A túlélés esetei – A 2025-ben Oscar-díjra jelölt rövidfilmekről

2025. február 15. – írta Lubianker Dávid

A kortárs társadalmi, politikai és kulturális szcéna alakulását az általános megosztottság, a legkülönfélébb válsághelyzetek jellemzik. A 2025-ös év Oscar-díjra jelölt rövidfilmjeinek készítői ezekre a turbulens állapotokra reagálnak kreatív meglátásaikkal, a korábbi bevett narratívákat felülíró nézeteikkel.

Fekete életek – RaMell Ross: Nickel Boys

2025. február 12. – írta Lubianker Dávid

A Nickel-fiúk a hagyományos ábrázolásmód sztereotípiáit meghaladva mesél az afroamerikai létélmény kiszolgáltatottságáról: RaMell Ross kísérleti filmeket idéző stílusban adaptálja Colson Whitehead Pulitzer-díjas regényét, hogy egyetemes kérdésként tárja fel a rasszizmus társadalmi tapasztalatát.

Legyél csöndben, ülj a padban – Interjú Szimler Bálinttal

2024. október 12. – írta Erőss Réka

A 24. Filmtettfeszten az erdélyi közönség is láthatta Szimler Bálint Fekete pont című nagyjátékfilmjét, amely válságban levő magyarországi iskolarendszer rossz közérzetét és strukturális problémáit jeleníti meg egy ötödikes fiú, Palkó történetén keresztül, aki Németországból költözik haza, és a számára idegen rendszerbe belecsöppenve nehezen igazodik annak elavult tanítási és fegyelmezési módszereihez. A teljesen egészében állami támogatás nélkül készült film kolozsvári vetítése után beszélgettünk az alkotóval.

Mondanám, de nem merem – Szimler Bálint: Fekete pont

2024. szeptember 7. – írta Vigh Martin

Szimler Bálint első nagyjátékfilmjének legnagyobb kérdése, hogy lehet-e még újat mondani a kortárs iskolamozis dömpingben, valamint hogy kaphat-e új erőre a magyar film társadalomtudatos vonulata? A válaszok annak ellenére sem egyértelműek, hogy a Fekete pont sok tekintetben remek mű.

Bukott diák – Ilker Çatak: Das Lehrerzimmer / The Teachers' Lounge / A tanári szoba

2023. december 15. – írta Nagy Tibor

Ha az iskola egy minitársadalom, akkor a tanári annak krémje. A tanári szoba szerint a fejétől bűzlik a hal.

Osztály, vigyázz! – Az iskola a kortárs európai filmben

2023. november 16. – írta Vigh Martin

Az európai (szerzői) filmek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak az iskola intézményére. Magyar színtéren a közelmúlt két legnagyobb figyelmet kiváltó mozija (Magyarázat mindenre, Elfogy a levegő) egyaránt az oktatási rendszer szűrőjén keresztül foglalkozott társadalmi törésvonalakkal, de német (A tanári szoba, Bachmann tanár úr és az osztálya), török (Elszáradt füvekről), francia (Az osztály) és román (Zűrös kettyintés, Érettségi) példákat egyaránt találunk. A következőkben – a teljesség és a témában releváns összes film megemlítésének igénye nélkül – a legfontosabb alkotásokban elemezzük a megjelenő oktatásképet, kitérve a tanárok és a diákok helyzetére, valamint arra is, hogy a művek mennyiben tekintik az iskolát a társadalmi beavat(ód)ás intézményének.

Titkos nagyböjt – Jessica Hausner: Club Zero

2023. november 5. – írta Fazakas Lehel

Jessica Hausner „rendellenes táplálkozással kapcsolatos felkavaró képeket” ígér új filmjét indító figyelmeztetésében, aminek legalább annyi előnye biztosan van – ha ezután sokáig hiába is keressük a megrázó jeleneteket –, hogy a figyelmet a vizuális fogalmazás felé irányítja, amit aztán ízlelgethetünk. 

Külön világ – Laura Wandel: Un monde / Playground

2022. június 17. – írta Buzogány Klára

Mihez kezdhet egy kisgyerek, ha a testvérét szívatják az iskolában? Hát az, aki a bullying áldozata?

(Feminista) üzenet a palackban – Amy Poehler: Moxie, avagy a vagány csajok visszavágnak

2021. április 9. – írta Incze Kata

A sokat bizonyított komika, Amy Poehler második rendezésében a 2000-es évek tinivígjátékainak közkedvelt és fogyasztható formáján keresztül buzdítja lázadásra a fiatal generáció nőtagjait, de a végeredmény inkább feminista nagynénik ballagási ebéden adott jótanácsainak egyvelege, mintsem egy tömegeket megmozgató alkotás.

Férfi maga vagy amőba? – Peter Weir: Holt költők társasága / Dead Poets Society (1989)

2020. december 12. – írta Kriston Attila

A kamaszkor a személyiségfejlődés legnagyobb krízise. Felnőttként, különösen férfiként, finom szégyenérzettel vegyes nosztalgiával tudom csak felidézni kamaszkori bizonytalanságaimat, gyengeségeimet, botlásaimat. Az elvárások dzsungelében saját identitását még épp csak kapizsgáló ifjúként én is elvesztem olykor. De szerencsére egy biztos pontom mindig volt: az irodalom. A Holt költők társasága ezekről a bizonytalanságokról, eltévelyedésekről regél.