Ha jelenleg valaki román filmet nézne legálisan otthonról, akkor minden bizonnyal először a Cinepub platformon keresgél. A projekt alapítójával a Lynch halála utáni napokban ültünk le egy bukaresti kávézóban, a Cinepub kapcsán pedig sok minden szóba került, pl. Barry Gifford, Lynch egyik forgatókönyvírója, felemlegettük közös filmjüket is, beszéltünk a TIFF-ről, filmgyártásról és filmforgalmazásról, majd az egyetemi oktatásról. Mert ahogy ki fog derülni, minden mindennel összefügg.
Jesse Eisenberg rendezőként nem fél fajsúlyos témákat boncolgatni: míg 2022-es When You Finish Saving the World című debütfilmjében egy tüskékkel teli anya-fiú kapcsolat drámájából kerekített keserédes felnövéstörténetet, addig a Rokonszenvedés „Makó Jeruzsálemtől” unokatestvérei szeretett nagyanyjuk holokauszt-múltján keresztül próbálják jobban megismerni önmagukat és a másikat.
Még ma is rejtély, miért váltak szét Joel és Ethan Coen útjai. Lehet, hogy ők így is remekül érzik magukat, mi viszont lélegzetvisszafojtva várjuk a szakmai mosolyszünet végét. Hiányérzetünket Ethan első igazi szólózása sem enyhíti, bár annak csak örülni lehet, hogy a Szökevény csajok visszacsempészi a vászonra a szexualitást.
Le lehet zárni megnyugtatóan egy hat és fél évtizeden átívelő színészi karriert? Oliver Parker melankolikus hangvételű, olykor a giccs határát karcolgató, de jól összerakott road movie-ja, a Michael Caine művészi hattyúdalának szánt The Great Escaper nem ad egyértelmű választ a kérdésre.
A hatvanat ma töltő Kelly Reichardt különc jelensége a kortárs amerikai filmnek: jelenléte meghatározó, de nem fenyegető; filmjei jelentősek, de szinte csak cinefil és filmszakmai körökben beszélnek róluk; Oscar-díjnak pedig eddig még csak a közelébe sem ment. Feminista történetmesélés, slow cinema, bressoni realizmus – csak néhány címke, amit ráaggattak pályája során, pedig bőven lehet velük vitatkozni, sőt, többükkel maga a rendező sem ért egyet.
Ali Ahmadzadeh Locarnóban fődíjat nyert nagyjátékfilmje egyszerre merész kiáltvány és letaglózó látlelet, amelyben egy teheráni drogdíler válik a totálisan szétcsúszott iráni társadalom megmentőjévé.
A Roving Woman a talajvesztett, kallódó nők társadalmi kommentárként funkcionáló, önfelfedező himnusza is lehetne, ehelyett a társas magány, a fojtogató szabadság és a halkan elenyésző szerelmek egyetemes útját járó szerzői filmek nyomdokain halad.