Ezt láttuk a 17. TIFF-en 1. – Posoki / Directions; Generation Wealth; Candelaria; Caniba

2018. május 26.

A kannibálos film nem az a kannibálos film, amire kíváncsi vagy, de a déli szomszédok képesek meglepni. Első TIFF-es kritikacsokor.

Mit várunk a 17. TIFF-en?

2018. május 25.

Ahogy az dukál, íme az idei fesztiválról tudósító emberek kívánságlistája.

Tömörítési hiba – Glitch-esztétika a videójátékok médiumában

2018. február 10.

A digitális játékok valóságreprezentációját erős stiláris alakzatként definiálja újra a grafikusan leképezett glitch, amely hibát jelölő funkcióján túl sajátos jelentésrétegekkel ruházza fel virtuális valóságainkat.

Homo interneticus – Werner Herzog: Lo and Behold, Reveries of the Connected World

2016. szeptember 20.

Témaválasztásától függetlenül számomra mindig egyetlen dolog tűnt fontosnak Herzog dokumentumfilmjeiben. Jó, tudom, rengeteg mindent kinyomozott, felkutatta Kitezh városát, bevonult a halálra ítéltek közé, de munkássága szempontjából mindez csak ürügy arra, hogy az emberi lélekhez akár egy miliméterrel is közelebb férkőzhessen. Ars poeticáját saját fogalmaival írja körül a legjobban, rengeteg interjúban hangsúlyozza, hogy az „eksztatikus igazságot” keresi, s ennek szócsöveként mindig a rögzített valóság realizmusa felett marad, míg egy gép lencséjén keresztül tekint a lélek mélyére.

Ezt láttuk a 15. TIFF-en 6. – Domácí péce / Házi gondozás / Home Care; Zjednoczone stany milosci / United States of Love; Lošėjas / Gambler; Elfelejtett ősök árnyai / Tyenyi zabitih predkov / Shadows of Forgotten Ancestors

2016. június 2.

Hahotázós-könnycseppmorzsoltatós cseh szupernóva, lengyel-román újhullám, Oscarra küldött litván thriller-gyöngyszem, Paradzsanov-nosztalgia – a szakadó esőben is jó a kedvünk ma.

Ezt láttuk a 15. TIFF-en 2. – Remainder; Wild; Narodni heroj ljiljan vidic / Shooting Stars; Island City

2016. május 29.

Gyatra és közepes versenyfilmek, zoofil jelenetekkel teli felnövéstörténet, zseniális horvát brigantyk – legalább kettő kihagyhatatlan!

Ezt láttuk a 15. TIFF-en 1. – Jag är Ingrid / Ingrid Bergman in Her Own Words; La memoria del agua / The Memory of Water; V paprscích slunce / Under the Sun; Ji-geum-eun-mat-go-geu-ddae-neun-teul-li-da / Right Now, Wrong Then

2016. május 28.

Egy korrekt portréfilm szép anyaggal Ingrid Bergmanról, Matías Bize új, érzékeny és impresszionissztikus filmje a vízről, propaganda a távol-keleti nap alól, naiv rajongó vs. nőfaló művész kétszer. Van, amit érdemes újranézni.

Provocauteur – Igor és Iván Buharov: Az itt élő lelkek nagy része

2016. március 16.

Az orosz álnéven dolgozó Buharov fivérek munkái folyton valami veszélyt hordoznak magukban, hiszen sokszor darabjaira hulló tudatfolyamok – vagy szándékosan falhoz csapott ötletek. Ennek ellenére azt is érzem, hogy a szerzőpáros talán épp ezen veszélyek varázslatával kufárkodik, filmjeikben nem tartok semmitől, de minden valami feszes nyugtalanságban tart. Várom a következő pofont.

Anyában a család parazsa – Jonathan Demme: Ricki and The Flash / Dübörög a szív

2015. szeptember 14.

Jelenthet többet a kiégés, mint elfogadni azt, hogy egykori vágyaink álma elengedett minket?

Ezt láttuk a 14. TIFF-en 7. – Kkeut-kka-ji-gan-da / A Hard Day; Trash; Les nuits d'été / Summer Nights; București NonStop

2015. június 5.

Egy elgázolt férfi autóban elrejtve, három nagyon szegény, csatornalakó gyerek története, egy tisztes polgár, becsületes családapa, aki rejtett életet él női ruhába bújva, és egy román külvárosi trafik, egymástól nagyon különböző figurák útjának a kereszteződésében. Íme egy kis olvasnivaló ma reggelre, megnéznivaló későbbre!