Amikor A 7. törpét néztem, azon gondolkoztam, hogy vajon azért nem nevetek-e, mert esetleg rossz passzban lennék. Aztán az lett igazán gyanús, hogy a mellettem ülő, rajzfilmfaló hatéves is csak mindössze egyszer kacag fel a film közel másfél órája alatt.
Az, hogy újabb egészestés kortárs némafilm készült, már nem tud meglepni az utóbbi évtized gazdag némafilm-termése után. Az, hogy a Hófehérkét mozikban is vetítik, pedig jelzi, hogy a némafilmes stílus utat tört magának, még ha nem is a mainstreambe, inkább a midcultba érkezett meg.
Gyerekkorom óta, amióta tudom, hogy a népmesék végén olyan lakodalmakat csapnak, hogy Hencidától Bonchidáig folyik a sárga lé, azóta nekem Bonchida inkább egy nem létező, mesebeli világ, mint néptánctalálkozók, vagy, esetünkben, filmfesztiválok helyszíne.
Klasszikus mesék kettőpontnullás, ironikus átirataival Dunát lehetne rekeszteni – most a Hófehér és a vadász mutatja meg, milyen, ha egy kortárs mesefilm szembemegy az árral, véresen komolyan veszi magát, és még véletlenül sem akar posztmodernné válni.
A Disney-stúdió számára a 30-as években ritka szerencsés közelségébe került egymással művészi minőség és szélesebb közönségízlés. A rövidfilmek gazdasági szerepe azonban megrendülni látszott, és Walt Disney felismerte, ideje áttérni az egészestés rajz-játékfilmekre. Az elsőként elkészült Hófehérke és a hét törpe (1937) hatalmas profitot hozott a vállalatnak, nem beszélve arról, hogy mind a kritika, mind a közönség szuperlatívuszokban nyilatkozott róla.
Idén töltötte 50. életévét Walt Disney bájos szereplője, sokak kedvenc mesehőse, Csipkerózsika, jövőben pedig szintén félszáz éves lesz Hamupipőke. A két idősödő úrhölgy és rajzfilmes megalkotóik tiszteletére a Filmtett tanulmánysorozatot indít, melynek első darabja a klasszikus Disney-filmek stílustörténetét tekinti át.
A komputertechnika megjelenésével új korszak vette kezdetét az animációs filmek világában is. Az újfajta animálási lehetőségek igazi kihívást jelentettek a szakma képviselőinek, akik csak nehezen tudtak elszakadni a papír-ceruza adta biztonságtól.
Az animációs film első hatvan évében még könnyedén meg lehetett különböztetni a különféle rajzfilmstúdiók műveit. Mára minden moziba kerülő amerikai termék uniformizált: a legendás Disney-por vastagon belepte a hollywoodi tájképet.
Friss
Ajánld fel az adód 1%-át vagy 3,5%-át a Filmtettnek!