Fúrnak – Szomjas György: Falfúró

2026. szeptember 29. – írta Ferenczi Szilárd

Különösebb művészi szándék és beavatkozás nélkül is a lakótelepi lét a maga belterjes, zsúfolt, függőleges szoftnyomorával önmagában már az emberi állapot szatírája. Bizonyára naphosszan nevetne magán keserű szájízzel a benne lakó, ha nem a túlélésre kéne szüntelen odafigyelnie – vagy a kitörésről méláznia. Jóllehet B280-as minőségű betonból készül, a házgyári panel fala szinte csak díszletnek van. Áthatol rajta a főtt káposzta szaga, a családi perpatvar, a szenvedélyes együttlétek sikolyszériái, a tévéműsor. Egyvalami viszont nem: a kalapáccsal vert képszög.

Keveset fog, de azt legalább nem ereszti – John Francis Daley, Jonathan Goldstein: Mayday

2026. szeptember 24. – írta Kovács Patrik

John Francis Daley és Jonathan Goldstein filmjei már eddig is arról árulkodtak, hogy a rendezőpáros él-hal a nyolcvanas évekért, de a Mayday az első olyan alkotásuk, ami ténylegesen ebbe a – még a jelennél is színesebb – korszakba ráncigálja vissza a nézőt. E pergő ritmusú akcióvígjáték szerencsére az utolsó pillanatig nem „fakul meg”, s a mosoly sem konyul le az arcunkról.

Juradik típusú találkozások – David Robert Mitchell: The End of Oak Street / Az Oak Street vége

2026. augusztus 20. – írta Jakab-Benke Nándor

Spielberg beájulna. A film első felében az életműve felé áradó masszív omázshullámtól, utána meg a rossz CGI-tól és a típusfiguráktól.

Egy nehéz nap délutánja – John Hughes: Ferris Bueller's Day Off / Meglógtam a Ferrarival, 1986

2026. június 27. – írta Berényi Csaba

Ritkán látni a tinédzserkori semmittevés olyan eksztatikus, koncentrált filmnyelvi lepárlását, amilyen John Hughes – ki tudja? valaki? senki? – 1986-os klasszikusa, a Meglógtam a Ferrarival. Hughes definitív közérzetfilmje az ifjúsági kultúra vágyfantáziáinak bőrüléses himnuszaként egy lendülettel fricskázza és csillogó szemű tisztasággal öleli keblére a reagani 80-as évek konzumtársadalmának törtető és hamis szabadságeszményét.

Arccal a sárban – John McTiernan: Predator / A ragadozó, 1987

2025. november 4. – írta Berényi Csaba

A Predator első ránézésre tökéletesen illeszkedik korának leginkább Schwarzenegger és Stallone nevével fémjelzett akciófilmes trendjébe. S valóban, a véresen egyszerű történetvezetés, a cool szörnydizájn, a karizmatikusan gonosz zene és a fetisizált erőszak mind kellett a sikeréhez...

Aki egyetlen ember életét megmenti… – Tim Mielants: Small Things Like These / Ilyen apróságok

2025. február 5. – írta Bárány Bence

Cillian Murphy az Oscart érő alakítása után ismét egy gyötrődő, a saját démonai által kísértett ember bőrébe bújt, csak a vállát ezúttal nem egy tömegpusztításra alkalmas találmány súlya nyomja, hanem a közelgő karácsonyi ünnep, a csurig pakolt szeneszsákok, valamint a helyi apácazárda falai mögött rejlő titkok.

Kozmikus árvaság – René Laloux: Les maîtres du temps / Az idő urai, 1982

2025. január 24. – írta Kovács Patrik

Nehéz volna megtippelni, vajon milyen hatást gyakorolhatott a nyolcvanas évek óvodásaira ez a pszichedelikus, az érzékszervekkel pimasz játékot űző űr-robinzonád, de ha nem traumatizálta őket, akkor talán nem is élvezték igazán.

Álmodnak-e az androidok mesterséges érzelmekről? – Pablo Berger: Robot Dreams / Robotálmok

2024. február 26. – írta Lubianker Dávid

A Robotálmok Sara Varon azonos című képregényének rajzfilmváltozataként mesél a barátság örömeiről és törékenységéről. Pablo Berger Oscar-díjra jelölt animációja ráadásul saját médiumának jellegzetességeit kiemelve csempész némi (ön)reflexivitást a meghitt történetbe.

Egyedülálló anya megosztaná – Mikhaël Hers: Les passagers de la nuit / Éjszakai átutazók

2023. április 14. – írta Kovács Patrik

Mikhaël Hers családi melodrámája vérbeli hangulatfilm: mivel a stílusa könnyen elbódít, szinte észre sem vesszük, hogy gyakorlatilag semmi sem történik benne.

Kockák között – Jon S. Baird: Tetris

2023. április 7. – írta Jakab-Benke Nándor

Egy Igazán Amerikai Film, aminek javarésze a Szovjetunióban meg Japánban játszódik.