Seidl következő filmje, a nagyrészt Romániában forgatott, pedofíliáról szóló Spárta bemutatója a torontói fesztiválon lesz – ezzel kapcsolatos a Der Spiegel által kirobbantott botrány.
Ízlelgessük ezt a mondatot: hatvanéves a Lolita. Ha nem címként – tehát nem dőlttel és névelővel – szerepelne a név, akkor pont lolitasága lenne okafogyott ilyen idősen… a filmet magát viszont csak jobbá, ha nem is kevésbé botrányossá érlelték a korok által rárakott értelmezési lehetőségek.
Egy kolosszus bukása, két felvonásban. A Jackson-kultusz alapjaiban inog meg, de a tárgyilagos hangvétel és az igazságszolgáltatás hisztérikus követelésének teljes hiánya jelzi, hogy a végcél nem egy híresség nevének kitörlése az arra méltók hieroglifái közül.
Nem lehet nem tűkön ülve várni, hogy Una egyszer csak torkon szúrja a férfit, aki megerőszakolta, amikor még csak 13 éves lányka volt. De ez nem az a film.
A kanadai Atom Egoyan ezzel a művével jubilálja harminc évvel ezelőtt készített első nagyjátékfilmjét: ha nem is szintetizál, azért a legfontosabb témáit újra megpendíti.
