Kipróbáltuk az új streamingszolgáltatást.
Egy év sem telt el azóta, hogy lelkendezve feltelepítettük az HBO GO-ból HBO Maxszá változott appet (hogy majd pár hétre rá elképedve konstatáljuk, hogy mekkora mészárlást végeztek kontent-fronton), aztán nyáron a mikiegeres gigacég szoftverét is, s máris itt van egy újabb streamingszolgáltató, a SkyShowtime, amely ráadásul a Maxról kihajigált, elárvult káeurópai tartalmakat is befogadja majd. Elvileg. Egyelőre nem találtuk sem a nem túl jó, de attól még méltatlanul eltüntetett A besúgót, sem az Aranyéletet (hiába kerestünk rájuk angolul is), legalábbis a romániai kínálatba (még?) nem érkeztek meg. Hogy mi van és mi nincs ezen az új sztrímen, arról később beszélünk, addigis nyugtázhatjuk: az új szolgáltató sok mindenre jó, de arra biztosan, hogy a nemzetközi médialicenszelés elképesztő bonyolultságát illusztrálja.
Mennyiért?
Egy kissé félrevezető tweet után (ami miatt joggal gondolhattuk, hogy a nagy keleti nyitás végül két hetet késik) mégiscsak elindult Valentin-napkor a SkyShowtime, ráadásul egy igencsak vonzó ajánlattal: ha április 11-ig regisztrálunk az új szolgáltatásra, havonta mindössze 2 eurót, azaz 10 lejt kell fizetnünk érte Romániában, Magyarországon pedig 999 forintot (12-13 lejt). És ha nem szakítjuk meg az előfizetést, akkor ez az ajánlat elvileg életfogytig tart majd. Persze, láttunk már karón varjút, de ennyiért lassan egy kávét sem tudunk meginni Kolozsvár elegánsabb központi presszóiban, szóval így talán még meg is éri az újabban megint egyre divatosabb torrentezés helyett legálisan házizmozizni. A böngésző mellett egyelőre az Apple iOS, tvOS, Android, Android TV, Google Chromecast és bizonyos újabb LG TV-készülékeken lehet „fogni” az adást: az egy picivel régebbi LG tévémen meg sem jelenik a keresőben (pedig azon még a Disney+ is működik), de a PlayStation 5 applikációi között is hiába keressük. Így hát egy Xiaomi által gyártott Android TV dobozkára telepítettük fel az appet.
A regisztráció gyors és egyszerű (mi nem az applikációból, hanem egy számítógép böngészőjéből csináltuk), ráadásul szinte azonnal át tudjuk állítani a platform nyelvét angolra, ha valamiért idegesít az effajta szoftverek nyögvenyelős román vagy magyar nyelvezete. Próbaidő nincs. Belépés után azonnal új felhasználó létrehozását kéri – itt nyílik lehetőség gyermek-account készítésére is –, amihez avatárt választhatunk. Én mindenféle gasztrofizikai megfontolásokból Ron Swanson pofalemezét választottam ki avatárnak a Parks and Recreation (magyarul: Városfejlesztési osztály) című sorozatból, és gondoltam, hogy akkor már ezzel a szériával is fogom felszentelni a vadiúj streamingszolgáltatást. Na persze.
Hiába lehet kiválasztani a Parks and Rec vagy akár The Office karaktereit avatárnak, magukat a sorozatokat, fogózz meg, nem lehet megtalálni a SkyShowtime kínálatában! Legalábbis egyelőre. Pedig ezek NBC-produkciók, és az új szolgáltató egyik nagy büszkesége, hogy egyesíti az NBC-sorozatokat futtató Peacock szolgáltatását a nagymúltú DreamWorks, Universal és Paramount stúdiók, valamint a Nickelodeon, a Sky és a Showtime tartalmaival. A hivatalos kommunikáció a kínálatról gyatra, nincs egy böngészhető szöveges lajstrom, csak annyi, amit magában az applikációban, vagy annak webfelületes változatából látsz. Kezicsókolom.
De akkor mi az, ami van?
Nos, a lassan középkorúvá érő nemzedék tagjai hátradőlhetnek: itt van egy csomó film és sorozat, ami bearanyozta gyerekkorunkat a 80-as és 90-es években: Indiana Jones, Vissza a jövőbe, E.T., a Star Trek filmek, a Jurassic Park. Szóval már csak ezért a nosztalgialöketért is megéri kicsengetni azt a havi 10 lejt, nem? Persze, ha teljes lenne a lista. Ha viszont jobban megbogarásszuk a kínálatot, hamar feltűnik bizonyos filmek és műsorok tüntető hiánya. Ha van két darab – az I. és a III. – Back to the Future, akkor miért nincs fenn a második? Ha fenn van a Star Trek: The Next Generation, akkor miért nincs Deep Space Nine és Voyager? A válasz (amellett, hogy „hát a Netflixen”) valószínűleg a kaotikus nemzetközi jogdíjrendszer útvesztőjében vesztegel, és ugyan az indításhoz akár elég is lehet ez a kínálat, hamar és nagyon rá kell feküdnie az új szolgáltató jogászainak, hogy fenntartsák az iramot és kiegészítsék a hiányos szériákat. Hiszen ha megnéztük az első két Keresztapát, akkor most már igazán megnéznénk a harmadikat is. De egyelőre nem fogjuk, legalábbis a SkyShowtime-on biztosan nem, hiszen nincs ott, csak az első kettő.
Hálistennek azért itt van a Doktor House, a Battlestar Galactica és a teljes Bourne-sorozat megannyi Spielberg-, De Palma- és Zemeckis-klasszikus mellett. De 70-es éveknél régebbi klasszikusok? Haha. Ázsiai, európai tartalom? Nuku. Talán ez az összes szolgáltatás közül a legamcsibb.
Persze, az átlag user lehet, hogy nem a régi filmek miatt kattintana be az új szolgátatásra, hanem mondjuk a Yellowstone sorozat, Az északi (The Northman), vagy pláne a zászlóshajónak számító Top Gun: Maverick miatt. És bizony, ez az első film, amit a SkyShowtime felkínál megnézésre, már a nyitóképernyőn.
Na és milyen?
Ha az ember a Mavericknél kattint a lila play gombra, akár kellemesen meg is lepődhet. Érezhető, hogy nem 4K-s a stream (ennyi pénzért nem is ígértek UHD-t), de a fullHD-kép decens módon van prezentálva, javasrészt zavaró tömörítési hibák nélkül, élvezhető minőségben. Ráadásul a tévé és az androidos dobozka közé ékelt receiver egyből felismeri, hogy az app többcsatornás hangot ad: a film 5.1-es Dolby Digital+ tömörítésben szól, ami megszokottnak, vagy akár egyfajta minimumnak is mondható 2023-ban.
Sajnos, a mosoly csak eddig tart: eme cikk megírásáig nem találtunk másik filmet a Mavericken kívül, amelyet surround hanggal „közvetítene” az app. Még az olyan, nagy dérrel-dúrral reklámozott tévés produkcióknak is, mint pl. az új, Sylvester Stallone-féle Tulsa King is, mindössze sztereó hangja van. Még ez se lenne baj, ha nem lenne annyira szanaszét tömörítve, de sajnos sok film és sorozat hangja szól úgy, mintha egy 90-es évek közepéről származó mp3-lejátszóból sisteregne. A képminőség is változó: bizonyos régebbi blockbustereknél már észrevehetőbb a tömörítés „kockássága” (persze, a divx-en felnőtt generációnak ez meg sem kottyan). HDR-ről sem szól a fáma, pedig a Netflix már régesrég képes ilyen trükkökre.
Még vegyesebb az élmény, ha a feliratok megjelenítését nézzük: a SkyShowtime ugyan nagyvonalúan elérhetővé teszi a régió összes nyelvének feliratát és szinkronhangját is (igen, csomó filmnek van magyar hangja!), maga a tipográfiai megjelenítés hagy maga után némi kívánnivalót. Az applikációból például nem lehet megváltoztatni a feliratok méretét: egységesen gigantikus méretben rajzolja ki őket a program, mintha egy rosszullátó nyugdíjasoknak célzott tévécsatornát néznénk. Tévében még hagyján, de nagyvászonra vetítve a hatalmas, a képfelület akár ötödét elfoglaló felirat már igen zavaró lehet, raádásul bizonyos filmek bizonyos nyelvű feliratai kikapcsolhatatlan, hatalmas fekete háttérrel jelennek meg. A böngészőből elvileg lehet betűtípust, méretet, színt meg miegymást állítgatni, azonban tapasztalatunk szerint azok ott is maradnak a böngészőben – az androidtévés app feliratmegjelenítésében ez semmit nem változtat az égvilágon.
Ugyan maga a lejátszás problémamentes és zavartalan volt, a Xiaomi MI TV Box S nevű készüléken egyáltalán nem csusszant gördülékenyen az app felhasználói felülete, néha lassan reagált (persze, ez lehet hardverhiányosság is). Maga a user-élmény egyelőre elég egyszerű: vannak filmek, vannak sorozatok (ezeken belül pedig olyan kategóriák, amelyek a SkyShowtime téveszméi szerint segíthetik az eligazodást – pl. műfajok, évtizedek meg egyebek szerinti kategorizálás), ezenkívül meg egy Home gomb, ahová valószínűleg az újdonságokat dobálják majd ki, ha lesznek (most még épp egy Bálint-napi összeállítás fogad). Ja, és idetartozik egy My Stuff nevű gombocska is, amivel betehetünk bizonyos filmeket és sorozatokat a kedvenceink közé, aztán meg valószínűleg lesz egy algoritmus, ami azok alapján segít új néznivalót találni. Csak az algoritmus hatékony működéséhez ennél sokkal, de sokkal több filmre és sorozatra lenne szükség. Javaslatom is van: kezdhetik az említett klasszikus sitcomok elérhetővé tevésével. (Hogy a viharba’ nincs fenn például a 30 Rock?)
Summa summárum
Lassan bármelyik gardróbba, debaréba vagy garázsba pislant be az ember, ráugrik a sötétből egy új streamingszolgáltató. Nem is csoda, hogy egyesek a nyomasztó streaming-PTSD miatt a torrentezés megnyugtató és ingyenes ismerősségében lelnek menedékre. Ebben a felfokozott versenyben (amelyben a Netflix például egyenesen csökkentette az alapcsomag romániai árát) elég nehéz labdába rúgni. A vonzó bevezető ár és a 80-as években cseperedettek nosztalgiamirigyeit simogató kínálat talán elviszik egy darabig a SkyShowtime-ot, de a hosszú távú sikerhez a technikai apdételés (4K-felbontás, jobb hangminőség, surround) mellett alaposan bele kell túrni a szolgáltatás gerincét adó stúdiók múltjába.
Éppenséggel lenne amihez visszatérni, hiszen a Universal és a Paramount is több mint 100 éves múltra tekint vissza (előbbi történetéről itt írtunk), sőt, három év múlva az NBC is a 100. évfordulóját ünnepelheti majd. Két kínzó kérdés marad csak: hogyan tudnak lavírozni majd a kínálat összeállításáért felelősök a régi filmek nemzetközi licenszelésének cseppet sem sima tükrű vizein, illetve hogy milyen újszerű saját tartalommal tud majd előrukkolni a Sky, illetve a Showtime azok számára, akik kezdik megszokni az Apple és az Amazon anyacégek végtelennek tűnő pénztárcájából támogatott, sokkal több marketing-befektetéssel hájpolt niche tartalmakat.
