Tövisek és virágok – Rudolf Olivér: Kaktuszember

2024. február 7. – írta Siklódi Lehel

Rudolf Olivér Freeszfe-gondozásban készült diplomafilmje két, az ifjúságot már régóta maguk mögött hagyó magányos ember lehetséges egymásra találásáról mesél, de a szokatlan, 47 percnyi játékidőbe még egy kis gyászfeldolgozás, fantáziadús álomszekvenciák és egy csipetnyi budapesti valóság is belefért. A filmet a 35. Trieszti Filmfesztiválon láttuk.

A magány ölelésében – Vermes Dorka: Árni

2024. február 6. – írta Ferencz Orsolya

Vermes Dorka első nagyjátékfilmje a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Biennale College Cinema szekciójában mutatkozott be, többek között Tarr Béla producerkedésével és a velencei fesztivál mikrobüdzséjéből készült. A stilizálás és a dokumentarizmus kettősével él, így a magyar szerzői film hagyományába is illeszkedik, miközben saját világot, hangot és emlékezetes alakokat is teremt, látomásos atmoszférával és egyedi hangzással.

Nyers valóságok – Boross Martin: Nyersanyag

2024. január 18. – írta Ferencz Orsolya

Részvétel és alkotás, felfedés és eltitkolás drámáinak helyszíne a Nyersanyag globális érvényű faluja, ahol a nyári alkotótáboros, szociofilmes hangulatot a thriller váltogatja, és ahol a katarzis szó szerint a földbe áll.

Vadkelet – A 2000-es évek magyar visszatérésfilmjei

2024. január 6. – írta Gelencsér Gábor

A rendszerváltás után megnyíló határok a korszak magyar filmjeiben is új témakört nyitnak meg: a Kádár-korszak politikailag megbélyegzett disszidensei után a gazdasági jólét reményében útra kelő hősökkel lesz tele a határvidék.

„Az öregedés ellentmond a szépségideálnak” – Interjú Hevér Dániellel és Kertész Zsanettel, a Valami madarak alkotóival

2024. január 4. – írta Polák Zsóka

Hevér Dániel rendező és Kertész Zsanett forgatókönyvíró első közös nagyjátékfilmje egy öregotthonban szövődött valószínűtlen szövetségről mesél kedvesen, bohókásan, mégis szívszorítóan. A Valami madarak kapcsán arról beszélgettünk az alkotópárossal, félnek-e az öregedéstől, miért készült öt éven át az alkotás, de szóba került Szacsvay László bajsza is.

Semmi kis életek – Sugár Pál, Lázár Lajos: Rabmadár

2023. december 19. – írta Bárány Bence

Már-már valódi időutazásban lehetett részük azoknak, akik december 15-én ellátogattak az Uránia Nemzeti Filmszínházba, ahol az egyik utolsó magyar némafilm, a Rabmadár restaurálási premierjét tartották. Az élőzenével kísért vetítés az eseményhez legjobban illő, impozáns helyszínen és a digitális térben egyaránt visszarepítette két órára az érdeklődőket abba az izgalmas korba, amelyből fájóan kevés mozgóképes dokumentum maradt fenn.

Az öregotthonnál is nagyobb börtön a magány – Hevér Dániel: Valami madarak

2023. december 14. – írta Polák Zsóka

Szövődhet-e titkos szövetség egy makacs öregúr és egy tinilány között? Természetesen, ha a tét a fondorlatos szökés egy idősek otthonából, ám Hevér Dániel és Kertész Zsanett első nagyjátékfilmje, eléri, hogy végül magunk se tudjuk, minek drukkoljunk. A Valami madarak az öregedésről, magányról és elfogadásról beszél azzal a típusú bravúrral, amely jóleső arányban nevettet és ríkat meg.

Magyar Trónok harca, erdélyi Szulejmán vagy másvalami? – Madarász Isti: Tündérkert

2023. december 1. – írta Papp Attila Zsolt

Nemrég ért véget a magyar közmédián bemutatott Tündérkert – Kísértések kora című sorozat. Számba vettük a Móricz Zsigmond regényéből adaptált széria erényeit és hibáit.

Mossa kezeit – Koltai Lajos: Semmelweis

2023. november 30. – írta Siklódi Lehel

Koltai Lajos legújabb filmje Semmelweis Ignác kortársaival vívott végeláthatatlan harcát állítja a középpontba, de a meg nem értett, korszakos zseni történetét alapos lélektani vizsgálat helyett végül melodrámai irányába viszi el.

Az animáció kinőtte a Disney pizsamáját – Mikulás Ferenc-mesterkurzus Kolozsváron

2023. november 29. – írta a szerk.

Mikulás Ferenc neve megkerülhetetlen a magyar animáció történetében, ahogy az általa vezetett Kecskemétfilm Stúdióé is. A stúdióvezető a 23. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmnapok alkalmából mesterkurzuson beszélt a Kecskemétfilm történetéről, a szakmáról, az animáció jelenlegi helyzetéről, félig kész projektekről és egyéb tervekről. Beszélgetőtársa dr. Kassay Réka, a Sapientia EMTE adjunktusa volt. Az alábbiakban a mesterkurzus kivonatolt, szerkesztett, és utólag kissé kiegészített változatát közöljük.