús időben tolongó vasárnapi tömeget semmi nem készíthette fel az elkövetkező két és fél órányi vérontásra. A bonchidai vetítés nyitóbeszéde alatt úgy tűnt, sokan nem is tudták, hogy a film jelentős harmadát kolozsvári helyszínek, kolozsvári színészhallgatók statisztálása, és a kolozsvári állami román színház színészének kókadt játéka fogja kitenni. A hosszasan vérző vászon előtti székek lassanként szabadultak fel.
25 napja – írta Forró Boldizsár
1 hónapja – írta a szerk.
1 hónapja – írta Kovács Patrik
1 hónapja – írta Kovács Patrik
Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 99 perc, 2026
Rendező: David Robert Mitchell
Fikciós film, 24, perc, 2014
Rendező: Visky Ábel
Dokumentumfilm, 70, perc, 2005
Rendező: Bálint Arthur
Dokumentumfilm, 49, perc, 2024
Rendező: Fábián Andor
Dokumentumfilm, 74, perc, 2024
Rendező: Szendőfi Balázs
Fikciós film, 7, perc, 2017
Rendező: Holhos Fanni
Dokumentumfilm, 20, perc, 2017
Rendező: Dezső Mátyás
Dokumentumfilm, 43, perc, 2006
Rendező: Ambrus Emese
Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, 99 perc, 2026
Rendező: David Robert Mitchell