Hajdu Szabolcs: Délibáb Hajdu Szabolcs: Délibáb

Roncswestern

Hajdu Szabolcs: Délibáb

ÉRTÉKELD A FILMET!
Délibáb (Mirage)
Hajdu Szabolcs
2014

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Magyar western az elnyomás természetéről és a fellázadás dinamikájáról: a 42 éves rendező a műfaj toposzait adagolja ugyan, de meglehetősen laza narratív szerkezete miatt a Délibáb inkább tekinthető ráérős, lassan égő hangulatfilmnek, semmint feszes zsánermozinak.

Jancsó Miklós és Hernádi Gyula bevallottan azért helyezték alkotásaikat a magyar pusztába, mert ott nem tud elmenekülni az elnyomott az elnyomótól. A látóhatár kilométerekre terjed, növényzet semmi, bújni nem lehet sehova. Ez a mondhatni fatalista táj szolgáltat könyörtelen életteret a Jarmusch-filmek révén elhíresült Isaach De Bankolé újabb pókerarcú alakításához Hajdu Szabolcs Délibábjában. Hősünk focista, aki megbundázott egy meccset, ezért kell a világ végére bujdosnia a törvény korrupt őrei elől: egy lepukkant farmra a délibábos Hortobágyon. Az egész ügy le lett „bótolva”. Már tudnak róla, már várják. Vendéglátói románok a határ mentén. Akik elveszik a helyi öregek nyugdíját, fegyverrel a kezükben fogják kényszermunkára a törvény elől inkognitóban ide menekülőket.

Kép a Délibáb című filmből

Hajdu Szabolcs Debrecenben született, Beretttyószentmártonban és a pusztán nőtt föl. Apja mezőgazdaságokban dolgozott állat-megtermékenyítőként (egy ilyen alak is jut a Délibábba mellékszereplőnek). Neki játszótere volt a délibábos Hortobágy. E táj motívumai indították be éledező művészi énjét és képzeletét. Ám Hajdu kezei között a western is „roncsfilmmé” válik. A nyitójelenet képei a rozoga kisvasútról, a színesbőrű hőst gyanakodva fogadó, elfuserált kocsmatöltelékekről egy Szomjas György-filmbe is simán beleillenének. Kelet-Európában kelet-európaiasan kopottas westernt lehet csak készíteni. A néző agyában sorjáznak a párhuzamok a cselekményt elindító vonat láttán (Volt egyszer egy vadnyugat), s a kívülről jövő, outsider hős ábrázatát nézve (Clint Eastwood). Tulajdonképpen Jancsó is westernbe csomagolt politikai parabolákat készített – egyik harvardi tanítványa annak idején a Szegénylegényekből akart amerikai remake-et készíteni. Western lett volna az indiánok elnyomásáról.

Kép a Délibáb című filmből

De Bankolé szerepeltetése remek döntés volt a rendező részéről. Nélküle sokat vesztene értékéből az egyébként is szellős, balladai homályra (vagyis kihagyásra, sejtetésre) jócskán hagyatkozó film. Melyben vajmi keveset tudunk meg a hős múltjáról, de még a női főszereplő – aki inkább csak epizodista – gyökereiről is, pedig az ő családja birtokolta a farmot, mielőtt a gonosz román úr leigázta őket. A „szerelmi szál” is annyiban merül ki, hogy a nő és a szótlan főhős nézegetik egymást, illetve egy vízióban egymáson hemperegnek – s a néző döntse el, az vajon igaz, vagy a gonosz úrhatnám polgár paranoid képzelődése, aki beleérzett bizonyos, a levegőben sistergő vágyakra. A Délibáb tekinthető a szigorú narratív szabályokra rá nem kényszerült magyar szerzői filmes garnitúra elkényeztettségének újabb jeleként, de a magyar filmművész-tradíció költőiségre, líraiságra való hajlamának ékes példájaként is. Ez a befogadó ízlésétől és elvárásaitól függ. Jómagam a filmnek egy percét sem találtam unalmasnak vagy vontatottnak, bár kétségtelenül szívesebben láttam volna, ha a képeket több „sztorianyag” tölti meg.

Kép a Délibáb című filmből

Hajdu Torontóban adott interjújában – amit hamarosan teljes terjedelmében közlünk – Döbrögikről és Ludas Matyikról beszélt a mai magyar valóságot boncolgatva. Filmje cselekménye is értelmezhető afféle ludasmatyis igazságszolgáltatásként: kiszámítható és várható műfaji toposz, hogy az outsider hoz felszabadulást az elnyomottaknak és győzi le a falu népén pöffeszkedő gonoszt, majd továbbáll. Aki viszont történetet vagy karakterábrázolást akar, az csalódni fog. Feszültség ugyan van a cselekményben – hiszen mindkét fél, az elnyomó és az elnyomott is paranoid módon fél a másiktól, méregeti a másikat, próbálja kitalálni a másik következő lépését –, de ez is csak amolyan butított, fékezett habzású suspense. Aki viszont átadja magát a Délibáb hangulatának és hagyja, hogy a képek, a hely látványa magukba szívják ebben az atmoszférikus, inkább hangulatok kibontására figyelő filmben, az nem lesz csalódott.

Kép a Délibáb című filmből

A szaksajtó mágikus realista filmként harangozta be a produkciót, amikor forgatni kezdték, de Hajdu még ezt a címkét sem becsüli meg igazán, kevés itt a földtől elrugaszkodó fantázia-jelenet. A Délibáb vizuális stílusa igéző, hipnotikus, de nem annyira, mint Tarr Béla Sátántangójának kies tájai, vagy a Tarr által megihletett Gus Van Sant Gerryjének sivatagi lidércei. Mégis van abban nem kevés szépség, ahogy De Bankolé apró alakként zarándokol a napsütötte pusztában, s fölötte hatalmas betűkkel kiíródik a főcím: Délibáb.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Délibáb (Mirage)

Délibáb (Mirage)

Színes filmdráma, 90 perc, 2014

Rendező:
Szereplők: , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

0

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Ma tölti a negyvenet Henry Cavill. Melyik a kedvenc szereped tőle?

Szavazó

Ma tölti a negyvenet Henry Cavill. Melyik a kedvenc szereped tőle?

Friss film és sorozat