Kritika: Kokainmedve (Elizabeth Banks: Cocaine Bear) Kritika: Kokainmedve (Elizabeth Banks: Cocaine Bear)

Bearploitation

Elizabeth Banks: Cocaine Bear / Kokainmedve

ÉRTÉKELD A FILMET!
Kokainmedve
Elizabeth Banks
2022

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 9.5

9.5

Szerinted?

0

A Kokainmedve nem több, mint az ún. high concept filmkészítés komolyanvétele minden értelemben: high, mert alaptézise figyelemfelkető és egyetlen mondatban összefoglalható, és high, mert legalább annyi kokaint fogyasztottak az alkotók, mint a címszereplő – legalábbis minden erejével ezt igyekszik elhitetni velünk a stáb.

Miért szeretjük a trashfilmeket? A trash-fogyasztás egyik lélektani oka egyértelműen a tabudöntés jóleső aktusa, nem véletlenül kerül elő gyakran e témában a „bűnös élvezet” kifejezés. Ilyenkor az istenként tisztelt, ránk nehezedő mindenkori kultúra parnasszusára szarhatunk és megélhetjük az ösztönén diadalát, a kultúra nélküli kultúra gyönyörét. Van azonban egy másik vetülete is a trashfilm esztétikájának, ami összefügghet a trash és a mainstream kultúra elegyedésével. A 40-es és 50-es évek filléres B-filmjei, majd a 60-as, 70-es évek exploitation-hulláma még nagyrészt a fősodratú filmkultúra határain kívül rekedtek, ám a válaszfalak a 80-as évek során ledőltek és a trash elemei megtalálták helyüket a nagyközönségnek szánt, nagy költségvetésből kivitelezett alkotásokban. A posztmodern gondolatvilág térnyerésével pedig teret kaptak az olyan felvetések, amik kétségbe vonják a magas és „alacsony”, elit és népi kultúra közti szigorú megkülönböztetést.

Kép a Kokainmedve című filmből

A „hírhedt” exploitation-gyáros producer és rendező, Roger Corman kezei alatt dolgozó, majd Hollywoodot megújító „fenegyerekek” (Francis Ford Coppola, Martin Scorsese, Peter Bogdanovich stb.) a mesterüktől tanult szabados, alternatív filmezési módokat még az európai modernista filmművészet, az új hullámok formavilágával ötvözték. Az őket következő generáció képviselői, mint Quentin Tarantino vagy Robert Rodriguez már a B-filmek reflektált és nosztalgikus újrajátszását célozzák, törekvésük előtt pedig a szakma és a mozgóképes magaskultúra fellegvárait jelentő fesztiválok leteszik a fegyvert.

Kép a Kokainmedve című filmből

De mi is a másik lehetséges oka a trash térnyerésének? Talán annak felismerése, hogy a gyorsan, olcsón forgatott, „kétbalkezes” filmkészítés naivitásában hamarabb felsejlik valami egyetemes érvényű tartalom, általa közelebb kerülünk az ember lényegéhez, elemi vágyfantáziáihoz. Sőt, az exploitation egyúttal lerántja a leplet a vele párhuzamosan készülő „akadémikus igényű” filmekről: általa rájövünk, hogy a mainstream, vagy akár az elitkultúra is ugyanolyan kizsákmányoló (legyen szó azok reprezentált valóságáról, vagy akár a nézők pénztárcájáról). A különbség az, hogy a trash nem próbál magáról többet állítani, mint ami, ettől pedig őszintébb művészetté válik. Ha megnézünk egy B-kategóriába eső filmet az 50-es és 80-as évek közötti időszakból, úgy érezhetjük magunkat, mint az a pszichológus, aki gyerekrajzok elemzésével próbál közelebb kerülni a kiskorúak lelki világához. Miért ezek a témák és miért ilyen módon ábrázolva törnek a felszínre a nagyrészt képzetlen alkotók tudattalanjából? Vagy épp hogyan imitálják a „szüleiktől” – a professzionális, stúdiófilmek alkotóitól – ellesett mintákat; hogyan lesz a Star Warsból Starcrash, a James Bond-filmekből Secret Agent 077? Innen nézve a trashfilmek a bombasztikus stúdió-alkotások „felesleges” kultúrmázától megfosztott, lepárolt változatai.

Kép a Kokainmedve című filmből

A bűnbeesés elől természetesen senki nem menekülhet: a trash saját esztétikáját felismerve tudatosította önmagát, így naiv báját, és egyúttal lényegét veszítette el legkésőbb a 90-es és a 2000-es évek során. Hogy egy kortárs példán keresztül fogjuk meg a problémát: a Sharknado-széria sikerén felbuzdulva a producerek egyre több pénzt kezdtek ölni abba, hogy költségvetés-hiányt imitáljanak, innentől pedig a sorozat értelem- és tétnélkülivé vált. Hasonló a helyzet az idei Kokainmedve esetében is.

Felmerülhet a kérdés, hogy napjainkban, mikor a trashnek bérelt helye van a kultúra páholyaiban, hisz „megfertőzte” az egyes művészeti ágakat, valamint az újmédia, avagy az internet elsőszámú esztétikai élményévé vált, várhatunk-e bármi meglepőt ettől a „műfajtól”? Vállal-e bármiféle kockázatot Elizabeth Banks, mikor elkészíti a kokaintól megrészegült gyilkos medve „eposzát”? Aligha. A Kokainmedve nem több, mint az ún. high concept filmkészítés komolyanvétele minden értelemben: high, mert alaptézise figyelemfelkető és egyetlen mondatban összefoglalható, és high, mert legalább annyi kokaint fogyasztottak az alkotók, mint a címszereplő – legalábbis minden erejével ezt igyekszik elhitetni velünk a stáb. „Látod, milyen kurva nagy faszság vagyok?!” – kérdezi rötyögve nézőjétől a Kokainmedve, és vajon mit lehet erre válaszolni? Nem marad más, csak a szánakozó, zavart mosoly.

Kép a Kokainmedve című filmből

A kortárs trashfilm elődei, a B-kategória és az exploitation-hullám képviselőinek célkitűzése épp ellentétes előjellel volt ellátva: Ed Wood filmet akart csinálni, ami csak részben sikerült neki, Banks pedig antifilmet akar készíteni, miközben minden lehetséges eszköz és szaktudás rendelkezésére áll. Az exploitation-filmek alkotóiban gyerekeket láttunk, akik „felnőtteset” játszanak, a Sharknado folytatásai, vagy akár a Kokainmedve esetében viszont felnőttek próbálnak meg gyerekesek lenni – irtó kínos. Az sem elhanyagolható, hogy míg egy 70-es évekbeli trashfilmben az ügyetlen kamerakezelés, a színészek túlzó gesztusai autentikussá teszik az élményt, Banks filmjének látványvilága, technikai kivitelezése – ha fakó és lélektelen is – teljesen korrekt, megfelel a hollywoodi elbeszélésmód minden feltételének. Még a CGI-medve kivitelezése sem hagy kívánnivalót maga után, ellentétben az „igazi” trashben utazó Asylum stúdió förmedvényeivel. Jóllehet, Banks sokat merít az Asylum futószalagjáról lepottyanó állat- és ökohorrorok (Gyilkos cápa vs. óriáspolip, Megacápa a mechacápa ellen stb.) elemeiből, a hiteles medve-ábrázolás nem hagy teret az olcsóságon való, fölényeskedő „bűnös élvezeteknek” sem.

Kép a Kokainmedve című filmből

A 80-as évek tárgyi világának beemelése szintén unalmas, túlhasznált filmes gesztus – még akkor is, ha a cselekményt inspiráló esemény ekkoriban zajlott. A „80-as évek”–setting azonban felfogható akaratlan önleleplezésként is, hiszen azzal a korszakkal azonosítja filmjét Banks – méghozzá az évtized öltözködési trendjeinek és zenevilágának kihangsúlyozásával –, ami a hagyományos trash-, B- és exploitation-filmek végét, avagy mainstream kultúrában való feloldódását hozta el. A Kokainmedve trash akar lenni, de nem sikerül neki, internetes mém-videónak túl hosszú, nem őszinte, kivitelezése pedig megfelel az akadémikus ízlés alapelvárásainak. Banks filmje tehát két világ közti senkiföldjén ragad, egymással szembenálló identitásmagvai kioltják egymást és a végeredmény „akadémikus trashfilmként” értelmezhetetlenné válik.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Kokainmedve

Kokainmedve

Színes thriller, vígjáték, 94 perc, 2022

Rendező:
Szereplők: , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

9.5

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Nyolc hegy

    Színes filmdráma, 147 perc, 2022

    Rendező: Felix Van Groeningen, Charlotte Vandermeersch

  • Volt egyszer egy nyár

    Színes filmdráma, 102 perc, 2022

    Rendező: Charlotte Wells

  • Spre nord

    Színes filmdráma, thriller, 122 perc, 2022

    Rendező: Mihai Mincan

  • 65

    Színes sci-fi, thriller, 93 perc, 2023

    Rendező: Scott Beck, Bryan Woods

  • Sikoly VI.

    Színes horror, thriller, 123 perc, 2023

    Rendező: Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett

  • Shazam! Az istenek haragja

    Színes akciófilm, kalandfilm, képregényfilm, sci-fi, 130 perc, 2023

    Rendező: David F. Sandberg

Szavazó

Melyik a kedvenc streamingszolgáltatásod?

Szavazó

Melyik a kedvenc streamingszolgáltatásod?

Friss film és sorozat

  • Nyolc hegy

    Színes filmdráma, 147 perc, 2022

    Rendező: Felix Van Groeningen, Charlotte Vandermeersch

  • Volt egyszer egy nyár

    Színes filmdráma, 102 perc, 2022

    Rendező: Charlotte Wells

  • Spre nord

    Színes filmdráma, thriller, 122 perc, 2022

    Rendező: Mihai Mincan

  • 65

    Színes sci-fi, thriller, 93 perc, 2023

    Rendező: Scott Beck, Bryan Woods

  • Sikoly VI.

    Színes horror, thriller, 123 perc, 2023

    Rendező: Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett

  • Shazam! Az istenek haragja

    Színes akciófilm, kalandfilm, képregényfilm, sci-fi, 130 perc, 2023

    Rendező: David F. Sandberg