Alain Corneau: Crime d'amour / Szerelmi bűnök Alain Corneau: Crime d'amour / Szerelmi bűnök

Búcsúfilm

Alain Corneau: Crime d'amour / Szerelmi bűnök

ÉRTÉKELD A FILMET!
Szerelmi bűnök
Alain Corneau
2010

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Pár héttel a Szerelmi bűnök francia premierje után elhunyt Alain Corneau, a film rendezője. A bűnügyi film mesterének utolsó mozija, bár gyengén veszi kezdetét, egészen szórakoztató krimiként végződik, miközben feleleveníti régebbi filmjeinek hangulatát is.

Corneau nem követte a műfaj változásait, nem foglalkozott az elvárt adrenalinszint elérésének új útvonalaival, korai bűnügyi filmjeihez hasonló, régivágású munkát hagyott hátra. Lassú, ráérős ritmusú krimijének minden képkockája alaposan átgondolt: legközvetlenebb elődjéhez, A bűn árnyékában (La menace) című 1977-es filmjéhez hasonlóan játszik a nyomok akkurátus elrejtésével, majd – immár egészen új szempontú – újrafelfedezésével, a hősök és a néző manipulálásával. Olyan dramaturgiát alakít ezáltal ki, melyben minden momentumnak, apró tettnek, véletlennek tűnő eseménynek jelentése és következménye van. Tulajdonképpen ez a kiszámíthatatlan, csak a végére összeálló mozaik tartja életben a Szerelmi bűnöket.

Kép a Szerelmi bűnök című filmből

A hosszúra nyújtott expozíció éppen hogy unalomba nem fullad, amikor egyetlen huszárvágással megváltozik minden addig felvázolt viszony, és egy új film veszi kezdetét. Persze bizonyos jelekből utólag láthatóvá válik a csavar, de ezek az elejtett mondatok, rövid bevágások csak a film végére nyerik el teljes értelmüket. A játékidő első egyharmada azonban nem a szükséges időhúzás, sokkal inkább a színészi teljesítmény miatt – melynek hátán kellett volna elvinnie ezt a szegmenst – válik kevésbé élvezhetővé. Hiányzik belőle a feszültség és a hitelesség. Ludivine Sagnier színésznő tehetségtelensége (vagy tehetetlensége) olykor ripacskodásba csap át, és sajnos – az egyébként filmmentő kvalitásokkal bíró (lásd: Oly sokáig szerettelek) – Kristin Scott Thomas játéka is gyakran fullad erőltetett próbálkozásokba. A főnök és beosztott közötti egyre kegyetlenebb megalázásokba torkolló rivalizálás akkor működött volna, ha a két színésznő között nemcsak műfeszültség izzik. A kiindulópont a Sagnier által megformált Isabelle, a kissé naiv, de rendkívül tehetséges beosztott nemcsak szakmai, de magánéletbeli konfliktusa számító főnöknőjével, Christine-nel. Túl sokáig hisz neki, miközben az csak saját előmenetelére használja fel a lány lelkesedését és szakmai sikereit: egy Philippe nevű könyvelőn keresztül játszik Isabelle szerelmes érzelmeivel.

Kép a Szerelmi bűnök című filmből

A férfit megformáló Patrick Mille szintén nem mutat fel kimagasló színészi képességeket, ráadásul karaktere egyrészt rendkívül ellenszenves figura, másrészt elég gyengén megrajzolt ahhoz, hogy bárki is elhiggye, hogy Isabelle-t porba tiporhatná elvesztése. Mielőtt azonban érdeklődésünket teljesen elveszítenék hőseink nyűglődése iránt, megtörténik a várva várt fordulat, ezzel együtt a film minőségének emelkedése. Corneau – még ha nem is hozza régi formáját – elemébe kerül, nézőjét teljesen kiszolgáltatja filmjének, mely orrunknál fogva vezet minket végig a cselekményen, egészen az utolsó snittig. A Police Python 357 vagy az említett A bűn árnyékában című filmje hasonlóképpen lassan bontakozott ki, ezekben a munkáiban azonban az első perctől fogva fenn tudta tartani az érdeklődést és a feszültséget. A Szerelmi bűnökben sajnos nem, de az oknyomozás annyira erősnek bizonyul, hogy képes háttérbe szorítani a színészi inkompetenciát, a dramaturgia addigi gyengeségeit és egészen a záróképig sodró lendületű marad (a maga lassú módján). Legfőbb rejtélyfokozó eszköze az elhallgatás, a fontos részletek kihagyása, melyek csak a végső megoldás során kerülnek napvilágra – említett korábbi filmjei ebből a szempontból azért voltak érdekesebbek, mert ott nem volt szükség erre a trükkre, egyszerűen képes volt olyan cselekményt ábrázolni, melynek nem lehetett okát vagy következményét belátni, egészen a magyarázatig. Itt, a Szerelmi bűnöknek e megoldása – a korábbi művek fényében – kissé egyszerű átverésnek tűnik.

Kép a Szerelmi bűnök című filmből

A cselekményhez szabott filmforma szintén nem okoz meglepetést; korábbi filmjeihez hasonlóan statikus plánokkal, lassú és finom kameramozgásokkal meséli történetét. Egyedül a flashback-jelenetekben nem tudott ellenállni a kézikamera használatának, bár itt már a fekete-fehérre váltás sem igazán tesz jót a képeknek. Takarékosan bánik az aláfestőzenével is, ritkán, csak dramaturgiai fordulópontoknál használja őket. A film kivitelezésére jellemező visszafogottság, szenvtelenség remekül áll a történetnek, éppen ezért lóg ki belőle a legtöbbször eltúlzott, sikertelen színészi munka.

Kép a Szerelmi bűnök című filmből

Végeredményben egészen kellemes mozivá növi ki magát a Szerelmi bűnök, mely – még ha nem is tűnik hosszúéletű filmnek – arra mindenképpen alkalmas, hogy felidézze Corneau korábbi műveit.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Szerelmi bűnök

Szerelmi bűnök

Színes thriller, krimi, 104 perc, 2010

Rendező:
Szereplők: , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller