Boris Aljinovic, Harald Siepermann: Der 7bte Zwerg / A 7. törpe Boris Aljinovic, Harald Siepermann: Der 7bte Zwerg / A 7. törpe

Mi van a törpesapka alatt?

Boris Aljinovic, Harald Siepermann: Der 7bte Zwerg / A 7. törpe

ÉRTÉKELD A FILMET!
A 7. törpe
Boris Aljinovic, Harald Siepermann
2014

A Filmtett szerint: 5 10 1

5

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Amikor A 7. törpét néztem, azon gondolkoztam, hogy vajon azért nem nevetek-e, mert esetleg rossz passzban lennék. Aztán az lett igazán gyanús, hogy a mellettem ülő, rajzfilmfaló hatéves is csak mindössze egyszer kacag fel a film közel másfél órája alatt.

A 7. törpe egy berlini színész, Boris Aljinovic és az animációskarakter-tervező, Harald Siepermann első közös munkája. Másban is első ez számukra: első közös forgatókönyvük és első rendezésük is. Nem meglepő, hogy A 7. törpe amolyan mindent bele!-típusú, lelkes, formabontó kísérletként indult – ez az erénye, és ebből származik minden hibája is. Az alkotópáros szemmel láthatóan rengeteg energiát belefektetett a filmbe, az eredményből látszik, hogy igazi, vagány mesét akartak a 21. századi gyerekek elé varázsolni. A legelején gyerekes rajzzal illusztrálják a királylány-tűszúrás-álom-megmentőcsók klasszikus történetét, és rögtön tudjuk, hogy e mese újdonságát a „de hogyan?” kérdésére adott válasz fogja jelenteni.

„Maivá” válik ugyanis szemünk előtt a mesevilág: az öreg király „tévét” néz, Csipkerózsika pedig nem elegáns és előkelő királykisasszony, hanem egy páncélba bujtatott lovag, egy kártyajósló jó boszorkány és egy barátnője – az Oscar-gálaszerű szülinapi partira filmsztár-allűrökkel érkező Hófehérke – láttán ugrálva visibáló tinilány keveréke. A hős herceg itt vézna (és unalmas), szerelmes konyhásfiú, a törpék pedig esendőek, butuskák, de persze rokonszenvesek. A sértődött boszorkányt nem az bántja, hogy nem kapott keresztelői meghívót holmi ezüstkészletbeli hiány miatt, hanem a féltékenység sarkallja bosszúra: tangót kíván a „dühöngése”, amiért a király másik feleséget választott magának őhelyette. A Shrek és az Így neveld a sárkányodat óta tudjuk, hogy a sárkány jóbarát is lehet, bár arra nem számítottunk, ami ennek a szürke rettenetnek a hobbija.

Úgy tűnik, a film készítői előtt a Grimm- és Andersen-mesék klasszikus, Disney-féle adaptációi és a Csizmás, a kandúr történetalkotási módszere lebegett példaként. Csakhogy míg utóbbiban remekül működik a sokféle meseelem alaposan összerázott keveréke, itt a rengeteg mesei utalás káoszt eredményez. Az is szépen látszik, hogy felnőttet és gyereket külön-külön és egyszerre is igyekeznek szórakoztatni, számos olyan, üdítő filmes utalás akad ebben az olvasztótégelyben, ami kimondottan a szülőknek szól (ld. a Mátrix golyókat elkerülő ugrása, western-filmek pisztolyt előrántani készülő cowboy-a). A sapka alatti frizurát egy gyerek is értékelheti persze, de a viccesnek szánt elemek nagyrésze sajnos inkább vicceskedő és erőltetett marad, a könnyedén kiszámítható gegek nem tudják kibuggyantani a nevetést, csak néhány mosolyt – talán, esetleg.

Ennek főképp az az oka az eredetiség hiányán, illetve a történet esetlenségén, szeretágazó és kaotikus voltán túl, hogy a karakterek nagyrésze egysíkú, kidolgozatlan (csak a hetedik, ügyetlenségében bajkeverő törpe és a főgonosz jégboszorkány emelkedik ki némiképp közülük), és ez a kidolgozatlanság a vizuális megvalósításukra is érvényes. Úgy tűnik, az alkotók többet bíbelődtek a nem túl kreatívan használt 3D-vel, mint az akár 2D-ben is élvezhető és rettentően fontos textúrákkal – minden „anyag” egyformán sima, nincs puha vagy érdes, például a sárkány bőre (nemhogy pikkelyekről beszélhetnénk) csak színében különbözik egy törpe sapkájától vagy a királykisasszony szőke fürtjeitől.

S ha a klasszikus Disney-rajzfilmeket emlegettük: tudjuk, hogy az összes félig-meddig musical, az eredeti Hófehérkében is énekelve battyognak haza a munkanap végén a szorgos kis törpék. Nos, itt is mindegyre dalra fakad valaki –, csakhogy ez a(z eredeti előtt tisztelgő?) megoldás durván elüt attól a vagányságtól és maiságtól, amit már korábban emlegettem. A dalszöveg magyar szinkronja is élvezhető, de nem nagyon van szükség magára az ötletre sem.

Manapság azt látjuk, hogy a Disney képes megújulni, felfrissülni. Ha A 7. törpe elengedte volna a görcsösen szorongatott, nagy, hollywoodi mintát, és mert volna „németebb”, „európaibb”, vagy csak simán eredetibb lenni, talán értelmesebb szórakozást nyújthatna gyereknek, szülőnek egyaránt. Így viszont a hatéves is annyit mond róla: „Hát jó film volt, de nem a legjobb.”

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

5

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna