Csapón kívül 65.: Lolita, 1962 Csapón kívül 65.: Lolita, 1962

Egy köznevesült filmcím

Csapón kívül 65.: Lolita, 1962

ÉRTÉKELD A FILMET!
Lolita
Stanley Kubrick
1962

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Ízlelgessük ezt a mondatot: hatvanéves a Lolita. Ha nem címként – tehát nem dőlttel és névelővel – szerepelne a név, akkor pont lolitasága lenne okafogyott ilyen idősen… a filmet magát viszont csak jobbá, ha nem is kevésbé botrányossá érlelték a korok által rárakott értelmezési lehetőségek.

  • Ez Stanley Kubrick hatodik filmje (az ezt megelőző Spartacusról ide kattintva lehet triviacsokrot olvasni), de ez az első, amit az Egyesült Királyságban forgatott, ahová a hollywoodi stúdiómorál elől „menekült” 1961-ben. A forgatókönyv Vladimir Nabokov orosz-amerikai író pár évvel azelőtti azonos című regényéből „lett adaptálva” maga a szerző által – csakhogy az eredeti regénytől egyébként is meglehetősen eltérő forgatókönyvet Kubrick csak nyomokban tartotta meg. A stáblistán csak Nabokov neve tűnik fel forgatókönyvíróként, sem Kubrick, sem James B. Harris producer neve nincs ott íróként – holott ketten feleltek a változtatásokért.
  • A film elvileg a negyvenes években játszódik Amerikában, de a forgatási helyszínek miatt akár úgy is tűnhet, mintha a hatvanas évekbeli Nagy-Britanniában játszódna – mivelhogy ott forgatták. A benti felvételek az Elstree stúdióban készültek, sajnos, azóta azokat a hangárokat lebontották, hogy Tescót építsenek a helyére. Kubrick itt indult el az auteurösödés rögös útján, hiszen végre nem kellett az amerikai producerek hegedűjére táncolnia. Előző filmjét és ezáltal a hollywoodi stúdiórabiga levetését is megidézi a Lolita elején, amikor az ittas Clare Quilty így válaszol a személyazonosságát firtató kérdésre: „Nem, Spartacus vagyok. Azért jöttél, hogy felszabadítsd a rabszolgákat?”
  • Kubrick a premier előtt tartott egy privát vetítést Nabokovnak, az író csak itt tudta meg, hogy a forgatókönyvéből végül pontosan mennyi is maradt benne a filmben. Kicsit szomorú volt, hogy potyára dolgozott, de a végeredmény tetszett neki. Később, 1974-ben kiadta az általa adaptált verziót Lolita: a Screenplay címen. Az eredeti Lolitát egyébként már 1953-ban befejezte, de nem talált neki kiadót – a téma rizikósnak tűnt a nagy kiadóházak számára. Végül egy párizsi kiadónál jelent meg, akik egyébként is erotikus ponyvában utaztak. Később még készült belőle egy film 1997-ben, de operának, balettnak és Broadway-musicalnek is átírták.
  • A címszerepre vagy 800 lányt hallgattak meg, végül a forgatás idején mindössze 14 éves Sue Lyon lett a befutó. Kubrick egy tévésorozatban látta meg a lányt, és azért döntött mellette, mert a korához képest igencsak fejlettnek tűnt, khm, fizikailag, ráadásul pont egy hasonló szerepet játszott: fiatal lány, aki „elcsavarja” a tanárja fejét. Sue minden nap lovagolni ment a forgatás után – Kubrick megkérte, hogy ha a ló levetné magáról, próbáljon ne az arcára esni.
  • A lány befutott a szereppel – nemcsak az 1963-as Golden Globe a „Legígéretesebb női debüt” díját kapta meg, hanem még a toplistára is felkerült a Yah yah Lolita című, a film zenéjéből átírt dallal. Nabokovnak is tetszett Kubrick választása, de évekkel később azt nyilatkozta, hogy Catherine Demongeot találóbb lett volna a szerepre – őt a Zazie a metrón-ból ismerhetjük gyerekként.
  • Ahogy az lenni szokott, a férfi főszerepre is sok változatt született, amíg meg nem állapodtak James Masonben: még Errol Flynn is szóbajött, de ő közben elhunyt. Cary Grant is megkapta a forgatókönyvet, de megbotránkozva utasította vissza. Laurence Olivier és David Niven a rossz hírnévtől félve dobták vissza a megkeresést, Charles Boyer már el is vállalta, de végül mégis visszalépett. Mason végül egy Broadway-darabról mondott le, hogy eljátszhasa az effektíve Nabokov-alteregó Humbert Humbertet.
  • A Clare Quilty-t alakító színész kiléte viszont nem volt kérdéses: Kubrick azonnal belezúgott Peter Sellersbe, ahogy meglátta a Ki az erősebb? (The Battle of the Sexes) című vígjátékban. Sőt, a regényben eredetileg némileg jelentéktelenebb szerepet alaposan kibővítette, több álruhával ellátta, hogy Sellers brillírozhasson benne. Aki brillírozott is: nem elég, hogy a színész a karakter a hangját a rendezőről mintázta, de végigimprovizálta a forgatást. Ezért Kubrick az akkoriban bevett szokástól eltérően több kamerával rögzítette, hogy több szögből is meglegyen a felvétel, de ne veszítse el az egyszuszra előadott Sellers-imprók spontaneitását. James Mason kissé morcosan vette tudomásul, hogy noha elvileg ő a főszereplő, Sellers gyakorlatilag lejátssza őt a vászonról.
  • Ez volt Oswald Morris (Navarrone ágyúi, Twist Olivér etc.) legendás brit operatőr első és utolsó filmje Kubrickkal. Hogy miért? Nos, felbukkantak a helyi napisajtóban képek a filmből, amik láthatóan a 35 mm-es negatívból lettek kimásolva, ezért Kubrick durván leteremtette az operatőrt, hiszen az ő feladata volt, hogy életével védje a nyersanyagot. Később kiderült, hogy a filmlabor egyik fiatal asszisztense lopogatott kockákat. De Kubrick nem kért bocsánatot a Morristól, így többé nem dolgoztak együtt.
  • Film a filmben: a szereplők az autósmoziban épp a Hammer-féle Frankenstein átkát (The Curse of Frankenstein, 1957) nézik Peter Cushinggel. Kubrick más zenét vágatott a drive-in mozi alá, hogy az még ijesztőbb legyen.
  • A filmet, talán mondani sem kell, rengeteg támadás érte a témája miatt. Pedig Kubricknak még így is nagyon sok engedményt kellet tennie, hogy kielégítse a cenzorokat. Valószínűleg ezért tűnik ennyire lightosnak és vígjátéki hangulatúnak, főleg a könyvhoz képest. Később be is vallotta a Newsweeknek: ha tudta volna, hogy ennyi baj van, talán bele sem fog az adaptálásba. Az amerikai katolikus cenzorbizottság pl. 18-as plecsnit rakott a filmre, így az akkor még kiskorú Sue Lyon nem is mehetett el az amerikai premierre – végül a londonin nézhette meg a filmet.
  • A film plakátján és reklámanyagain látható ikonikus, szív formájú napszemüveg? Nincs benne a filmben. Egy lengyel plakátművész viszont csinált a filmhez egy másik, elképesztően jó plakátot.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Lolita

Lolita

Fekete-fehér filmdráma, romantikus, vígjáték, 153 perc, 1962

Rendező:
Szereplők: , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg