Peter Greenaway: Nightwatching / Éjjeli őrjárat Peter Greenaway: Nightwatching / Éjjeli őrjárat

Rembrandt sötét titkai és Greenaway értekezése a fényről

Peter Greenaway: Nightwatching / Éjjeli őrjárat

ÉRTÉKELD A FILMET!
Éjjeli őrjárat
Peter Greenaway
2007

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Az Éjjeli őrjáratot nehéz Greenaway korábbi filmjeitől függetlenül nézni és fejtegetni, miközben a lehetséges értelmezési fogódzók legalább annyira túlmutatnak életművének keretein, mint a művészet- és kultúrtörténeti idézetek a filmjein. Ha már egy magát enciklopédistának valló rendező művéről kell itt szó essék, talán nem méltánytalan a lexikon logikája szerint beszélni róla. Az alábbi szószedet korántsem teljes, tetszés szerint továbbírható.

B mint barokk. A barokk jelző több értelemben is alkalmazható a filmre. Elsősorban azért, mert cselekménye/világa a barokk korban játszódik. Ebbe a történelmi korba nemcsak a korszak ikonikus festőalakjának élete és munkássága révén horgonyoz le a film, hanem az egyik legismertebb festménye elkészülésének éve (1642) kapcsán is, tudniillik e körül bonyolódik a történet. Másrészt a barokk jelző ennél tágabban is jellemzi a rendező munkásságát: korábbi egészestés filmjeinek képi kompozíciói szintén a barokk festészet modorában (is) bűvöltek el, bár ott nem ennyire expliciten, a film egészére kiterjesztve, hanem többnyire diegetikus idézetek formájában. Egy másik szinten a barokk jelző a kortárs képzőművészet egyik reprezentációs módjára vonatkozik, és ilyenként a posztmodern szinonimájaként használatos. Ezek szerint az Éjjeli őrjárat nem más, mint egy barokkról szóló neo-barokk mozi.

É mint Éjjeli őrjárat (filmcím). Az angol Nightwatching címet szinte lehetetlen többletjelentéseivel együtt lefordítani. Elsősorban a híres flamand festményre utal, melynek eredeti címe Frans Banning Cocq kapitány milíciája, és amely csak a 18. sz. környékén vált Éjjeli őrjárat (The Night Watch) címen ismertté. A filmben az angol kifejezés további többletjelentéseket is hordoz: a keretet alkotó két álomjelenetben, a festő saját álmát nevezi meg így, tudniillik mindkét alkalommal azt álmodja, hogy megvakul és az éjszakát nézi („I was watching the night. Miles of painted darkness”). A film több jelenete is a festő házának tetején játszódik, ezekben a jelenetekben mindig éjszaka van. Ugyanakkor a képek nézésére, a mögöttes jelentések felfedésére utaló szójáték is.

F mint film, (flamand) festészet és fény. A festészet hagyományainak mozgóképi alkalmazásával való kísérletezés tovább folytatódik ebben a filmben is. A központi szereplő ezúttal is egy festő, akárcsak A rajzoló szerződésében, és itt is a termékeny pillanat fiktív kontextusát láthatjuk, akárcsak a Leány gyöngy fülbevalóval c. midcult filmben. Azonban az Éjjeli őrjáratban nemcsak a festmény elkészülésének folyamatát láthatjuk, hanem a filmképek is Rembrandt festményeit mímelik.

Az a benyomásunk támad, mintha Rembrandt festményeinek háromdimenziós tereiben járnánk: egy bal oldalról rácsos ablakokkal megvilágított hatalmas szoba, a festő műterme, egy csigalépcső-feljárat, egy mészárszék (a Levágott ökör c. képet idézi, melyet A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretőjében is láthattunk). Csakhogy ezek a terek nem is filmes eszközökkel (változó plánok, szögek, vágás) vannak megmutatva, hanem sokkal inkább hasonlítanak a színpad terére (totál, frontális beállítások, háttérre merőleges kameratengely). A hatalmas, proszcéniumívű tereket azonban nem a színészek mozgása, hanem a megvilágítás tagolja.

 

A tablószerű kompozíciók a fényforrások elhelyezésével bomlanak előtérre és háttérre, nyernek nagy térmélységet, és ezáltal válnak tulajdonképpen háromdimenzióssá. Ezért a film a flamand festészet fényhasználatáról szóló kinematikus értelezésnek tűnik, fénnyel festett filmnek. A tér tagolásának egyéb technikáival is találkozunk, ilyenek például a kültéri felvételeken a kifeszített huzalon, szélben lobogó fehér vászondarabok, vagy a fatörzsek, oszlopok, ajtónyílások, emberi testek apertúraszerű használata. A képek ugyanakkor a síkszerűek is: geometriai struktúrák, szimmetrikus kompozíciók, színfoltok is csábítják a néző tekintetét.

 

I mint intermedialitás. A különböző médiumokat szintetizáló gesztus nemcsak „Greenaway, a filmrendező” vállalkozásának tűnik. Az Éjjeli őrjárat egy nagyobb képzőművészeti rendezvénysorozat része, ugyanis a film mellett kiállítás is nyílt a Rijksmuseumban, színházi jelenetté változtatták a festményen ábrázolt jelenetet, és változó megvilágítással és mozgóképekkel modulálták a színteret. Rembrandt és három élettársa viszonyáról opera készül, míg a Rembrandt tükrei c. színdarabot már be is mutatták.

K mint koprodukció. A rendező több korábbi filmjéhez hasonlóan ez is koprodukcióként (holland, lengyel, angol) készült. Hogyha hinni lehet a film gyártócége, a hollandiai Kasander Films honlapjának, akkor a film egy Holland mesterekről szóló sorozat első darabja, melynek további részei elkészítésére ugyancsak Greenawayt szerződtették (a köv. rész Hendrik Goltzius, erotikus témákra szakosodott metszetkészítőről szólna).

M mint minimalizmus és mint múzeum. A rendező filmjeiben gyakran találkozunk olyan struktúrákkal, melyek az elbeszélés ok-okozatiságra épülő logikájának alternatíváját kínálják fel. Ezek a szerkezetek filmjeinek minimalista zenéivel rokoníthatók, melyek egy zenei téma (ált. barokk zene-idézetek) variáció nélküli ismétlése által helyezik előtérbe a formát a témával szemben. A számolásra, mint nem-narratív szerkezetre épül az Ablakok c. rövidfilm és a Számokba fojtva, a H min ház c. rövidfilmje egy tanulmány arról, hogy az ábécé azonos betűi hogyan hoznak létre abszurd asszociációkat, a Prospero könyveiben ilyen szerepe van az 52 könyvből álló könyvtárnak, vagy Tulse Luper bőröndjeiben a 92 bőröndnek. Az Éjjeli őrjáratot nem dominálja hasonló explicit anti-narratív struktúra, így a festményen ábrázolt 32 őr + 2 lány greenawayi lajstroma elmarad (én például hasonló elvárással néztem a filmet). A filmről írott kritikák éppen ezért a rendező életművének fordulópontját látják az Éjjeli őrjáratban, hiszen eltér korábbi filmjének szigorú formalizmusától, és, szerintük, a lineáris történetvezetést választja. Ez a lineáris történetvezetés valójában csak látszólagos, merthogy linearitás ugyan van, de az események nem ok-okozati logika szerint vannak prezentálva (például nehezen követhető, hogy melyik szereplő kicsoda) és gyakoriak az elbeszélés szempontjából redundáns, motiválatlan képek, mint a film eleji értekezés a színekről, melyet a kinyíló ablakokon beáradó, változó színű fénycsóvák formájában láthatunk.

A film annál inkább tekinthető tablók sorozatából álló tárlatnak vagy múzeumnak (ami ugyancsak egyfajta lajstrom vagy lexikon). Ezt a tablószerűséget fokozzák a hosszú beállításokban megmutatott, sok szereplős totálok, és az időnként mozdulatlanságba dermedő embercsoportok. Bár nem annyira expliciten, de valamiféle rendszer van jelen abban, ahogy Rembrandt életmódját a három szerelmével fenntartott viszonya által tagoltan láthatjuk, és rejtett struktúrára utal maga a rendező is egy interjúban, miszerint a film a festmény 51 rejtélyének a felfedéséről szólna. És valóban, ha nem érzékeljük valamelyik burkolt struktúrát, a lineáris történet vontatottnak, követhetetlennek tűnhet.

 

Ö mint összeesküvés. A filmben nemcsak Rembrandt biográfiájának egy döntő szakaszát és festményének születését követhetjük nyomon, hanem a festmény 34 modelljének összeesküvéseit, titkait is, melyeket a fiktív történet szerint, a festő a leleplezés szándékával a festmény különböző részleteiben rejtett el. Az összesküvés, a rejtély, melynek megfejtési kulcsa szorosan összefügg valamilyen reprezentáció helyes értelmezésével, dekódolásával, A da Vinci-kódból, és a Foucault-ingából ismerős szituáció. Csakhogy itt nem a titkok felfedése a cél (azt már jóval a festmény elkészülte előtt megtudjuk), és az sem derül ki, hogy a képbe festett titkok fiktívek, utólagos konstrukciók volnának, mint Eco regényében a bevásárló-cédula. Ebben az esetben inkább arról van szó, hogy képesek-e a képek leplezni? Lehet-e titkokat képekbe rejteni? A „hogyan” kérdése kerül előtérbe a „mit” helyett. A film végén Rembrandt színész barátja a képet kritizálva állapítja meg, hogy a festő hiába volt a tudás birtokában, a festménye hamis tükör, ugyanis a kép szereplőinek egyike sem néz szembe a nézővel, ezáltal elleplezve azt, hogy tudjá, hogy nézik őket. Márpedig aki tudja, hogy nézik, és úgy tesz mintha nem néznék, az nem valóságos figura, hanem színész. Ezért kerülnek ki a konfliktusból győztesen az őrjárat megvádolt szereplői, hiszen titkukat a kép világa zárva tartja. Ez a kritika ugyanakkor érvényes lehet a mozgókép (itt meglehetősen festményszerű és színházias) illúziókeltő eljárásaira is, melynek épp a kamerába-nézés tilalma az egyik alapaszabálya (innen válik érthetővé a filmben helyenként előforduló kameratekintet, sőt, a filmet – nem véletlenül – a poharát emelő színész tekintete zárja).

R mint Rembrandt van Rijn. 400. születésnapját ünneplendő készült a film, a kiállítás, a színdarab és az opera. Greenaway talán a mozi előfutárát látja Rembrandt (és a barokk) megvilágításra, optikai játékokra építő festői hagyományában, így a film mint az Éjjeli őrjárat re-prezentációja, egy 400 éves festői hagyománnyal teremt kapcsolatot.

SZ mint színház. A színház és színpadszerűség kapcsán lásd az F és az Ö betűt, bár még ide sorolható a színpad deszkázatára emlékeztető padló és a festő mindenütt jelenlevő, mozgatható kerekes, baldachinos ágya, mely néha tologatható díszlet, máskor pedig az események porondja.

Támogass egy kávé árával!
 
Éjjeli őrjárat

Éjjeli őrjárat

Színes életrajzi, filmdráma, történelmi, 134 perc, 2007

Rendező:
Szereplők: , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Anyai ösztön

    Színes filmdráma, thriller, 94 perc, 2024

    Rendező: Benoît Delhomme

  • Bad Boys: Mindent vagy többet

    Színes akciófilm, bűnügyi, vígjáték, 110 perc, 2024

    Rendező: Adil El Arbi, Bilall Fallah

  • A figyelők

    fantasy, horror, thriller, 101 perc, 2024

    Rendező: Ishana Shyamalan

  • Agymanók 2.

    Színes animációs film, családi, kalandfilm, vígjáték, 100 perc, 2024

    Rendező: Kelsey Mann

  • Motorosok

    Színes bűnügyi, filmdráma, 116 perc, 2024

    Rendező: Jeff Nichols

Szavazó

Kolozsváriak! A TIFF egyik helyszíne az ún. Cercul Militar, a Victoria/Győzelem mozi mellett található faszékes terem, amit a hadsereg ad bérbe a fesztiválnak. Évek óta küszködünk a magyar megnevezésével. Te melyikre szavazol?

Szavazó

Kolozsváriak! A TIFF egyik helyszíne az ún. Cercul Militar, a Victoria/Győzelem mozi mellett található faszékes terem, amit a hadsereg ad bérbe a fesztiválnak. Évek óta küszködünk a magyar megnevezésével. Te melyikre szavazol?

Friss film és sorozat

  • Anyai ösztön

    Színes filmdráma, thriller, 94 perc, 2024

    Rendező: Benoît Delhomme

  • Bad Boys: Mindent vagy többet

    Színes akciófilm, bűnügyi, vígjáték, 110 perc, 2024

    Rendező: Adil El Arbi, Bilall Fallah

  • A figyelők

    fantasy, horror, thriller, 101 perc, 2024

    Rendező: Ishana Shyamalan

  • Agymanók 2.

    Színes animációs film, családi, kalandfilm, vígjáték, 100 perc, 2024

    Rendező: Kelsey Mann

  • Motorosok

    Színes bűnügyi, filmdráma, 116 perc, 2024

    Rendező: Jeff Nichols