Biró, a képíró – Biró Lajos-portré

2023. december 23. – írta Ferenczi Szilárd

Biró Lajos magyar újság- és prózaíró életének földrajzi megállóit a teljességre törekvés nélkül így lehetne felsorolni: Heves, Nagyvárad, Budapest, Róma, Bécs, Berlin, Los Angeles, Párizs, London. Írt számtalan publicisztikát, novellát, regényt, színművet, forgatókönyvet. Ismeretségi és baráti körébe tartozott többek között Ady Endre, Molnár Ferenc, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Ernst Lubitsch, Victor Fleming, a Korda testvérek, még Churchill is. Csupa nemzeti elsőségek fűződnek írói nevéhez a nemzetközi filmdíjazásban. Mint első magyar szerző nyert saját regényéből filmre írt forgatókönyvvel 1922-ben a háború után megrendezett első európai filmfesztiválon Milánóban, és az első Oscar-jelölt magyar volt 1929-ben, amikor a szemlét még nem Oscarnak nevezték. Sírját a londoni Hampstead temetőben bárki megtalálja.

Korda-filmekkel érkezik szeptemberben a Budapesti Klasszikus Film Maraton

2023. június 26. – írta a szerk.

A Nemzeti Filmintézet 6. alkalommal, szeptember 12. és 17. között szervezi meg a restaurált magyar filmklasszikusok fesztiválját, amely ezúttal Korda Sándor, avagy Sir Alexander Korda életművére és alkotótársaira összpontosít.

Hat rendező az Ezeregyéjszakában – Csapón kívül 52.: The Thief of Bagdad / A bagdadi tolvaj, 1940

2020. április 4. – írta Buzogány Klára

Hollywood aranykorában készült, legendás magyar filmesek jegyzik, és állítólag Francis Ford Coppola kedvenc filmje. Idén lesz 80 éves A bagdadi tolvaj.

Az I. világháború a magyar filmtörténetben (1914–1945)

2015. november 24. – írta Kurutz Márton

A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező ugyanis, amellyel pontosan lekövethető a történelem alakulása, a hadi sikerek és vereségek váltakozása a filmművészet homogén testén. A gazdasági élet statisztikai adatai mellett a művészet az, amely a leghitelesebb mérőeszköze lehet a háborús konjunktúra és dekonjunktúra korszakainak. 

Az osztrák filmstúdiók történetéből

2015. május 1. – írta Buglya Zsófia

Ausztria kulturális önértelmezésében a filmművészet sokáig háttérbe szorult a zene, a színház vagy akár a képzőművészet mögött. Az, hogy az osztrák film mára az európai filmélet karakteres szereplőjévé nőtte ki magát, a 80-as évek elején bevezetett filmtámogatásnak köszönhető. De vajon milyen alapokon épült fel ez a viszonylag fiatal struktúra, és milyen gyártási rendszerek váltották egymást az osztrák filmben a 20. század során?

„Azt álmodtam, hogy Griffith-szel sétálgatunk egy stúdióban” – Interjú Kevin Brownlow Oscar-díjas filmtörténésszel, filmrestaurátorral

2012. november 21. – írta Németh Szabolcs Előd

A brit filmrestaurátor Kevin Brownlow a némafilm megszállott szerelmese. „Bölcs és odaadó” filmmentő munkásságáért 2010-ben Oscar-díjjal tüntették ki. Pordenonéi beszélgetésünkben réges régi történetek, arcok, képek, dallamok, hangulatok bukkantak fel, a némafilmes korszak örökségének bűvös kavalkádja örvénylik.

Cineclassics: programok Szabó István védnökségével

2010. szeptember 16. – írta a szerk.

A CineFest filmtörténeti sorozata, a CineClassics, melynek védnöke az Oscar-díjas Szabó István, konferenciákkal, kiállításokkal és filmvetítésekkel várja az érdeklődőket. Csütörtökön és pénteken három ritkaságot mutatunk be Miskolcon, Korda Sándor és Kertész Mihály Bécsben készült némafilmjeit, Darvas Ferenc élő zongorakíséretével, a Miskolci Galéria Kondor termében.

Magyarok Hollywoodban 1. – Fox, Zukor, Korda, Kertész

2010. augusztus 25. – írta Lasztóczi Petra

„Nem elég, ha magyar vagy, de sokat segít” – állt a felirat a Paramount atyja, Adolph Zukor ajtaján. A szállóige egy közismert tényt húz alá. Az amerikai mozi klasszikus korszakában nemcsak a filmbirodalmak alapítói között találunk magyar emigránsokat, hanem a filmkészítés majd’ minden szegmensében. Összeállításunk első része közülük két producer (Fox és Zukor) és két rendező (Korda és Kertész) életművét állítja középpontba.

Itt a CineClassics: fókuszban az ismeretlen Korda

2010. július 26. – írta a szerk.

A miskolci CineFest évek óta foglalkozik filmtörténeti témákkal: a fiatal filmesek legjobb, új utakat mutató műveinek bemutatásával párhuzamosan fontosnak tartja a gazdag magyar filmes örökség népszerűsítését is. Számos olyan magyar származású és világhírű, de nálunk méltatlanul ismeretlen alkotó van, akik életműve még felfedezésre vár.

„A régi filmek feszesebbek voltak” – A kolozsvári születésű vágó, Teddy Darvas utolsó interjúja

2010. március 8. – írta Kriston László

Hang- és filmvágóként David Leantől és Korda Zoltántól tanulta a szakmát az 50-es évek nagy brit szuperprodukcióiban. Korda Sándor iskolai barátjának, Darvas Simonnak a fia dolgozott Vittorio De Sicával és André de Toth-tal is. A Korda-saga egyik utolsó szemtanúja Londonban emlékezett a múltra.