Kritika: Enfant Terrible (Oskar Roehler) Kritika: Enfant Terrible (Oskar Roehler)

Fassbinder kiterítve

Oskar Roehler: Enfant Terrible

ÉRTÉKELD A FILMET!
Enfant Terrible
Oskar Roehler
2020

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

A német újfilm legendás alakjáról, Rainer Werner Fassbinderről készült életrajzi film szinte minden magánéleti szennyest kitereget, miközben érezhetően az a szándék vezérli, hogy demitizálja a legendát – de ebből az átértékelési kísérletből valahogy pont Fassbinder szellemisége marad ki.

„Minden férfi megöli azt, amit szeret” – a film mottóként használja Fassbinder utolsó filmje, a Querelle (1982) dalszövegének refrénjét, amelyet Jeanne Moreau énekel. Ez a felütés kijelöli a német újfilm egyik meghatározó alakjáról készített életrajzi film tematikus és stiláris keretrendszerét. Az Enfant Terrible az életművet lezáró Querelle felől gondolja újra, vagy fűzi fel azokat a dramaturgiai szempontból hasznosítható életrajzi elemeket – a megfeszített munkatempó és az önpusztító életmód –, amelyek elvezethettek a rendező halálához. Fassbinder utolsó filmje stilisztikai értelemben is nyomot hagy Roehler alkotásán, hiszen alapvetően ennek a filmnek köszönheti képi világát, a kizárólag díszletek között forgatott jelenetek erősen stilizált, majdnem színpadi világítását.

Kép az Enfant Terrible című életrajzi filmből

Egy kevésbé nyilvánvaló értelmezési keretet is felvillant a mottó, mintha Roehler motivációját valamiféle „apagyilkosság” vagy leszámolás vezérelné a „mesterrel” szemben, hiszen túlságosan negatív fényben tünteti fel a főszereplőt. Ugyanakkor ez túlmutat a személyes motiváción, hiszen valószínűleg nem véletlenül esik egybe a piac által diktált szemponttal, amely mindenképpen szenzációt vagy botrányt követel az eladhatóság fejében. Ilyen értelemben találó a címválasztás is, csakhogy Roehler és a főszerepet alakító színész, Oliver Masucci túlságosan egydimenziós figurát farag Fassbinder jelleméből, aki valahogy az élet minden területén fenegyerekként viselkedik: a forgatásokon ugyanolyan elnyomó, autoriter, alkotótársait elnyomó személyiség, mint a magánéletében. Mintha csakis saját érdekei vezérelnék. Miután az egyik szerelme öngyilkosságot követ el, mert Fassbinder nem hívja meg a születésnapjára, ezt nehezményezi egyik barátja és színésze, Kurt Raab (Hary Prinz) is: „Csak a te érzelmeid számítanak, a másokét leszarod”.

Az igazi Fassbinder

Hiányzik a karakter gyöngédebb oldalának a bemutatása, vagy valami szeretetteljes viszonyulás a mesterhez, ha valóban komolyan vehető a film mottója. Miközben Irm Hermann azt meséli az egyik interjúban, hogy Fassbindertől kapta a legtöbb szeretetet és figyelmet,1 még a közvetlen alkotótársaihoz való gyöngédebb viszonyulás is csak ritkán fordul elő a Roehler által megrajzolt portréban, és akkor sem túl meggyőző a sok üvöltözés után. Bár a film többnyire dokumentumokkal is alátámasztható életrajzi hitelességre törekszik, mégis erősen szelektál a „nyersanyagban”. A marokkói származású El Hedi Ben Salem (Erdal Yildiz) gyerekeiről csak azok a jelenetek kerülnek be a filmbe, ahol a rendezőt zavarják a munkafolyamatban, de az már nem, hogy iskolába járatta őket. Ugyanígy, bár Fassbinderről köztudott, hogy többnyire meleg volt, mégis a filmben túlságosan csak a férfiakhoz fűződő viszonya van kidomborítva. A melegklubok és a punkos szubkultúra éjszakai világa háttérbe szorítják a nőkkel kialakított viszonyát, mintha hallgatna a film arról, hogy milyen szerepet játszottak a nők Fassbinder életében.

Kép az Enfant Terrible című életrajzi filmből

Az életrajz bemutatása 1967-ben indul az avantgárd pinceszínházként Münchenben működő Action-Theaterhez kapcsolódó korai korszakkal (ahova Fassbinder még egész fiatalon került), és egészen 1982-ben bekövetkezett haláláig tart. Fassbinder rövid alkotói korszaka alatt számos színházi rendezés mellett 33 nagyjátékfilmet forgatott, a többrészes tévésorozatokat nem is számolva. Ezekből válogat Roehler filmje, vázlatosan bemutatva egy-egy jelentősebb film előkészítését vagy forgatását, újrajátszva néhány jelenetet. Fassbinder életének számos kulcsszereplője valódi nevén jelenik meg a filmben, mint például színésze, Kurt Raab, akivel 31 filmben dogozott együtt, vagy szerelmei, El Hedi Ben Salem, akivel egy párizsi törökfürdőben ismerkedett meg és A félelem megeszi a lelket (1974) című filmjében főszerepet kapott, és Armin Meier (Jochen Schropp), akivel egy bárban ismerkedett meg. Mások álnéven bukkannak fel a filmben, mint Martha alakja (Frida-Lovisa Hamann), aki egyértelműen Hanna Schygullát takarja, de ilyen Gudrun (Katja Riemann) is, aki valószínűleg Ingrid Caven, Fassbinder felesége és színésze lenne, vagy Eva Mattes, aki egyébként több Fassbinder-filmben is játszott, de itt Brigitte Mirát, A félelem megeszi a lelket másik főszereplőjét alakítja.

Kép az Enfant Terrible című életrajzi filmből

Bár a főhős néha túlmagyarázza saját filmjeit, az életrajzból mégis kimarad a filmek kontextusa, az a társadalmi-politikai dimenzió, amelyekre válaszként érkeznek Fassbinder filmjei. A sajtótájékoztatókat, a kocsmákat és bárokat leszámítva, amelyek szintén színpadszerűen vannak kialakítva, többnyire privát terekben vagy a stúdió díszletei között látjuk a hősöket. Ezek határozottan zárt, a társadalom nyilvános tereitől elkülönült terek, mintha ezek a protagnisták burokban élnének. És ez a bemutatás valahol szembemegy Fassbinder filmjeinek szellemiségével, amelyekben folyamatosan azt látjuk, hogy az intimitás tereit áthatják a társadalmi és gazdasági viszonyok, vagy a társadalomból származó normák és előítéletek.

Kép az Enfant Terrible című életrajzi filmből

Viszont van egy érdekes játék a filmek és a rendező élete között, ahol az egymásraíródásnak köszönhetően eldönthetetlen, hogy hol kezdődik a film, és hol az élet. „Minden film!” – harsogja egy adott ponton mámorosan a főszereplő. Miközben köztudott, hogy Fassbinder gyakran készített személyes hangvételű filmeket, belopva azokba személyes életét is, Roehler mintha megfordítaná a viszonyt, időnként az életrajzi elemekhez használ fel filmekből vett jeleneteket. Az egyik forgatási jelenetbe beépíti például a szintén forgatásról szóló Óvakodj a szent kurvától! (1970) azon jelenetét, ahol fellázadnak a színészek, hogy ne zsákmányolják ki őket, vagy amikor El Hedi Ben Salemmel táncol a főhős egy bárban a zenegép dallamára, az A félelem megeszi a lelket egyik jelenetéből van kölcsönvéve.

Kép az Enfant Terrible című életrajzi filmből

Persze mindez csak azok számára lehet érdekes, akik ismerik a filmjeit. A szélesebb közönség viszont mégiscsak kaphat valamiféle betekintést Fassbinder életébe (és részben munkásságába), még akkor is, ha ez csak egy adott nézőpontra szűkül. Ezzel szemben Fassbinder jellemének valószínűleg pont az volt a varázsa, hogy felvállalta saját személyiségét, annak minden oldalával együtt.

1 Lásd Christian Braad Thomsen Fassbinder: To Love Without Demand (2015) című dokumentumfilmjét.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Enfant Terrible

Enfant Terrible

Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

Rendező:
Szereplők: , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson