Oskar Roehler filmjét az új német B-filmek tömegéből kimagasló művészi teljesítményként, A lé meg a Lola és a Sophie Scholl rokonaként emlegetik a kritikák. Beszélnek maró német öngúnyról, társadalomkritikáról, a felső középosztály kiútkereséséről. Hogy mi az öngúny, a társadalomkritika vagy a kiútkeresés célja ebben a filmben, arról már konfúzabbak a vélemények, s az állításom ebben a kritikában az lesz, hogy a film jellegzetessége éppen ez a konfúzió.
Az, hogy itt öngúnyolás vagy társadalomkritika folyik, az értelmezés sarkalatos végkövetkeztetése inkább, ami a film nehezen értelmezhető elemeit lefaragja, hogy egyetlen állításra hegyezhesse ki az egészet. De rögtön a film sajátos műfaji összevisszasága is ez ellen beszél. Végig nem derül ki a néző számára, hogy kedves vígjátékot néz vagy pszichothrillert, de nem a különböző jelenetek összevágása miatt, hanem mert az egyes jeleneteken belül is eldönthetetlen a dolog. Az ember feszengve próbálgatja saját viszonyulási formáit a filmbeli helyzetekhez, megbotránkozni ciki, nevetni alig van kedve.
A film hivatalos honlapján pszichotesztet találunk, választani kell különböző helyzetek megoldásai között, hogy kiderüljön, a film reklámsorában szereplő három személyiségtípus közül melyik illik ránk: hataloméhes, szexmániás vagy sóvárgó? A helyzetek persze az egyes filmjelenetekből származnak, a három személyiségtípus pedig a címben szereplő három testvér: Agnes (operációja előtt Martin), valamint két testvére, a zöld politikus Werner és Hans-Jörg, a szexmániás könyvtáros. A hivatalos összefoglaló szerint mindhárom személyiségtípus kialakulása az apjukhoz fűződő furcsa viszonyuknak köszönhető. Meg lehet azt érteni, hogy a film reklámstratégái úgy döntöttek, egy kényelmes identitáskeresés-„egotrip” élményével csábítják a közönséget, magában a filmben azonban ennél bonyolultabbak a viszonyok. A testvérek világa, s az apjuk benne játszott szerepe a valóság kereteit túllépően is különbözik. Nem ad olyan nézőpontot a film, ahonnan eldönthetnéd, ki az őrült, és ki normális
Három szálon fut tehát a cselekmény. Mint a katasztrófafilmek „eposzi felsorolás” szakaszában, az első percekben három élettel ismerkedünk meg. Hans-Jörgöt (Moritz Bleibtreu játssza a Lolából) annyira jól, hogy még a szagát is érezni. Ő könyvtáros, először egy dicsőséges bevonulást láthatunk tőle, amint a szebbnél szebb csajoknak köszönget a saját asztalához sietve. Majd átlátjuk, hogy csak övé a lelkesedés, a csajok nem osztják, és hogy tulajdonképpen arra hajt, hogy egy-egy csinosabb lányt kövessen a mosdóba, és maszturbáljon, míg egy lyukon át figyeli. Eljárogat egy szexmániás terápiás csoportba is, itt adja elő később a csúcsjelenetét: egyik társa végső vallomásként azt is elmondja, hogy a kutyájával él nemi életet, és összeroppan, mire Hans-Jörg nekiáll csitítani, hogy ugyan már, hát bántod te azt a kutyát? Megcsalod? Nem? Na, hát akkor tulajdonképpen ő a te feleséged, nincs ebben semmi rossz.
Werner sikeres zöld politikus, az EU-s göngyölegprogramért kampányol, szuper autójával szuper lakásába hazatérve pedig kedvetlen, jól karbantartott feleségével és idegesítő nagyfiával próbálja felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A fiú gyanúsan bizalmasan masszírozza anyut a napozóágyon, Werner pedig hiába próbál közeledni, a nő gyakorlatias közönnyel utasítja el: ne zavard a programomat. A nő nagyjelenete: Werner vágyódó pillantását követve a kamera felfele kúszik barna combjain, csipkebugyiján, melltartóján, végül meglátjuk, hogyan tépkedi szakszerűen cuppogva a fogselymet a fogai közül. Werner és a fiú nagyjelenete: Werner telefonon politikai tárgyalást folytat a szobájában, ideges, ordít, közben valószínűleg enyhül a székrekedése, lehelyez a földre egy lapot, letolja a nadrágját, és odacsinál a szoba közepére, majd megfordul, és meglátja a fiát a ráirányított felvevőgéppel. Botrány, később a család együtt törli le a felvételt, közben együtt meg is nézik. Később a nő megszökik a fiával, a fiú eltűnik, a nő visszatér a háztartásba.
A harmadik testvér Agnes, Martin Weiß fantasztikusan erős és szép alakításában. Bár a cselekmény szempontjából kicsit háttérbe szorul, tulajdonképpen ő az, aki mintegy megváltódik, s ilyenként ő alkotja a film alapját, amihez minden mérhető. Agnes megtalált igazsága, a női volta egy „természetellenes” lelki fordulat, majd testi beavatkozás. Ez a végül is rosszul sikerült műtét végez vele, a film nagy részében Agnes már a saját halálos ítélete tudatában cselekszik. Az ő nagyjelenetében egy pontba sűrűsödik ez a rajta láthatóan áttündöklő igazság: találkozik azzal a férfival, aki miatt nővé lett, s aki most teljes révületbe esik tőle. Agnes a régi esküvői ruhájában készült a találkozásra, amit a férfi vett neki, mielőtt elhagyta. „Milyen szép vagy!”, mondja a férfi. „Miattad van”, válaszolja Agnes, de nem utazik vele, hiába kéri. Mivel az élettársa kirúgta, mert féltékeny volt rá az éjszakai gogo-táncos munkája miatt, egy őt ismeretlenül befogadó öreg nő karjaiban hal meg, nevetve egy gyerekkorát idéző látomáson.
A három szálat a film először egy utazásban fogja össze, amikor a három testvér elindul, hogy meglátogassák az apjukat. Az apjuk valóban furcsa, hosszú hajú öregember, puskákat gyűjt, öregkorára homoszexuális lett, a komornyikjával él. Német családi találkozás, Wernerrel sétálnak a kertben, fúj a szél, nem tudnak beszélgetni. Agnes kedvesen, sóvárgóan nőies, látszik, nagy a szeretet közte és az apja közt, ők mintha azért nem beszélnének, mert úgyis mindent értenek. A második találkozás az itt megelőlegezett tragikus kifejlet: amikor Agnes elmegy elhozni az apjától a régi esküvői ruháját, Hans-Jörg titokban követi, s tanúja lesz egy olyasmi jelenetnek, mint amilyeneket az Austin Power-filmek idéznek a hatvanas évek szexis vígjátékaiból: míg az apja hátradől a kanapén, Agnes lehajol, hogy megszagolja a régi ruháját. Az akciót eltakarja egy virágcserép az ablakban, Hans-Jörg tehát meggyőződik arról, hogy Agnes szexuális szolgáltatást nyújt az apjuknak, ráadásul tényleg pénzt is ad neki a végén. Aznap leleplezik Hans-Jörgöt a könyvtár vécéjében, teljes összeomlás, éjjel belopózik a villába, és fejbelövi az apját. Másnap számára is megérkezik a megváltás, egy barátja a szexmánia-csoportból beszervezi pornószínésznek, s a partnerében megtalálja a szerelmet, együtt szöknek el, a nő szerint Irakba, mert „vége az egotripünknek”.
