Ed Harris: Appaloosa / A törvényen kívüli város Ed Harris: Appaloosa / A törvényen kívüli város

Túl a törvényen

Ed Harris: Appaloosa / A törvényen kívüli város

ÉRTÉKELD A FILMET!
Appaloosa
Ed Harris
2008

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Többféleképpen próbáltam már megközelíteni, és megérteni, hogy mit jelenthet egy amerikai számára a western műfaja és a cowboy vagy a magányos pisztolyhős alakja. Mitől ideális állapot az ipari forradalom előtti, barbár világ, ahol lényegében vadparasztok lövik egymást halomra?

Egyik lehetséges megközelítési mód az lehet, ha elképzeljük, hogy vérszerződő-kacagányos őseink nem ezerakárhány, hanem mondjuk 120 évvel ezelőtt foglaltak hont, és nem hátrafelé nyilazva, hanem csípőből tüzelve. Valószínűleg úgy tekintenénk rájuk, mint a tegnap hőseire (és nem mint átromantizált fesztikörkép-szereplőkre), akikkel együtt érkezett nagyapánk kisgyerekként, és lakhatóvá tette a helyet, ahol élünk. Nagyjából így tekinthetnek az amerikaiak a vadnyugat fiaira.

Kép az Appaloosa című filmből

Vagy nézzük az egészet tágabb perspektívából, és mondjuk azt, hogy a western nem más, mint egy lehetséges megjelenítési módja annak a kulturális toposznak, amely Európában a magányos lovagok hőstetteiről zengett mesékben, balladákban, eposzokban öltött testet, Ázsiában pedig a kóbor szamurájok és „wong-fei-hungok” történeteiben. Úgy gondolom, hogy a spagetti-westernek ezt az utóbbi megközelítési módot alkalmazták, ezért nincs meg bennük az önmagunkról beszélés gesztusa, ami az amerikai westernekre jellemző. Mert bármennyit is változott a műfaj az utóbbi évtizedekben, ezt a sajátosságát Amerikában megőrizte. Ezt követi Ed Harris is, aki már másodszor ül kamera mögé úgy, hogy közben a kamera előtt is ő van. Az Appaloosa egy amerikai történet, amely nem „azokról” a fiúkról beszél, hanem „rólunk”, azaz róluk, amerikaiakról. Törvény és törvénytelenség határmezsgyéje ilyen formában csakis Amerikában jelentkezhet, és érezni, hogy ehhez a rendező közeliként, sajátként viszonyul.

Renée Zellweger és Ed Harris az Appaloosa című filmben

A film története röviden úgy foglalható össze, hogy Ed Harris összehívta a haverjait, csináljanak már egy westernt együtt. Picit hosszabban pedig úgy, hogy Virgil Cole (Harris) és Hitch (Viggo Mortensen) fegyveres rendcsinálók, akiket azért szoktak felbérelni, hogy intézkedjenek ők a randalírozó bandák ügyében – mert az éppen aktuális seriff túl nyámnyila vagy túl halott. Van még egy nő is (René Zellweger), aki egy szívószállal is lefeküdne, ha meglátná benne az alfahímet. Tehát: barátság, hűség, törvény és nők – ezek volnának a fő témák, illetve a kockának fondorlatos fordulása, még ez is. Vagyis Harris alapjában véve klasszikus westerntémákra hasalt rá, és készített egy hagyományos filmet azokról az időkről, amikor a férfi még férfi volt, morgott egyet a bajsza alatt és lőtt kettőt a ponchója alól. De azért ennél sokkal többről van szó.

Viggo Mortensen az Appaloosa című filmben

A mai westernekhez képest (pl. Börtönvonat Yumába), ez sokkal inkább karakter-, mintsem történet-centrikus. A negatív karakter itt nem egy rosszfogú, vihogó mexikói, hanem egy dörzsölt üzletember (Jeremy Irons), aki néha fent van, néha lent, és próbál minden helyzetet a maga érdeke szerint alakítani. Általában túl messzire megy, de hát business is business, ezt teszi ma is a sikeres üzletemberek többsége. Nyilván a maiak annyira nem lövöldöznek, de hát ezért western ez, könnyebb így megmutatni, hogyan is működnek a dolgok. Ennek ellenére – és ez a film egyik hibája – Jeremy Irons színészi anyagként nincs eléggé kihasználva. Egy ilyen kaliberű művésznek ezt a szerepet túl könnyű eljátszani.

Ed Harris az Appaloosa című filmben

Harris és Mortensen viszont brillíroznak. Nem hagyományos barátok ők, kapcsolatuk látszólag üzleti, a minimalizmusig visszafogott. Viszont a ki nem mondott szavak mögött szinte pezseg közöttük a levegő, és ezt nem úgy kell érteni, mint a Túl a barátságonban, hanem a maximális lojalitás és tisztelet szintjén elgondolva. Annyira közel állnak egymáshoz, hogy gyakran egyikük fejezi be a másik mondatát. Az egymáshoz fűződő viszonyuk határozza meg azt is, ahogyan a törvényhez vagy a nőkhöz – meg magához az élethez – viszonyulnak.

Mit is jelent itt a törvényhez való viszonyulás? A két főhős ugye rosszfiúktól menti meg a bajba jutott városokat. Ám ezt nem a jog vagy az igazság nevében teszik, hanem azért, mert ez egy jól fizető meló. Ugyanúgy törvényen kívül állnak, mint a banditák, hiszen csak akkor vállalnak el egy munkát, ha a város vezetősége elfogadta sajátos szabályaikat, amelyben mentesítik magukat a felelősség terhe alól. Nehéz megmondani, mi különbözteti meg őket a bérgyilkosoktól. Hacsak az nem, hogy elsődleges feladatuk a védelem, és csak a második a támadás. De ettől még etikailag kifogásolható, ahogyan dolgoznak.

Jeremy Irons az Appaloosa című filmben

Ami pedig a nőkhöz való viszonyulásukat illeti: ha nem lenne közöttük annyira szoros barátság, valószínűleg a film elején kinyírnák egymást. Így viszont végigzongoráznak a legtöbb lelki és fizikai kalandon és veszélyen, amit egy nő okozhat egy XIX. századi puskaropogtatónak. A női szereplő egyébként szintén elhibázott, de nem a szerep egyszerűsége miatt, mint Irons esetében, hanem itt a megjelenéssel van baj. Zellweger nem az a nőtípus, akiről elhiszem, hogy olyan könnyen elcsavarja a férfiak fejét. Viggo Mortensen ezzel szemben  telitalálat, és az alakítása is kifogástalan. Mintha az arcát is kicserélték volna azóta, hogy egy szál tetkóban bunyózott a maffiózókkal Cronenberg szaunájában.

Viggo Mortensen és Ed Harris az Appaloosa című filmben

Talán meg kellene említeni a film ritmusbeli egyenetlenségeit is, de azt hiszem, az Appaloosa esetében ez a kevésbé lényeges szempont, hiszen, mint mondtam, nem a cselekmény pörgésén van a hangsúly, hanem a karakterek belső életén. Az viszont pörög.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Tőrbe ejtve: Az üveghagyma

    Színes bűnügyi, thriller, vígjáték, 139 perc, 2021

    Rendező: Rian Johnson

  • Guillermo del Toro: Pinokkió

    Színes animációs film, fantasy, musical, 117 perc, 2022

    Rendező: Guillermo del Toro, Mark Gustafson

  • Bardo

    Színes filmdráma, vígjáték, 159 perc, 2022

    Rendező: Alejandro González Iñárritu

  • M3GAN

    Színes horror, sci-fi, 102 perc, 2022

    Rendező: Gerard Johnstone

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Az ember, akit Ottónak hívnak

    Színes filmdráma, vígjáték, 126 perc, 2022

    Rendező: Marc Forster

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat

  • Tőrbe ejtve: Az üveghagyma

    Színes bűnügyi, thriller, vígjáték, 139 perc, 2021

    Rendező: Rian Johnson

  • Guillermo del Toro: Pinokkió

    Színes animációs film, fantasy, musical, 117 perc, 2022

    Rendező: Guillermo del Toro, Mark Gustafson

  • Bardo

    Színes filmdráma, vígjáték, 159 perc, 2022

    Rendező: Alejandro González Iñárritu

  • M3GAN

    Színes horror, sci-fi, 102 perc, 2022

    Rendező: Gerard Johnstone

  • Babylon

    Színes filmdráma, vígjáték, 189 perc, 2022

    Rendező: Damien Chazelle

  • Az ember, akit Ottónak hívnak

    Színes filmdráma, vígjáték, 126 perc, 2022

    Rendező: Marc Forster

  • Taximetriști

    Színes vígjáték, 97 perc, 2023

    Rendező: Bogdan Theodor Olteanu