Kritika: Szádra ne vedd (James Watkins: Speak No Evil) Kritika: Szádra ne vedd (James Watkins: Speak No Evil)

Valami bűzlik Angliában

James Watkins: Speak No Evil / Szádra ne vedd

ÉRTÉKELD A FILMET!
Szádra ne vedd!
James Watkins
2024

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Sikeres európai filmek hollywoodi újracsinálása egyáltalán nem újkeletű dolog, és mostanra egy meglehetősen kiforrott recept alapján készülnek ezek a remake-ek: tartsuk meg a könnyen megfogalmazható alapötletet, vegyünk ki belőle minden kényelmetlenebb részt, az „ismeretlen” színészeket cseréljük le nagy nevekre, adjunk neki egy, az eredetitől bőven eltérő hepiendet, aztán csak várjuk, hogy dőljenek a dollármilliók.

James Watkins legújabb rendezése is hűen követi az álomgyári receptet, ami kapcsán néha azt érezni, hogy a tengerentúliak most jól megmutatják a művészkedő európaiknak, hogy hogy is kell kasszasikert csinálni, szélesebb közönség számára befogadhatóbbá tenni ugyanazt az alaphelyzetet. Watkins ezt az általában csak érezhető hozzáállást egyáltalán nem rejti véka alá a 2022-es dán pszichológiai horrorfilm, A látogatás újracsinált amerikai verziójában, a Szádra ne vedd-ben, hiszen filmje elején főszereplőink találkoznak egy idegesítő dán párral, akiket aztán jól elijesztenek a közös étkezéstől azzal, hogy fennhangon elkezdenek a fenékkitörlés technikáiról beszélgetni. A gyenge gyomrú dánok pedig szépen arrébb is állnak, ami már csak azért is inkább ironikus végkifejlete ennek a pimaszul önreflexívnek szánt helyzetnek, mert valójában Watkins verziója az, ami a gyengyébb gyomrú nézőknek készült.

A látogatás kapcsán annyit minden spoilerezés nélkül el kell mondanunk, hogy bár közel sem egy tökéletes horrorfilm (bizonyos plothole-okat például a Szádra ne vedd igyekszik is kijavítani), ami igazán nyugtalanítóvá és ezáltal felejthetetlenné teszi az eredetit, az a jól eltalált, remek fokozással végigvitt, klausztrofób alaphelyzet mellett leginkább a gyomorbavágó lezárás, ami annyira nem ad válaszokat, annyira anti-katarktikus, hogy még a rendező-írójának, Christian Tafdrupnak is komoly dilemmákat okozott, hogy egyáltalán az legyen-e, ami lett. Végül azonban mellette döntött, mondván, hogy pont ettől nem lesz egy megnyugtató Netflix-termék, amiben minden szépen szájba van rágva.

Azt sejteni lehetett, hogy hollywoodi kezekben az eredeti befejezésnek mennie kellett, úgyhogy megnyugodhat mindenki, aki csak a tartós traumákat okozó lezárás miatt nem kedvelte az alig két éves, néhányszereplős kamara-horrort, Watkinsnál minden el van magyarázva, minden szál el van varrva, a szánalmas hétköznapi átlagemberekből mindenki fegyverforgató akcióhőssé lesz avatva.

A film alaptörténetén viszont keveset változtattak a tengerentúli alkotók, ami még inkább Tafdrup alkotásának erejét dicséri: a film nagyjából háromnegyedéig szinte snittről snittre, mondatról mondatra ugyanúgy történik minden, mint A látogatásban. Adva van egy házaspár, Ben (Scoot McNairy) és Louise (Mackenzie Davis) Dalton, akik Agnes nevű lányukkal (Alix West Lefler) vakációznak éppen Olaszországban. Itt megismerkednek egy szintén háromtagú családdal, Paddy-vel (James MacAvoy), feleségével, Ciarával (Aisling Franciosi) és fiukkal, Anttel (Dan Hough). A rámenősebb brit házaspár szinte rátukmálja magát a visszahúzódóbb amerikaikra, és meghívja őket egy idillinek igérkező hétvégére a vidéki házukba. A Dalton-család főleg udvariasságból elfogadja az szinte ismeretlen trió meghívását, és hamarosan kezdetét veszi az elején csak bosszantó félreértésekkel tűzdelt, később lidércnyomásossá váló hétvége.

Annak ellenére, hogy a remake története szinte egy az egyben rekreálja a jórészt Hollandiában játszodó dán eredetiét, az egyes jelenetek és karakterek teljesen más hangsúlyokat kaptak. MacAvoy Paddy-je például egy sokkal sztereotipikusabb alfahím, mint Fedja van Huet Patrickje volt, sokkal egyértelműbben a mindenkit elnyomó, incel inluenszer-közhelyeket puffogtató antagonista karikatúrája. A Karinból (Karina Smulders) Ciarává lett feleség ezzel együtt sokkal erőtlenebb karakter, és nem igazán tudja eldönteni a film, hogy alávaló tettestársként vagy szenvedő áldozatként akarja-e bemutatni. Louise, a jelenlegi hollywoodi trendeknek megfelelően egy életszagú nőből (Sidsel Siem Koch) tettrekész, határozott, szinte minden téren tökéletes hősnővé avanzsált, aki még hűtlenségével is a maga igazát bizonyítja. De a legrosszabbul mindenképpen a tesze-tosza családfő járt, hiszen amíg Morten Burian Bjørnje egy, a nyugat-európai kényelmes jólétének mögöttes céltalanságától szenvedő, szánandó, de nem szánalmas karakter, addig Scoot McNairy Benje a játékidő kilencven százalékában gyakorlatilag észrevehetetlen, gyáva emberi roncs, aki aztán hipp-hopp önfeláldozó hőssé változik.

Mindezek ellenére összességében mégsem egy rossz film a Szádra ne vedd, főként az alapanyagul szolgáló forgatókönynek köszönhetően. Watkins egyes jeleneteket ügyesen áthangolt nem európai nézők számára is érthető, közönségbarátabb hangulatúra, és bár kérdéses, hogy mennyire szándékos a lezárás szinte vígjátékszerűen eltúlzott volta (legalábbis az általam látott vetítésen a közönség nagyrésze leginkább kacagott az utolsó jeleneteken), az áthangolt, újracsinált előzményekkel együtt kifejezett összhangba kerül az átírt finálé. A szépen fényképezett angliai tájak is megfelelően helyettesítik a holland vidéket, és bár maguk a karakterek lényegesen kevésbé érdekesek, a szülőket alakító színészek itt is beleadnak apait-anyait.

Aki pedig esetleg az eredeti megtekintése nélkül ülne be a Szádra ne vedd-re (ezúttal egyáltalán nem baj, hogy az eredeti angol cím eltérő fordítást kapott a forgalmazótól, hiszen tényleg két merőben eltérő jellegű filmről van szó), az valószínűleg jobban fog szórakozni rajta, mint az, aki számonkérné egy Blumhouse-horrortól az európai eredeti hangulatát, árnyaltságát, többletjelentését és emlékezetes, húsbavágó lezáratlanságát.

Támogass egy kávé árával!
 
Szádra ne vedd!

Szádra ne vedd!

Színes horror, thriller, 97 perc, 2024

Rendező:
Szereplők: , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Friss film és sorozat