Rabszolgaság és öncenzúra – Beszélgetés Hajdu Szabolccsal

2014. október 20.

Hiányzott a Magyar Filmhétről a Délibáb – alkotói úgy döntöttek, nem nevezik a programba. A Fehér tenyér, a Bibliothéque Pascal, a Tamara, a Macerás ügyek rendezője a külföldre költözést fontolgatja és talán felhagy a filmezéssel is. Hortobágyi westernje, a Délibáb a Torontói Filmfesztiválon debütált, a premier másnapján beszéltünk a 42 éves Hajdu Szabolccsal.

Torontói forgatag – 39. Torontói Nemzetközi Filmfesztivál, 2014. szeptember 4–14.

2014. szeptember 18.

Nem tudni, hogy a Telluride-ban debütált filmek kitiltásának vagy az idei filmtermés általában gyenge voltának köszönhető, hogy a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál idén híján maradt a kimagasló, nagy tetszést arató favoritoknak. Pedig ez a világ második legnagyobb seregszemléje.

Roncswestern – Hajdu Szabolcs: Délibáb

2014. szeptember 10.

Magyar western az elnyomás természetéről és a fellázadás dinamikájáról: a 42 éves rendező a műfaj toposzait adagolja ugyan, de meglehetősen laza narratív szerkezete miatt a Délibáb inkább tekinthető ráérős, lassan égő hangulatfilmnek, semmint feszes zsánermozinak.

Frears, Scorsese és Sirk bűvkörében – Beszélgetés Lynda Myles producerrel

2013. június 27.

A 70-es években újra felfedezte Samuel Fullert és Douglas Sirköt az Edinburgh-i Filmfesztivál igazgatójaként, megágyazva a mesterek későbbi kultuszának. Mozifenegyerekek címmel megírta az első könyvet Új Hollywood titánjairól. A 80-as években a Columbia stúdió alelnökeként tevékenykedett. Később független producerként vezényelte Stephen Frears és Alan Parker ír opuszainak gyártását. A TIFF zsűritagjaként látogatott el Kolozsvárra. A zárógála előtt, a fesztivál talán egyetlen napfényes délutánján beszélgettünk.

Halálugrás előtt – Tony Scott-portré – 2. rész

2013. február 1.

A rózsaszín baseballsapkás mester művei a 90-es évektől kezdve telítődnek fajsúlyos kérdésekkel. A Top Gun és a Mint a villám történelmi kuriózum marad, mint a 80-as évek tipikus popcornfilmjei, mégis inkább két kvázi-remekmű révén lesz érdemes Tony Scottra emlékezni évtizedek múlva: Az utolsó cserkész és a Deja Vu miatt.

Halálugrás előtt – Tony Scott-portré – 1. rész

2013. január 31.

Egy állítólag csúcson lévő híresség sokkoló, váratlan öngyilkossága mindig megingatja a sikermítoszt. Főleg, hogy filmjei a bátorság, a rátermettség, a hősiesség amerikai értékrendjét dübörögték hangosan. Mi hiányzott az életéből? Miért érezte elviselhetetlennek? Egyértelmű válasz híján „csak” a rózsaszín baseballsapkás rendező műveiben kutakodhatunk.

Európai Filmdíjak 2012

2012. december 18.

Csoda történt: az Európai Filmakadémia vezetősége felébredt álmából és beismerte, hogy az európai film igenis válságban van. Megerősítette e revelációt az idei harmatos felhozatal is. Michael Haneke és Tudor Giurgiu győzött, Till Attila vesztett a Málta szigetén rendezett ceremónián.

Fontos filmek – de jó filmek? – Otto Preminger-portré 2.

2012. augusztus 22.

Otto Preminger alkotóegyéniségének gyengesége, hogy filmjeinek hangvétele könnyen csúszik dogmatikus állásfoglalásba. Művészi egyenlege meglehetősen vegyes. Egyetlen kimagasló remekművet alkotott: az Egy gyilkosság anatómiáját. És két filmet, ami közel áll ehhez a szinthez: a Laura (1944), amely alapmű a noir műfajban, s a washingtoni berkekben játszódó Advise and Consent (1962).

Justitia Hollywoodba megy – Otto Preminger-portré 1.

2012. augusztus 20.

Otto Preminger az Osztrák-Magyar Monarchiában született a bécsi főügyész fiaként. Ez nem puszta életrajzi adalék, hanem kulcs Preminger (1905–1986) életművéhez. Fontos témákról rendezett filmeket, melyekben valamilyen módon mindig szerepet kapott az emberek cselekvési terét szabályozó jogrend. Az idei Locarnói Filmfesztivál retrospektívet prezentált a goromba mester gondolatébresztő műveiből.

„A szerelem nem változik” – Lelouch, egy férfi és egy nő

2012. július 2.

Vannak „egyfilmes” rendezők. Akik egyszer telibe találnak, s aztán évtizedekig élnek korszakos jelentőségű filmremekük renoméjából. Egész pályafutása során az Egy férfi és egy nő fényében, vagy talán árnyékában (ez megítélés kérdése) ténykedett az Oscar-díjas Claude Lelouch. A 75 éves filmkészítő életműdíjat kapott a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon. Ez alkalomból adott villáminterjút a Filmtettnek.