„Vajdahunyadnál megnézzük Drakula várát, hátha él még” – mondja egy nő a Drakula Expresszen. Előtte persze Böjte Csabát is meglátogatja. Élni tudni kell.
Hogy a Filmtett szerkesztői miért olyan szerzőt kértek fel ezúttal az írásra, aki nincs beépülve a filmes közegbe, annak meglehet az oka. (...) Annak is meglehet az oka, hogy a szerző elvállalta a felkérést. Ez utóbbi információnak birtokában vagyok: a Mátyás, Mátyás az ok.
Felméri Cecília animációs dokumentumfilmje anno minden darabkájával kiváltotta rajongásomat. Ott vannak például Jánosi Andrea szellemes rajzai ‒ ugyanő és ugyanolyan stílusban rajzolta meg A Drakula dilemma egyelőre nem túl sok animációs részét. A rövidfilmben több riportalany nyilatkozott Mátyás királyról: ugyanezt a mozaikos szerkesztést figyelhetjük meg a most bemutatott kb. 50 perces filmben, Drakuláról ‒ aki, mint egyes „adatközlőktől” megtudtuk, szintén módfelett igazságos volt. (Az orra neki is nagy.) A Mátyás, Mátyásban mindegyik szereplő rajzolt figura, csak a hangjuk valódi: de így is felismerhető benne „az utca embere” mellett egy-egy kolozsvári „illusztris” személyiség. A Drakulában szintén találkozunk kolozsvári ismerőssel, egyelőre rajzolatlan, vagyis valódi alakjában: az idegenvezetőként is elhíresült Boros Lórival ‒ aki sokaknak Lakatos Róbert Bahrtalo! Jó szerencsét! című filmjéből lehet ismerős.
Lóri ezúttal is hozza a formáját, azaz önmagát játssza (mint mindenki más a Drakula-filmben). „Gyönyörűszép erdélyi tájat látunk” – kezdi a filmet ékesen, majd: „minden parasztnak újabban autója van, mennek az autók össze-vissza”, imígyen szól. A filmben különben vonattal közlekedünk, Nosztalgia Expresszel járjuk be Erdély rajzolt térképét, a különféle Drakula-kastélyokat, -szállókat és -kalyibákat. Megállunk a segesvári (itt született Vlad Țepeș), a törcsvári (itt van a Bran-kastély), a vajdahunyadi (itt is van egy „Drakula-kastély”), a poienari-i (itt volt Țepeșnek háza) és a besztercei állomáson ‒ hogy hol mire derül fény, már fogalmam sincs, mert nézőként nem a Drakula kilétét és kastélya hollétét bizonygató érvek izgattak. „Engem egyáltalán nem foglalkoztat a Drakula-mítosz” ‒ mondja meg az őszintét a film egyik rendezője is az Erdélyi Magyar Filmszövetség estjén, ahol a filmet szemügyre vettük és megvitattuk.
Ha nem a Drakula-mítosz érdekes ebben a félkész filmben, akkor micsoda? (Félkész, hisz a költségvetésnek csak az egyik felét költötték el. A magyar pénzt. A román szerződés még ezután lesz aláírva. Ott masszív animációsítást kérnek. Amire Jánosi Andi ‒ egyedül ‒ nem vállalkozik. De vaskos animációsítás lesz, mert ez a deal. Azok a piszkos anyagiak... ‒ hangoztatják a Drakula-filmben is. Igen, az anyagiak generálják a romániai Drakula-mítoszt, horrorkastéllyal, vérzőre festett szájakkal, fokhagymafesztivállal, a Bram Stoker-könyv főszereplőjének patinás székével, kínai Drakula-cserepekkel ‒ meg ezzel a dilemmatikus filmmel...) Hogy tehát mi az érdekes a Drakula-kérdésben? Lakatos Róbert szerint: a turisztikai potenciál, az ennek nyomán születő „valóságelemek”.
Felméri Cecíliát az foglalkoztatja, az alanyok közül ki mennyire hisz. Mert csak a hit hiteles. Az készteti fennkölt ballada írására a népviseletbe öltözött nénit; az fakasztja lobogó tűz mellett dalra a kultúrigazgatót. Az ösztönzi a világbékére szomjúhozó bácsit, hogy telkét, ahol a fejedelem háza állt (?), boldogan a román államnak ajándékozza. Az késztet arra egy alanyt, hogy az ortodox egyháztól egy Drakula-ünnepet kérjen. Ja, és tudtátok, hogy a legigazibb vámpír a drága román föld? Száraz volt, karóba húzott emberek vérére szomjazott... és most termékeny. Happy end!
Ám nincs még happy end a film tekintetében. Vannak szép részletei: animált figurák a tévében reális figurákat látnak; ájult turistalányok előbb horrorjelmezben röhörésznek, vágás után civilben tovább. De a film még messze nincs kész, mondták. Az is elhangzott, hogy Lugosi Béla és társai (pl. a Nosferatu-filmek) túl nagy falat lennének e dilemmatikus alkotásban, megakadnának az így is sokfelé ágazó „történet” torkán. Meg hogy néprajzi szálra is sikerült szert tenni, ami szintén kilógott, tehát azt is kivágták. De no para, bármerre változhat még a film az egész estéssé válás útján. Jakab-Benke Nándor javaslata biztosan meghallgatásra talált (szentül ígérték, tanú vagyok!); eszerint Drakula székely voltára is ki lesz térve: Bram Stoker említi ezt a fontos tényt, a székelyek izlandi származásával egyetemben.
Nem(csak) a turisztikai szál, nem(csak) a hit ereje fogja össze a filmet. Hanem Mátyás, Mátyás is. Azaz a riportalanyok foszlányos ismeretei, tudásuk minősége, alternatív valóságaik. A rétegzettség. Megannyi élet.
Mi elől menekülnek ezek az emberek? Mi felé menekülnek? Miért alakul meg a Román Drakula Társaság? Mi késztet arra egy fiatal nőt, hogy egy halott mellkasába kést döfjön, és sikoltson közben?
