Egy fenegyerek Kínából – Yang Yu: Ne Zha 1-2 (Nezha)

2025. augusztus 29. – írta Havassy Gergely

Mitől lett ekkora kasszasiker és vált Amerikában is érdekessé egy kínai animáció? A nyugati filmfogyasztó közönség ízlése volna javulóban vagy a távol-keleti filmkultúrák adják meg éppen magukat a nyugati dramaturgiának?

A nagy szépségpornó – Paolo Sorrentino: Parthenope / Parthenopé – Nápoly szépe

2024. november 15. – írta Papp Attila Zsolt

Az olasz rendezőtől sosem állt távol a giccs, de talán a Parthenopéban kerül legközelebb hozzá – filmje mégis grandiózus tabló szépség és mulandóság, szerelem és halál viszonyáról, Nápoly mítoszi eredettörténetén keresztül.

A nagy kör – Gauder Áron: Kojot négy lelke

2023. március 15. – írta Vigh Martin

A Nyócker! rendezőjének új filmje helyenként virtuóz módon ötvözi az indián mitológiát és a klasszikus keresztény teremtéstörténetet, csak azt nem dönti el végül, hogy kihez szeretne szólni.

Emberarcú rovarok vagy rovararcú emberek? – Gondolatok a sci-firől

2022. április 26. – írta Erőss Réka

Miről szólnak valójában a tudományos-fantasztikus filmek? A fantasztikus tudományról? Netán a tudomány fantáziáiról?

A lázadó konzervatív – Jankovics Marcell 80 (1941-2021)

2021. október 21. – írta Láng Orsolya

Az életmű lezárult, de nem volt egyetlen elfecsérelt pillanata sem. Jankovics tisztában volt saját adottságaival, és nem volt hajlandó magát felaprózni. Csak nagy témákkal foglalkozott. Ma lenne 80 éves.

Az ötízű csirke legendája – Destin Daniel Cretton: Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája / Shang-Chi and the Legend of the Ten Rings

2021. szeptember 1. – írta Szabó R. Ádám

Ételhasonlattal élni egy kritikában talán a legolcsóbb dolog: „egy csipet ez meg az, egy morzsányi ilyen meg olyan, és kész a (helyettesítsd be adott film címét”) – ennek ellenére sem tudom megkerülni a Marvel első ázsiai főhősének szólófilmje kapcsán a párhuzamot, mert a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája bizony csak pont annyira autentikusan ázsiai, mint a nálunk kapható kínai kaják: lehet, hogy a készítők egy része tényleg keleti (származású), de a végeredmény bizony a helyi gyomrokhoz lett igazítva.

Az (Ezer)egyéjszaka elefántcsontparti meséi – Philippe Lacôte: La nuit des rois / Night of the Kings

2021. július 28. – írta Papp Attila Zsolt

Hol volt, hol nem volt, Afrikában, egy lenyűgöző film a történetmesélés erejéről, arról, hogy a mese, a mítosz, a mindenkori történet nem játék, hanem élet-halál kérdése.

Tiszteletpéldány – Az MMA Kiadó Jankovics Marcell-albumáról

2020. július 20. – írta Ritter György

Talán kevés embernek kell bemutatni Jankovics Marcellt, akinek munkáin több generáció nőtt fel, miközben ornamentikus stílusával egyszerre volt képes magasművészetet és kulturális népszerűsítést is művelni. A Magyar Művészeti Akadémia kiadványa jórészt a képzőművészeti albumok, kiállítás-összefoglalók modorában próbálja meg összegezni grandiózus képanyaggal ezt az életművet.

Az alkimista „halálai” – Kamondi Zoltán-(de)mitológia

2016. május 10. – írta Ritter György

A rendszerváltás körül színre lépő, mostoha sorsú rendezőgeneráció (Rózsa János, Szabó Ildikó, Szederkényi Júlia, Salamon András) az útkeresés nemzedéke volt. Többek, merítve a kelet-európai filmek meditatív-elvont világából (Andrej Tarkovszkij, Juraj Jakubisko) és a ’80-as évek „új érzékenységéből” (Bódy Gábor, Jeles András), egyfajta profán mitológia felé nyúltak (Enyedi Ildikó, Monory-Mész András, Tóth Tamás). E csapás egyik legjelentősebb képviselője a hirtelen elhunyt Kamondi Zoltán, aki Halj már meg! című mozijának végső munkálatai közben távozott. E film ismerete nélkül is érdemes a velős repertoár vizsgálata.

Az istenek a fejükre estek – Alex Proyas: Gods of Egypt / Egyiptom istenei

2016. február 29. – írta Pernecker Dávid

Az Egyiptom istenei kétórányi kíméletlen hallucináció. Nem fogjuk elhinni egy szavát sem, de nem fogjuk elhinni azt sem, hogy beültünk rá.