Kit szeretett, megölte mind – François Ozon: Peter von Kant

2022. október 6. – írta Vigh Martin

Francois Ozon legújabb filmjében nemcsak megidézi Rainer Werner Fassbindert, hanem pimasz játékot is űz a német mesterrel.  A Peter von Kant izgalmas újrázása a klasszikus melodrámának.

Fassbinder kiterítve – Oskar Roehler: Enfant Terrible

2022. június 11. – írta Gregus Zoltán

A német újfilm legendás alakjáról, Rainer Werner Fassbinderről készült életrajzi film szinte minden magánéleti szennyest kitereget, miközben érezhetően az a szándék vezérli, hogy demitizálja a legendát – de ebből az átértékelési kísérletből valahogy pont Fassbinder szellemisége marad ki.

Rövidfilmpályázatot hirdet a budapesti Goethe Intézet

2020. június 12. – írta a szerk.

Május 31-én volt Rainer Werner Fassbinder születésének 75. évfordulója. Az emléknapon kívül az intézet rövidfilmpályázattal is emlékezik a német rendezőre.

Fassbinder kutatóközpont nyílik Frankfurtban

2018. szeptember 26. – írta a szerk.

A német újfilm emblematikus rendezőjének, Rainer Werner Fassbindernek szentelt kutatóközpont nyílik Frankfurt am Main városában.

Női sorsok és látszatéletek – Beszélgetés Todd Haynesszel

2012. január 20. – írta Kriston László

A teoretikus hajlamú, posztmodern ízlésű filmfőiskolás mintapéldája. Az iskolapadból kikerülve konceptuális és intellektuális filmalkotó lett: gondolatgazdag, több rétegű filmek költője. A 80-as évek New Queer Cinema (új meleg film) irányzatának vezéralakja idén a Golden Globe-mezőnyben tündökölt az HBO számára készített miniszéria, a Mildred Pierce révén[1]. Amit Kertész Mihály adaptált először a noir műfaj klasszikusává 1945-ben.

A német(országi) film rövid története 2.

2005. október 15. – írta Margitházi Orsolya

A háború végét követően, a megszállás idején a szövetségesek ellenőrzésük alá vonják a német filmipart, és felállítják a cenzúrázó hivatalokat. Ezzel egyidőben megkezdik saját filmjeik elterjesztését, a német lakosság „nácitlanítása” érdekében.

A német(országi) film rövid története 2.

2005. október 15. – írta Margitházi Orsolya

A háború végét követően, a megszállás idején a szövetségesek ellenőrzésük alá vonják a német filmipart, és felállítják a cenzúrázó hivatalokat. Ezzel egyidőben megkezdik saját filmjeik elterjesztését, a német lakosság „nácitlanítása” érdekében.

„Nem nézek a kamerába” – Rainer Werner Fassbinder: Despair – Utazás a fénybe (1978)

2003. április 15. – írta Dánél Mónika

A harmincas évek Berlinjében egy orosz emigráns csokoládégyáros Hermann Hermann képzelgései, hasonmás-projekciója, illetve személyiségének átruházása, kicserélése egy csavargó (álhasonmás) személyével, Félix Weberrel, akit aztán kafkai módon meggyilkol – mindezek képezik Fassbinder első angol nyelvű filmjének központi vonalát. Ebben a hangsúlyosan képzeletbeli világban az egyetlen reális fogódzó a főhős kétségbeesése, amely őrültségbe torkollik.

„Nem nézek a kamerába” – Rainer Werner Fassbinder: Despair – Utazás a fénybe (1978)

2003. április 15. – írta Dánél Mónika

A harmincas évek Berlinjében egy orosz emigráns csokoládégyáros Hermann Hermann képzelgései, hasonmás-projekciója, illetve személyiségének átruházása, kicserélése egy csavargó (álhasonmás) személyével, Félix Weberrel, akit aztán kafkai módon meggyilkol – mindezek képezik Fassbinder első angol nyelvű filmjének központi vonalát. Ebben a hangsúlyosan képzeletbeli világban az egyetlen reális fogódzó a főhős kétségbeesése, amely őrültségbe torkollik.

„Két film között színházat...” – Interjú Radu Gabrea filmrendezővel

2002. október 15. – írta Kacsó Edith

Radu Gabrea annak ellenére, hogy Romániában kezdte filmrendezői karrierjét, majd' 20 évig törölve volt a hazai filmgyártás katalógusából. Azért, mert az átkosban nem kedvelték, mert cenzúrázták, és betiltották. Talán ez kellett ahhoz, hogy híres legyen...