A két filmet egy vidék köti össze: a Gyimesek.

Kegyetlen karácsony

Farkas György: Most már jöhetsz Jézuska

Farkas György Kolozsváron született, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1999-ben, emellett külső munkatársként dolgozott a Duna Televíziónál. Számos ismeretterjesztő és dokumentumfilmet készített, fő érdeklődési köre a határon túli magyarságot érintő történések és a magyar történelem meghatározó eseményei. Ez a kisjátékfilm jól illeszkedik korábbi munkásságába, csak ezúttal egy fiktív világba vezet, mégis ismerős tájakon játszódik. A film Nyírő József azonos című novellájának adaptációja, az eredeti történet lecsupaszított, tömör, szikár átiratát láthatjuk a vásznon.

Az eredeti történetnek megfelelően a film a havasokban játszódik. A külsőket a Gyimesben, a belsőket pedig Csíkszeredában forgatták. Mindkét főszereplő (Fülöp Zoltán és Pálffy Tibor) székelyföldi, a rendező elmondása szerint a forgatókönyvet eleve e két színészre írta, de a filmben feltűnő statiszták is gyimesi emberek – a filmet az idén júniusban megrendezett 5. Filmszereda Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon mutatták be Csíkszeredában, a premieren jelen volt a film rendezője és a két főszereplő is.

A történet in medias res kezdődik: azt látjuk, hogy egy embert üldöznek a hóviharban, lövések dördülnek és a főhős egyre elesettebben vonszolja magát a hideg, fagyos téli éjszakában. Eközben párhuzamosan egy hegyi ház mellett egy másik ember fát vág, puliszkát főz, olvas a Bibliából. Látunk egy képet is a falon, ahol egy gyermek meg egy asszony társaságában van a férfi, sejtjük, hogy ők már nem élnek. A megsérült Ádám menedéket kér a magányosan élő Pétertől, mindketten nagyon komorak, megviseltek. A lassan kibontakozó párbeszédből kiderül, hogy Péter féltékenységből megölte a feleségét, de megszökött a börtönből, hogy kisfiának ajándékot vigyen karácsony estéjére. Péter vallomásának hatására Ádám is felenged és elmeséli, hogyan veszítette el a családját évekkel ezelőtt, karácsony estéjén. Ádám belehal sérüléseibe, de Péter megkeményedett szívét megoldja, és a gyilkos fejére kitűzött vérdíjból ajándékot visz a kisfiának.

A kamaradrámák szabályát követve a történet szinte végig egy házban játszódik, és a két fő karakteren kívül csak néhány statiszta tűnik fel. A díszlet nagyon egyszerű, minimalista, minden lecsupaszított, ahogyan a történet is. A két férfit nem hozza közel a rendező, csak annyit tudunk meg róluk, ami a párbeszédükből kiderül. A képek sötét, komor hangulatúak és inkább leíró jellegűek, nem hordoznak plusz információt, emiatt nehéz érzelmileg bekapcsolódnunk, a kamera is végig távolságtartó marad.

Akarva-akaratlanul is eszünkbe jut Nyírő József egy másik adaptációja, az Emberek a havason című Szőts István-filmklasszikus, amelyben a rendező egy fiatal székely család tragikus történetén keresztül mutatja be a természetnek és a társadalmi berendezkedésnek egyaránt kiszolgáltatott, szegény, de hitükhöz, szülőföldjükhöz ragaszkodó hegyi emberek, pásztorok, favágók nyomorúságos életét. Hasonló balladai atmoszférát és általánosabb üzenetet próbál megteremteni Farkas György is ebben a filmben, jóval kevesebb sikerrel.

A filmet ide kattintva lehet megnézni.

Csíksomlyóról, másképp

Nagy Anikó Mária, Szabó Attila: Otthon, otthon

A 2020-ban kitört koronavírus-járvány következtében a csíksomlyói búcsút zárt kapuk mögött tartották meg a kegytemplomban, a települések csak néhány zarándokot küldhettek a búcsúra és ők is csak a templom előtti udvaron, a járványügyi szabályokat betartva gyülekezhettek – ezek a körülmények adják a dokumentumfilm keretét, mely egy gyimesi származású, jelenleg Budapesten élő lány, Sebestyén Renáta zarándoklatán és kérdésein keresztül mutatja be ezt a különleges eseményt.

A film alapötlete Lukácsy Györgytől származik, ő írta a forgatókönyvet, a rendezést megosztva Szabó Attila és Nagy Anikó Mária vállalta, a gyimesi és csíksomlyói jeleneteket Szabó Attila, a budapesti jeleneteket és a mélyinterjút Nagy Anikó készítette el, más-más stábbal. Eredetileg a film a furcsa körülmények között megrendezett búcsúra fókuszált volna, de időközben kiderült, hogy Renáta személyisége és gondolatai sokkal mélyebb és sokrétűbb tartalom felé vezetnek, és az alkotók végül az ő zarándoklatát és identitáskeresését tették a film fő mozgatórugójává.

Az első képeken az előző években készült archív felvételeket láthatjuk, a nagy tömeget, amely felsétál a nyeregbe és részt vesz a zarándoklaton. Ehhez képest a következő képek szinte élettelenek, alig néhány ember sétál a templom előtti téren, rendőrök, csendőrök vonulnak és itt-ott maszkot viselő zarándokok láthatók. A járvány miatt bevezetett szabályok több, már-már abszurd jelenetet eredményeznek, például a zarándokok egyik falutól csak a másikig viszik a keresztet, melyet gumikesztyűben és maszkban adnak át egymásnak, fertőtlenítik is – miközben arról beszélgetnek, hogy nekik ne mondja meg senki, hogy mit csináljanak. Eddig a pontig azt gondolnánk, hogy valóban a 2020-as búcsú megörökítése lesz a film fő témája, de aztán feltűnik Renáta és innentől kezdve végig őt követjük.

Az Otthon, otthon szerkezetileg két részből épül fel, ahogy a cím is jelzi: Renáta búcsúra történő készülődését és zarándoklatát megszakítják budapesti életének pillanatai. Ezeket párhuzamosan vágva láthatjuk, de a képek összeillesztése kicsit hektikus, eleinte zavaró, ahogyan ugrálunk a két helyszín között anélkül, hogy szorosabb kapcsolat lenne az egymást követő két jelenet között. De ezek a képek is segítik kibontani a film és Renáta fő kérdéseit: hol van az otthon, mi a hit, hogyan kell hinni, összeegyeztethető-e ma egy fiatal, nagyvárosban élő, de erős vallásos gyökerekkel rendelkező ember számára a hit és a nagyvárosi életmód?

A film zenei világa egyrészt megfelel a tematikának, autentikus gyimesi dallamok csendülnek fel, de Renáta elmélkedéseit sokszor kíséri egy melankolikus hangulatú dallam, amely felerősíti az érzelmi vonalat, mégsem nem megy át giccsbe. A főszereplő nagyon őszinte gondolatai teszik igazán megnyerővé a filmet, Renátával nem nehéz azonosulni és jó hallgatni, ahogyan megfogalmazza a hittel, az otthonnal kapcsolatos bizonytalanságát és a csíksomlyói búcsúval kapcsolatos jó és rossz tapasztalatokat is, amelyek már sokunkban felmerültek.