Giuseppe Tornatore: (Nuovo) Cinema Paradiso, 1988 Giuseppe Tornatore: (Nuovo) Cinema Paradiso, 1988

Imádat-metaforika

Giuseppe Tornatore: (Nuovo) Cinema Paradiso, 1988

ÉRTÉKELD A FILMET!
Nuovo cinema Paradiso (Cinema Paradiso)
Giuseppe Tornatore
1988
Nuovo cinema Paradiso (Cinema Paradiso)

Nuovo cinema Paradiso (Cinema Paradiso)

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 10 10 1

10

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

„Mikor lesz már vége a nyárnak? Egy filmben már vége lenne.” „Az élet nem olyan, mint amilyennek a moziban láttad” – hangzik el a legendás szereplők szájából az idén 20 éve bemutatott, mozibolondok érzéshordozójának nevezhető Cinema Paradisóban. Tornatore, a film szerzője idén ősszel újfent pátriája történelméről regélt nemrégiben a 66. Velencei Filmfesztivál nyitófilmjében, a Baariában1.

Lássuk be, a Cinema Paradiso szerkezete az Oscarra vagy bármelyik díjra pályázó midcult egyik ismertetőjegye. A Sose halunk meg-től a Titanicon és Az angol betegen át a Benjamin Button különös életéig celluloid-hősök garmada révedt vissza a tulajdonképpeni cselekményre. Tornatore önéletrajzi ihletésű alkotásában múlt és jelen adok-kapok viszonyban áll egymással. A múltat az ábrándok, a fantáziaképek burjánzása, míg a jelent a régi tűz mellett az érett hozzáállás, a hiány és a kibontakozás definiálja. Rögtön a nyitó képsorokban utalások történnek a kettősségre: Morricone keserédes hegedűzenéje ugyanúgy közli a távolmaradást, mint a hátrahagyott évtizedek örömét. A film Salvatore di Vita története, akinek a mozihoz és az élethez való hozzáállása kellemes tempójú bildungsromanként tárul a néző elé. Történetében lényeges szerepet kap a család: a múltban a képzelet primátust élvez a família hagyományaival szemben, ám ebben az idősíkban hősünk azért rászorul szerettei oltalmazására. 1988-ra, a történet jelen idejére a főszereplő kirepült a fészekből, mégis érezni az otthonlétét.

Kép a Cinema Paradiso című filmből

Az első felvonás a II. világháború után zajlik. Totó, a gyerek semmit nem észlel a borongós utózöngékből, ő egy szentélyben lakik. Líra és humor keveredik ebben a szakaszban, a filmzene az álomvilág sodró hatalmát közvetíti, nem mellesleg pedig komplett képet kapunk a viszonylag fiatal filmművészetre adott reakciókról. Van, aki a bűn egyfajta melegágyának tekinti a vásznon elcsattanó csókokat. Ő a pap, aki mintegy cenzorként dönt arról, mi mutatható be és mi nem. A rendező – gyakorlatilag maga Totó – azonban széles mosollyal kísért vállrándítással nyugtázza ezt, egyrészt távolról gúnyolva a mai cenzúrabizottságok reguláit, másrészt újraértelmezve a szentély fogalmát, Isten házát. Humor lengi körül az analfabéta szemlélőket és a csak szundításra betérő falubelit. Van, akiket a kaland ritmusa ragad karon, és a Hatosfogat előzetesét indián üvöltésekkel köszöntik, de a fehér telefonos alkotások rajongóitól kezdve a műértő egy személyben összpontosuló alakját több filmtörténeti érdekesség színesíti.

Kép a Cinema Paradiso című filmből

Háttérként a falu mikrokozmosza szerepel. Totó az, aki magába szívja valamennyi impulzust, akit a vetítőlyukként használt oroszlánfej-dísz szimbolikus ereje jár át. Blasco Giurato kamerája kiválóan tükrözi a fiú lelkivilágát, eszünk ágába se jut a 6 évvel későbbi Tornatore-mozit, a Puszta formalitást uraló zordság és elmecincálás. Ebben a szakaszban gyermekhősünk nemcsak a virágba borulás útjára lép, a rendező egy középkorúvá, megőszültté lett gyereket is ad mellé. Alfredo, a gépész magányos szakmának tartja hivatását, a mozivarázst a vele egykorúak, sőt a nála fiatalabbak komolysága miatt már afféle skizofréniaként („Greta Garboval és Tyrone Powerrel kezdesz beszélni, mint egy bolond”) éli meg. Kölyök mivoltát nemcsak a kisiskolásokkal együtt történő vizsgája támasztja alá, hanem az is, hogy igaz barátra Totó személyében talál, akit annak rendje és módja szerint nemcsak a szakma csínjára, bínjára okít, hanem a nagybetűs Életre is. Talán épp ezért nem véletlen a mögéjük függesztett, előre utaló kellék, egy Casablanca-poszter.

Kép a Cinema Paradiso című filmből

A második felvonásban ugyanis Totó, a kamasz számára a mozgókép életutat befolyásoló ensemble piece-jellege egy újabb dimenzióval, a románcéval egészül ki, hősünk pedig az életbeli romantikát gyakran összemossa a moziéval. Vadromantikus betéteket láthatunk filmritmusra hangszerelve: az előző felvonás burleszkbe hajlongó humora, verbális gegjei, sztár-példabeszédei egy népmesei történetmesélés szolgálatába állnak, és a cukormáz lerakódását gátolják. Rómeó és Júlia történetének sajátos átfogalmazását látjuk. Shakespeare művére természetesen referenciák is történnek, az Elena-Júlia felé közeledő Totó-Rómeó csetlés-botlásai a szerelmi szál dominanciáját nyomatékosítják, így a mozi iránti szeretet az emberi szeretet, egy valószerűbb perspektíva metaforájává válik. „Mikor lesz már vége a nyárnak? Egy filmben már vége lenne” – Totó ismét a saját filmnyelvi képmására formálja a szituációkat, és megint csak nem véletlen, hogy a királykisasszony és a szegénylegény első csókja igazi melodramatikus helyen, egy esőáztatta kertmoziban csattan el. Alfredo azonban így szól: „Az élet nem olyan, mint amilyennek a moziban láttad” – kijelentésével lényegileg valódi atyává változik, és idézetével beköszönt a fantáziaképre szabott szubjektivitást leváltó realitás.

Kép a Cinema Paradiso című filmből

Csodálkozunk-e hát, ha az új korszak és vele együtt az utolsó felvonás beköszöntének képi megfelelője az ébredés? Salvatorén (ne felejtsük, eredeti vezetékneve di Vita, azaz élet), az 50 éves filmrendezőn ekkor hatalmasodik el a hiányérzet: vélhetően nagy élettapasztalattal bír, ám jóval kevesebbet észlel a régmúlt romantikájából. A harmadik felvonás a gyökerek újbóli felfedezéséről, az emberiesség örömtáncáról szól, amihez Alfredo halála adja meg a kezdő lökést. Giancaldoba visszatérve főszereplőnk – illetve az egész út filmes lekövetése által Tornatore is – egy életszerűbb jelenségbe szeret bele, és nehéz szívvel válik meg tőle. A nyitányban hallott zene is felharsan. Újjáéleszt.

Kép a Cinema Paradiso című filmből

Újjáéleszt, ahogy a Cinema Paradiso is kisebb paradigmaváltást hajtott végre az olasz filmművészetben. Életigenlő stílusából nemcsak az Oscar-díjas Mediterraneo és Az élet szép meríttettek: ha ugyanis a rendező nem pszichothriller-gyakorlatokat (Puszta formalitás, Az ismeretlen) végez, a Mindenki jól van-on, A csillagos emberen, az óceánjáró zongoristán, Malénán keresztül örömmel kifejezi esztétikai nézeteit. A friss Baaria meg ismét a gyökerekhez látszik visszanyúlni. Szicíliában, hármas tagolással, humorral, szívvel, lélekkel.


1 És el ne felejtsem, hogy elvileg idén jön a Mindenki jól van amerikai remake-je. A rendező a Lottózsonglőrök direktora, Kirk Jones, a szereplők között pedig Robert DeNiro, Kate Beckinsale és Sam Rockwell nevét olvashatjuk.

[A filmről van egy „klasszikus” kritikánk is pár évvel ezelőttről, amikor a rendezői változat megjelent. - a szerk.]

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Nuovo cinema Paradiso (Cinema Paradiso)

Nuovo cinema Paradiso (Cinema Paradiso)

Színes vígjáték, filmdráma, romantikus, 155 perc, 1988

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

10

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg