Hollywood aranykorában készült, legendás magyar filmesek jegyzik, és állítólag Francis Ford Coppola kedvenc filmje. Idén lesz 80 éves A bagdadi tolvaj.

• A bagdadi tolvaj egyik rendezője, Michael Powell szerint ennek a filmnek sosem volt végleges forgatókönyve, azon viszont hárman dolgoztak, köztük két legendás magyar is. A sztorit Rózsa Miklós találta ki, a forgatókönyvet Bíró Lajos írta, a dialógusokat pedig többnyire az angol Miles Malleson csiszolta ki. Közös munkájuk sokat változott a forgatások során is.
• A film producere, a szintén magyar bevándorló sir Alexander Korda, avagy Korda Sándor igen eltökélt volt, beleszeretett egy címbe, és meg is szerezte azt. Douglas Fairbanks ugyanis már 1924-ben készített egy Ezeregyéjszaka-adaptációt A bagdadi tolvaj címmel, így a jogok nála voltak; Korda úgy intézte, hogy egy londoni fogadáson, 1938-ben Fairbanks mellé kerüljön, hogy megszerezze tőle az engedélyt a cím használatára. Sikerült is neki. A film eredeti címébe egyébként becsúszott egy helyesírási hiba: The Thief of Baghdad lenne helyesen, egy h-val többel a városnévben – ez a (hi)bája annak, ha az alkotók egy része nem angol anyanyelvű.

• A vaskezű producer hat rendezőt „használt el”, köztük öccsét, Korda Zoltánt és a Fairbanks-film vezető látványtervezőjét, William Cameron Menziest is. A filmet eredetileg Ludwig Berger rendezte volna, de összekülönböztek Kordával: Berger lírai hangvételű, fekete-fehér fantasyt tervezett, Korda nagyszabású, epikus, színes alkotást képzelt el - utóbb fontosságáról öccse, Korda Vince színes rajzai győzték meg. Korda Michael Powellel helyettesítette Bergert, de kitört a II. világháború, és Korda megígérte Churchillnek, hogy segíteni fog propagandafilmek készítésében. Végül Powell lett az, aki a brit katonák morálját feldobó propagandafilmeket rendezett, A bagdadi tolvaj pedig elvesztette második rendezőjét is. A film akciójeleneteinek a felvételét Tim Whelan irányította, de a produkció rendezését végül William Cameron Menzies és Korda maga fejezte be másfél évvel a forgatás elindítása után.
• A forgatást ugyan Nagy-Britanniában elkezdték, de a II. világháború kitörése és a német bombázások miatt a produkció Hollywoodba, a United Artists stúdiójába költözött. A költözés akkora forgatási szünettel járt, hogy Sabu Dastagir jeleneteit újra fel kellett venni, ugyanis a 16 éves színész időközben nagyot nőtt. Amerikában más szabályoknak kellett megfelelni, pl. a színésznők blúzait nyakig be kellett gombolni - ez alapján könnyű rájönni, hogy pontosan mit forgattak Angliában, s mit a tengeren túl. Korda afrikai forgatást is tervezett, de a második világháború kitörése ezt a számítását is keresztülhúzta: a sivatagi jeleneteket végül az Arizonai-sivatagban és a Nagy-Kanyonban vették fel. A rendezőcserék, a helyszínváltoztatások és a felvételek elhalasztása alaposan felfújta a film költségvetését.

• A hercegnő szerepére eredetileg Vivien Leigh-t kérték fel, de amikor kiderült, hogy a színésznő elszerződött a – végül egy évvel A bagdadi tolvaj előtt mozikba került – Elfújta a szél főszerepére, Korda Sándor a valamivel tapasztalatlanabb Jane Duprez mellett döntött. Korda Ahmad szerepében is mást szeretett volna látni, Jon Hallt azonban a Universal Pictures eléggé lekötötte, és igen sok pénzért „adta volna bérbe” Kordának, úgyhogy a producer végül a Hallhoz hasonló külsejű John Justint választotta.
• Ez a film hozott fordulópontot Rózsa Miklós zenei karrierjében, pedig eredetileg nem is őt szánták a zeneszerzői posztra. Ludwig Berger egyfajta operettfilmként képzelte el a produkciót, a zenében pedig a műfaj veteránjának számító Oscar Straust kérte fel komponistának. Rózsa önéletírása részletesen beszámol Korda diplomatikus megoldásáról, ahogy ezen döntés megváltoztatását kikényszerítette: a zeneszerzőt Berger irodája mellé költöztette, itt kellett egész nap zongorán játszania, amíg a rendező úgy nem döntött, hogy inkább ezeket a kompozíciókat használja fel a filmjében. Rózsa csak ezután teljesíthette eddigi legnagyobb megbízatását, A bagdadi tolvajhoz Lord Vansittart diplomatával együtt készítette el a film emlékezetes dalait. A politikus részvétele miatt a film a sajtó kereszttüzébe került, a korabeli újságok jót derültek azon, hogy Európa egyik legfontosabb diplomatája a II. világháború mellett szabadidejében bugyuta dalokat írogat. Rózsa Miklós már Hollywoodban fejezte be A bagdadi tolvaj felvételeit. (Rózsa Miklós-portrénk ide, illetve ide kattintva olvasható.)

A film óriási díszletei

• A bagdadi tolvaj volt az első film, amelyben valaha kék vásznat használtak, de abban is a egyedülálló, hogy ez volt az első film, amelyet nem jelöltek a legjobb filmnek járó Oscar-díjra, de elnyert három másik szobrocskát: a színesfilm kategória díszlettervezői és operatőri díját, valamint a legjobb speciális effektusokért járó trófeát. A bagdadi tolvaj a mozipénztáraknál is sikert aratott: Észak-Amerikában egymillió dolláros bevétele volt, 1946-os franciaországi bemutatója után az ország legnagyobb nézettségű filmje lett: több mint ötmillió mozijegyet adtak el.