Augusztus 19-én debütált a kínai mozikban a Gru színre lép (Rise of Gru), csakhogy a film itt nem egészen úgy végződik, ahogy azt a világ többi részében láthatták a nézők.
Ízlelgessük ezt a mondatot: hatvanéves a Lolita. Ha nem címként – tehát nem dőlttel és névelővel – szerepelne a név, akkor pont lolitasága lenne okafogyott ilyen idősen… a filmet magát viszont csak jobbá, ha nem is kevésbé botrányossá érlelték a korok által rárakott értelmezési lehetőségek.
Radu Jude, a Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban rendezője Facebook-profilján tette elérhetővé a filmet, holott holnaptól felkerül a romániai és a magyarországi HBO Maxra is.
Kína filmtörténetének kezdeteit feldolgozó sorozatunkkal régi adósságunkat szeretnénk törleszteni a filmbarátok felé. Érthetetlen a téma magyar nyelvű feldolgozatlansága, mivel egy rendkívül izgalmas korpuszról van szó, arról nem is beszélve, hogy a szuperhatalommá vált Kína kultúrájának vizsgálata már több évtizede is aktuális lett volna.
A technológiai váltás, a videófelvevők elterjedése lassan értelmetlenné tette a hatóságok azirányú törekvését, hogy kontroll alatt tartsa a filmkészítőket.
„I’m from the future. You should go to China” – hangzik el A jövő gyilkosa (Looper, 2012) című filmben. Tekintve, hogy Kína a világ legnagyobb filmpiaca, és nagyban befolyásolja a nemzetközi filmek által termelt profitot, ez a mondat nemcsak a film főszereplőjének szemszögéből, hanem a hollywoodi filmstúdiókéból is jó tanácsként értelmezhető, amit utóbbiak készségesen meg is fogadnak.
„Úgy képzelem, Budapesten sárga villamosok járnak, sárga bőrűeknek külön sárga járat, persze mindenki azon utazik, és büntetnek az ellenőrök. A szerelem örök.”*
A tévéadóknak háttérinformációval kellene ellátniuk a nézőket, ha a műsorra tűzött filmalkotás 1989 előtt készült. A jelzés elsősorban a fiataloknak szól.
