Hüllőtópia – Jared Bush, Byron Howard: Zootopia 2 / Zootropolis 2.

2025. december 11. – írta Buzogány Klára

A Zootropolis 2. egy számtalanszor jól bevált recept újrakotyvasztása. Visszahozza a régi főszereplőket a mémesedett mellékszereplőkkel együtt, összeokoskodik egy felderítendő bűntényt s a hátterébe egy megbicsakló disztópiát, extrapörgős tempót diktál, jól bevált poénokat süt el, kötelező módon, slágergyanús dalbetétekkel lazít, a gyerekek kacagnak, a szülők bölcsen mosolyognak, a pattogatott kukorica szépen fogy, aztán mindenki hazamegy és jól elfelejti az egészet.

Esőcseppek formálta énkép – Liane-Cho Han Jin Kuang és Maïlys Vallade: Amélie et la métaphysique des tubes / Little Amélie or the Character of Rain

2025. október 30. – írta Lubianker Dávid

Egy alig három éves kislány az élet értelmét kutatja és egy kocka belga fehércsokoládéban találja meg. A Little Amélie or the Character of Rain gyermeki szemmel láttatott fejlődéstörténete önreflexív animációs fantáziákon keresztül mutat utat az emberi létezésben.

Élethaláltánc – Sotozaki Haruo: Demon Slayer: Kimetsu no Yaiba – The Movie: Infinity Castle

2025. október 3. – írta Havassy Gergely

Egyre-másra érkeznek a Távol-Keletről az elképesztő kasszasikerű produkciók. A magyarországi és a romániai mozikba szeptember 11-én érkezett Demon Slayer: Kimetsu No Yaiba Infinity Castle című anime például máris minden idők legnépszerűbb japán filmje lett.

Egy fenegyerek Kínából – Yang Yu: Ne Zha 1-2 (Nezha)

2025. augusztus 29. – írta Havassy Gergely

Mitől lett ekkora kasszasiker és vált Amerikában is érdekessé egy kínai animáció? A nyugati filmfogyasztó közönség ízlése volna javulóban vagy a távol-keleti filmkultúrák adják meg éppen magukat a nyugati dramaturgiának?

A nap(közi) vége – Dean DeBlois: How to Train Your Dragon / Így neveld a sárkányodat

2025. június 12. – írta Havassy Gergely

Amikor keményvonalas rajongói megtudták, hogy a Fűrész franchise tizedik részét Kevin Greutert rendezi, valamelyest megnyugodtak. A szériát ától cettig ismerő és átlátó, sokszor bizonyított illetőről van szó, ki hol itt, hol ott bukkant fel a produkciós folyamat során, és mikor mit csinált: mindig jó volt. Mit árul el, hogy a keze alól kikerülő Fűrész X végül is az elképzelhető legrosszabb film lett?

Pokolbeli szép napjaink – Michel Hazanavicius: La Plus Précieuse des Marchandises / The Most Precious of Cargoes / A legértékesebb áru

2025. április 23. – írta Bárány Bence

A némafilmes Oscar-díjas rendezőjének első animációs alkotása úgy holokauszt-film, hogy voltaképpen egyszer sem hangzik el benne a „zsidó” vagy a „náci” szó. Egy lengyelországi erdő mélyén élő, gyermektelen házaspár nem szokványos „tündérmeséje” ez, amelynek fő állítása, hogy az emberségesség magját még Hitlernek sem sikerült megsemmisítenie.

Megvalósult álom? – Máli Csaba, Pálfi Zsolt: Csongor és Tünde

2025. április 14. – írta Rakita Vivien

Dargay Attila szerelemprojektje ötven év után végre megvalósult: mese készült Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjéből. De vajon felér-e a néhai rajzfilmrendező-zseni örökségéhez?

Elveszve az éterben – Goce Cvetanovski: Jon Vardar protiv Galaksijata / John Vardar vs. a Galaxis

2025. március 28. – írta Buzsik Turner Kriszti

Lézercsaták, intergalaktikus állatkert, házasság egy idegen lénnyel – és még ennél is több kalandot ígér a John Vardar vs. a Galaxis, amelyben egy szerencsétlen földlakót elrabolnak az űrbéli robotok, hogy a tudta nélkül beléültessék az univerzum legveszélyesebb fegyverét.

A túlélés esetei – A 2025-ben Oscar-díjra jelölt rövidfilmekről

2025. február 15. – írta Lubianker Dávid

A kortárs társadalmi, politikai és kulturális szcéna alakulását az általános megosztottság, a legkülönfélébb válsághelyzetek jellemzik. A 2025-ös év Oscar-díjra jelölt rövidfilmjeinek készítői ezekre a turbulens állapotokra reagálnak kreatív meglátásaikkal, a korábbi bevett narratívákat felülíró nézeteikkel.

A víz az úr – Gints Zilbalodis: Flow / Straume / Áradás

2025. január 25. – írta Buzogány Klára

Az Áradás történetében nincs sok eredeti ötlet, de a megvalósítása annyira varázslatos, hogy szurkolunk neki egy Oscarért. Kalandfilmbe ültetett metafora a barátságról, az emberek sokféleségéről, s arról, hogy boldogulásunk csak azon múlik, hogy legyőzzük félelmeinket és a saját egónkat, s összefogjunk – mindez egyetlen ember nélkül, olyan állatszereplőkkel elmesélve, amelyek mindvégig megmaradnak annak, amik: állatoknak.