A kínai filmcenzúra Hollywoodra gyakorolt hatásáról: Kung Fu Panda hadat üzen Hollywoodnak A kínai filmcenzúra Hollywoodra gyakorolt hatásáról: Kung Fu Panda hadat üzen Hollywoodnak

Kung Fu Panda hadat üzen Hollywoodnak

A kínai filmcenzúra Hollywoodra gyakorolt hatásáról

„I’m from the future. You should go to China” – hangzik el A jövő gyilkosa (Looper, 2012) című filmben. Tekintve, hogy Kína a világ legnagyobb filmpiaca, és nagyban befolyásolja a nemzetközi filmek által termelt profitot, ez a mondat nemcsak a film főszereplőjének szemszögéből, hanem a hollywoodi filmstúdiókéból is jó tanácsként értelmezhető, amit utóbbiak készségesen meg is fogadnak.

A világon több olyan ország is van, ahol a külföldi, különösen hollywoodi filmeket cenzúráznak vagy egészen betiltanak. Ilyenek például Oroszország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Törökország és Kína. Ezek közül azonban egyedül a kínai filmpiac olyan jelentős, hogy a külföldi filmek szisztematikus korlátozása komoly problémát jelentsen a nemzetközi filmstúdiók számára. Kína filmpiaca 47 milliárd jen (7,4 milliárd dollár) bevétellel már második éve a világ legnagyobbjának számít, ezzel a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat. 2021-es adatok szerint Kínában több mint 82 000 mozivászon van összesen, míg az Egyesült Államokban mindössze 41 000 – írja a Statista.com. A Sony legújabb kalandfilmje, az Uncharted (2022) kínai bevétele pl. eddig összesen 15 millió dollár körül van.

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát: „China is where the money is.” Így a hollywoodi filmstúdiók fontos érdeke, hogy a filmjeiket Kínában is forgalmazhassák. Ezt azonban a kínai államapparátus nem igazán akarja engedni, vagy ha mégis, akkor ennek feltételeit a saját érdekei szerint szabja meg. 

A kínai cenzúra formái

A filmpiac állami ellenőrzése rendkívül összetett probléma, egyaránt vonatkozik az importált filmek átalakítására és az import korlátozására. A kínai kormány hatáskörébe tartozó Központi Propagandaosztály (Central Propaganda Department, CPD) cenzorai gondosan ügyelnek arra, hogy megóvják az állampolgárokat az olyan jelenetektől, amelyek rossz hatással lehetnek a közerkölcsre. Így a mozikban vetített filmekben nem jelenhet meg meztelenség, homoszexualitás, fiktív lények, pl. szellemek vagy varázslat, de az olyan filmeket sem fogadják szívesen, amelyekben a rosszfiúk büntetlenül megúszhatnak egy-egy gaztettet. A cenzúra a filmeket a Kínai Kommunista Párt által felállított értékrendszerhez igazítja, gondoskodik arról, hogy a Kínáról alkotott kép összhangban legyen az állami propagandával. Ennek érdekében kivágnak, megváltoztatnak jeleneteket, de arra is van példa, hogy a filmekhez hozzáadnak a rendező által eredetileg nem tervezett részeket. A Vasember 3 (Iron Man 3, 2013) című Marvel-film készítői pl. a kínai változathoz hozzáadtak olyan jeleneteket, amelyekben a főhős életét kínai orvosok mentik meg.  

A cenzúra azonban nem csak a filmek tartalmára terjed ki. A külföldi filmek kínai importját kvótarendszer szabályozza, amely évi 34 filmet engedélyez. Államilag szabályozzák a bemutatók dátumát, a vetítések számát, és a filmek reklámját is. Bizonyos nemzeti ünnepek idején, például 2021-ben Kínai Kommunista Párt alapításának 100. évfordulója alkalmából két hónapig tilos volt külföldi filmeket vetíteni, de a holdújév idején is csak hazai vetítéseket rendezhetnek.

A hazai produkciókat előnyben részesítő stratégiák nagyban befolyásolják a külföldi filmek által termelt profitot. Így óriási filmpiacának köszönhetően Kínának hatalmában áll, hogy keresztbe tegyen a hollywoodi filmstúdióknak. Márpedig – tekintve az elmúlt években felerősödő gazdasági versengést Kína és az Egyesült Államok között – miért ne akarna? Az olyan vezető filmgyártóknak, mint pl. a Warner Bros, a Sony, a Paramount, a Universal vagy a 21st Century Fox túl nagy veszteséget jelentene kiszorulni a kínai piacról. A PEN America nevű, a szólásszabadsággal és az alapvető emberi jogok védelmével foglalkozó civilszervezet jelentése rámutat, hogy az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető a hollywoodi rendezők körében egyfajta öncenzúra alkalmazása: úgy készítik el a filmjeiket, hogy azok átmenjenek a cenzorok rostáin, nem érintenek olyan témákat, amelyek Kínában érzékenyek lehetnek.

A cenzúra általában az alkotói szabadság ellehetetlenítését jelenti. A hollywoodi filmek ön- és kínai állami cenzúrája azonban olyan probléma, ami inkább a piaci, mintsem az alkotói szabadság kérdése körül forog.

Mi számít tabunak a kínai mozivásznon?

2016-tól Kínában törvény is szabályozza, hogy mi jelenhet meg a kínai piacra kerülő filmekben. A filmipari prómózást szabályozó törvény (ld. Film Industry Promotion Law) írásba foglalja a kormány által hosszú ideje alkalmazott cenzúra már meglevő gyakorlatait. A kormány abszolút és önkényes hatalmat gyakorol a filmipar felett, az is előfordulhat, hogy egy film vetítésének engedélyét, amire előzőleg rábólintottak, később visszavonják, és ezért még csak magyarázkodniuk sem kell. Ez történt pl. Quentin Tarantino 2012-es filmjével, a Django elszabadullal (Django Unchained), itt a cenzorok annyival rendezték le az indoklást, hogy „technikai okokra hivatkozva” tiltják be a filmet. A törvény homályos megfogalmazása és bizonytalan alkalmazási körülményei miatt nem egyértelmű, hogy pontosan mit jelenhet meg a kínai mozivásznon, és mi nem. Ez pedig tovább erősíti Hollyoodban az öncenzúrára való hajlamot. Íme néhány példa tiltott tartalmakra a törvény 16. cikkelye alapján!

A „nemzeti egységet veszélyeztető” tartalmak

Tilos az alkotmányt sértő, ellenállásra buzdító tartalmakat megjeleníteni, és tilos a nemzeti egység, nemzeti érdekek és a nemzetbiztonság megsértése. Ez gyakorlatilag bármit jelenthet, ami a kínai kormánynak szemet szúrhat. Kína számára érzékeny, ezért a külföldi filmek számára kerülendő téma pl. a vitatott területek (Tibet, Hszincsiang és a Kelet-Kínai-tenger), de a kínai érdekszférába tartozó autonóm vagy független területek (Tajvan, Hongkong) kérdése is, a demokrácia melletti tüntetések, és bármi, ami a Kínai Kommunista Párt vezetésének legitimitását megkérdőjelezi.

A Hét év Tibetben (Seven Years in Tibet, 1997) című film miatt mind a főszerepet játszó Brad Pitt, mind a rendező, Jean-Jacques Annaud persona non grata lett Kínában, mert a valós történet alapján készült életrajzi film egy osztrák hegymászó és a Dalai Láma közti barátságot jeleníti meg. Később mindkettőjüknek sikerült kihúzatni a nevüket a „feketelistáról”: Annaud nyilvános bocsánatkérő levéllel, majd francia–kínai koprodukciók rendezésével, Brad Pitt pedig a Szövetségesek (Allied, 2016) című háborús thrillerben való szereplésével „lopta vissza” magát a kínai kormány szívébe.  (Az utóbbiról bővebben itt lehet olvasni.)

Kép a Hét év Tibetben című filmből

A 2016-os Doctor Strange című Marvel-film rendezője, Scott Derrickson már elővigyázatosabb volt, amikor a főhős eredetileg tibetinek tervezett mesterét keltára változtatta a kínai piacon való szereplés anyagi vonzatát szem előtt tartva – olvashatjuk a PEN America jelentésében.

Kína nem csak a filmekben ügyel kínosan a kormányt és az országot érő kritikára. Chloé Zhao kínai filmrendező nemzeti büszkeségként volt számon tartva mindaddig, amíg egy 2013-as interjúban azt nem nyilatkozta, hogy Kína tele van hazugságokkal, és erre csak akkor jött rá, amikor külföldön kezdett el tanulni. Kijelentésének következményeképpen a kormány cenzúrázta a Zhaóval kapcsolatos internetes adatokat, illetve a 2021-es Oscar-gála közvetítését is betiltotta, ahol a rendezőnő filmje, A nomádok földje (Nomadland, 2020) elnyerte a legjobb rendezésnek járó díjat.

A „történelem elferdítése”, valótlanságok

A filmekben nem jelenhetnek meg a (különösen a kínai) történelmet „elferdítő” események, de a varázslat, az időutazás, illetve a misztikus, babonai lények, pl. szellemek filmes ábrázolása sem elfogadott. A Vissza a jövőbe (Back to the Future) sorozat pl. az időutazás-narratíva mellett a történelemhez való frivol és tiszteletlen viszonyulása miatt van betiltva. A kínai hatóságok különösen azt kifogásolták, hogy a szereplőknek hatalmukban áll megváltoztatni a történelmet.

Arra, hogy a történelem elferdítése mennyire homályos és tágan értelmezhető, jó példa a Volt egyszer egy... Hollyood (Once upon a time… in Hollyood, 2019), amit egy héttel a bemutató kitűzött időpontja előtt vontak vissza, mert Bruce Lee-t nem eléggé hősiesen jeleníti meg. A bemutató törlését állítólag Bruce Lee lánya, Shannon Lee kérte.

A varázslat megjelenítésének tilalmát viszont némi leleményességgel ki lehet cselezni, csak egy egyszerű narratív fordulat kell hozzá: a varázslatot „tartalmazó” történet átmehet a cenzorok rostáján, ha a végén kiderül, hogy az egész csak álom volt. Így kapott zöld utat a 2017-es, Coco című, mexikói halottak napi szokásokhoz kapcsolódó animációs film.

Kép a Coco című animációs filmből

A „közerkölcsöt rontó” tartalmak

Nem jelenhetnek meg a filmekben pornográf elemek (sem a heteroszexuális, sem azonos neműek közötti erotikus jelenetek), bűnözést vagy erkölcsileg kifogásolható cselekedeteket megmutató tartalmak (szerencsejáték, drogok, erőszak). A kiskorúak mentális egészségét veszélyeztető tartalmak is tiltottak, Kínában ugyanis nem létezik korhatár szerinti besorolás, minden filmet nézhetnek kiskorúak is.

Ennek megfelelően A Karib-tenger kalózai második részét, a  Holtak kincsét (Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest, 2006) a kannibalizmust és a (kínai!) kalózokat megjelenítő részei miatt teljesen betiltották, a Freddie Mercury életéről szóló Bohém rapszódia (Bohemian Rhapsody, 2018) című filmből pedig kivágták a homoszexualitást ábrázoló részeket. A Felhőatlasz (Cloud Atlas, 2012) című amerikai sci-fi Kínában vetített változata közel 40 perccel lett rövidebb az eredetinél, miután kivágták a meztelenséget tartalmazó részeket.

Előfordul az is, hogy a filmcenzorok néha megmosolyogtató indoklást fűznek a kivágott részhez. A Titanic felújított, 2012-es 3D-verziójából pl. kivágták azt az ikonikus jelentet, amelyben Jack (Leonardo DiCaprio) aktportrét rajzol Rose-ról (Kate Winslet). A cenzúráért felelős párttitkár az erkölcsi kifogásolhatóságán kívül a következővel indokolta a jelenet kivágását: „Tekintettel a 3D technika életszerűségére, attól tartunk, hogy egyes nézők a vászon felé nyújtják majd a kezüket, s ezzel megzavarják a többi nézőt. A nézők közti potenciális konfliktusok elkerülése végett, és egy harmonikus etikai és társadalmi környezet kialakításáért úgy döntöttünk, kivágjuk a meztelenkedős jeleneteket”

A kínai cenzorok rémálma

A kínai filmpiac 2001-től napjainkig

Kínában 1994 óta vetítenek külföldi filmeket, kezdetben évi legfeljebb 10 film volt a megengedett. 2001-ben a W.T.O.-hoz való csatlakozás vízválasztó volt Kína gazdasági kapcsolatai szempontjából, mert megkönnyítette a külföldi befektetések létrehozását és lehetővé tette a külföldi partnerekkel közös filmgyártást is. 2001-től a kvóta megduplázódott, évi 20 film importját tette lehetővé. Ezt 2012-ben emelték fel évi 34 filmre, ez a ma is érvényes szabályozás.

A 2010-es évekre jellemző lazításokat azonban további elszigetelődés követte. Az utóbbi években a kínai filmpiac egyre inkább elzárja az utat a hollywoodi gyártók elől – írja a Variety. Tavaly a külföldi filmek mindössze 39%-a volt amerikai, míg ez az arány 2020-ban még 46%, 2019-ben pedig 47% volt. Továbbá az országban bemutatott filmeknek kevesebb, mint egyharmada (28%-a) volt 2021-es alkotás, a többi mind régebbi. A szigorítások leginkább a 2018-ban történt változásnak tudhatók be, ugyanis a kormány akkor szüntette meg a cenzúráért addig felelős intézményt (State Administration of Press, Publication, Radio, Film and Television, SAPPRTF), és minden média ellenőrzését az említett Központi Propagandaosztály ellenőrzése alá helyezte, ezzel biztosítva a cenzúra közvetlenebb irányítást.

2022 márciusa egyébként az utóbbi évek leggyengébb heteit hozta el az egészestés filmbevételek szempontjából. Március második hetének a box office-összbevétele pl. alig volt több 19 millió dollárnál. Ez főként a koronavírusos megbetegedések számának növekedésével magyarázható, de a kevés új külföldi bemutató is közrejátszik a visszaesésben – írja a Variety.

Az Amerikában legtöbbet termelő egészestés filmek rangsorolását a kínai adatokkal összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a hollywoodi filmek piaci potenciálját korlátozó intézkedések hatására a belföldön leginkább kasszasikernek számító filmek Kínában jóval kevesebb profitot termelnek. Pl. a 2015-ös Csillagok háborúja: Az ébredő Erő (Star Wars: The Force Awakens) a legtöbb bevételt termelő film volt az Egyesült Államokban, Kínában viszont csak a 13. helyet foglalta el a legnyereségesebb filmek listáján (a hazai bevétel megközelítette az egymilliárd dollárt, míg Kínában a bevétel 124 000 dollár körül volt). A 2016-os Szenilla nyomában (Finding Dory) című Disney-produkció a második legjövedelmezőbb volt a Egyesült Államokban, Kínában viszont csak az 59. helyezett. Az éhezők viadala: Futótűz (The Hunger Games: Catching Fire) 2013-ban a legtöbbet, 434 millió dollárt termelő film volt Amerikában, míg a kínai 27 millió dolláros bevétel csak a 40. helyre volt elég. (Ld. James McMahon: Selling Hollywood to China, Forum for Social Economics, 2020.)

Kép a Csillagok háborúja: Az ébredő Erő című filmből

Forgalmazási modellek

Külföldi filmeket háromféle módon lehet forgalmazni Kínában.

A „revenue-sharing” alapon működő modell lényege, hogy a film által termelt profit megoszlik a forgalmazó és a kínai kormány által birtokolt cégek között. A hollywoodi filmstúdiók ezzel a módszerrel exportálnak filmeket a világ többi részére is. A fő különbség az, hogy világszerte a profitból való részesedésük általában 50% körül mozog, a hazai forgalmazásban ez durván 40%, míg Kínában a kvótarendszer ennél jóval alacsonyabb, 25%-os részesedést engedélyez, de a nemzetközi forgalmazóknak még így is megéri – olvashatjuk a PEN America már hivatkozott jelentésében. Az évi 34 filmes kvóta az osztott bevételű filmek forgalmazására vonatkozik. A kvóta az egy év alatt importálható filmek felső határát szabja meg, így az is előfordulhat, hogy ennél kevesebbet engedélyeznek. 2021-ben például csak 25 „osztott bevételű” filmet vetítettek, ezek nagy része – 25-ből 21 – tavaly is, mint általában hollywoodi film volt. Ezek közül a legtöbb bevételt (217 millió dollárt) termelő film a Halálos iramban 9 (Fast and Furious 9, 2021) volt. 2021-ben a hollywoodi filmstúdiók közül Kínában a Warner Bros. volt a legsikeresebb hat filmbemutatóval. Ezt követi második helyen a Disney néggyel, majd a Sony, Paramount és a Universal három-három bemutatóval, végül a 21st Century Studio (ami Disney-tulajdon) kettővel. A maradék négy filmet a kínai Nemzeti Művészmozi-szövetség (National Alliance of Arthouse Cinemas) importálta.

Kép a Halálos iramban 9 című filmből

Egy másik bevett gyakorlat, hogy a kínai állam által birtokolt cégek meghatározott áron vásárolnak fel filmeket. Ez az úgynevezett „flat fee” modell, amely szerint a külföldi filmstúdiók fix áron eladják a Kínában termelt profitot a kínai forgalmazónak. Ez egyértelműen kevésbé kedvez a gyártónak, mint a megosztott bevételű forgalmazás. Fix díjas áron évi 30–40 filmet vetítenek Kínában, többnyire független, filmstúdiókhoz nem kötődő gyártók filmjeit. Flat fee alapon összesen 42 filmet mutattak be 2021-ben, ami a 2019-es 87-hez képest nagy visszaesést jelent. A filmek közel felének a bevétele kevesebb volt 784 000 dollárnál. 2020-ban a fix díjas filmek között volt 11 japán, 5 amerikai, 4 olasz, 3 orosz, 2 brit és egy-egy argentin, ír, pakisztáni, belga, lengyel, dán, német, francia, dél-koreai, holland, mexikói, norvég, thaiföldi, spanyol és magyar alkotás is. Japán az előző években is a legnépszerűbb volt az animációs franchise-oknak köszönhetően. A független amerikai filmek száma visszaesett a 2019-es 18%-ról 12%-re, viszont a fent említett kis országokból több filmet importáltak, feltehetőleg diplomáciai okokból.

A külföldi filmek forgalmazásának gazdaságilag legkedvezőbb, ugyanakkor a kínai propagandának leginkább teret engedő módja a közös gyártás. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a film költségei megoszoljanak a gyártó országok (általában Kína és Észak-Amerika) között, viszont cserébe a kínai cenzoroknak közvetlenebb beleszólást biztosít a filmek tartalmába. A koprodukciók mind egyetlen kínai filmgyártó, a China Film Co-Production Corporation (CFCC) ellenőrzése alatt állnak. Ahhoz, hogy a filmeket jóváhagyják, egy sor elvárásnak kell teljesülnie: a befektetés legalább egy harmada kínai partnerektől származzon, legalább egy jelenet Kínában játszódjon és a színészek legalább egyharmada legyen kínai. A szigorú feltételek ellenére a kínai befektetéseket szívesen fogadják Hollywoodban: a Paramount Pictures, a DreamWorks Animation SKG, a Marvel, és anyacége, a Walt Disney egyaránt rendelkezik kínai partnerekkel.

Kínai–amerikai koprodukció pl. a Kung Fu Panda 3 (2016), ami a China Film Group, a DreamWorks Animation és az Oriental DreamWorks stúdiók együttműködésével készült. Az animációs film készítését a kínai cenzorok személyesen felügyelték.

Kép a Kung Fu Panda 3 című filmből

A rendezésébe való közvetlen beleszólás joga a kínaiak részéről feltűnően nyomot hagy a közös produkciókon. Remekül látszik ez a Transformers sorozat 2014-ben megjelent 4. részén, A kihalás korán (Age of Extinction), ami szintén koprodukció. A film cselekménye az Egyesült Államokban és Hongkongban játszódik, és a PEN America által készített beszámoló rávilágít, hogy a film feltűnő erkölcsi fölénybe helyezi a kínaiakat az amerikaiakkal szemben, az önzetlenségüket és áldozatkészségüket hangsúlyozza (készek megvédeni Hongkongot az űrlények fenyegetésétől), míg az amerikaiak esetén a negatív tulajdonságokat emeli ki. A film egyébként ugyanabban az évben készült, amikor Hongkongban tüntetések zajlottak a demokráciáért. Meglepő módon A kihalás kora jövedelmezőbb volt az amerikai piacon, mint a Kínában: 300 millió dollár profitot termelt.

A Bruce Willis főszereplésével készült Looper – A jövő gyilkosa (Looper) című, 2012-es akciófilmnek eredetileg nem sok esélye volt a kínai piacra való betörésre, mivel a cselekménye időutazásra épül, ami a kínai filmekben nemkívánatos elemnek számít. Miután azonban a kínai kormányközeli médiacég, a DMG Entertainment 60 millió dollárt (a költségvetés 40%-át) fektetett a filmbe, belekerült egy addig nem tervezett jelenet. A fiatal főhős a következő tanácsot kapja egy jövőből jött szereplőtől: „A jövőből jöttem. Kínába menj!” („I’m from the future. You should go to China.”) Talán nem meglepő, hogy a mottó miatt a filmet tárt karokkal fogadták Kínában, annyira, hogy a bemutatóját ünnepi időszakra időzítették, pedig ünnepek alatt általában tilos külföldi filmeket vetíteni.

Napjainkban Hollywood kínai sztorikat mesél – állapítja meg a The Guardian. A legtöbb hollywoodi filmrendező a piaci nyomásra úgy táncol, ahogy a kínai állami propaganda fütyül, de szerencsére akadnak kivételek. Ilyen pl. a Disney / Pixar egyik új animációs filmje, a Pirula Panda (Turning Red, 2022). Az Oscar-díjas Domee Shi által rendezett történet egy kínai bevándorló kamaszlány comig-of-age sztorija, aki a túl magas szülői elvárások nyomása alatt pandává változik. A film eredeti nyelve mintegy figyelmeztető jelzésként a kantoni, ami a kínai állam által visszaszorított, Hongkongban használt nyelv. Persze nem is kérdés, hogy a produkciót Kínában betiltották.

Összefoglalva, a kínai filmcenzúra két fő irányát különíthetjük el: az egyik a tartalmak szabályozása a lakosság indoktrinálása és a kínai állami propaganda terjesztése érdekében; a másik az import korlátozása, és ezzel a hazai filmipar növelése, aminek a célja a külföldi forgalmazók gazdasági potenciáljának csökkentése. A kínai filmipart nyilvánvalóan geopolitikai érdekek uralják. Egyrészt Kína számára elfogadhatatlan, hogy amerikai stúdiók nyerészkedjenek a kínai piacon, másrészt alakítani akarja a világ róluk alkotott képét. Az viszont, hogy a hollywoodi filmstúdiók a saját gazdasági érdekeik miatt cinkosokká válnak a kínai kormánypropaganda terjesztésében, és öncenzúrát alkalmaznak, hogy a filmjeiket Kínában is eladhassák, rávilágít a probléma gyökerére: az alkotói szabadság legfőbb – és egyre erősebb – korlátja a profitorientáltság.

Az írás a Filmtett gyakornoki programjában készült.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg