Közeledik a karácsony, várjuk a szabadnapokat, a mesébe illő havazást és a lakást belengő bejgli-illatot. Minden adott, hogy a trivia-rovatban eddig szokatlan módon egy egészestés rajzfilmmel, a hatvan éve bemutatott Csipkerózsikával foglalkozzunk. A klasszikus Disney-alkotás rendezője Clyde Geronimi, aki a Bambit, a Pán Pétert és Alice Csodaországbant is rendezte.
- A film előkészítése már 1951-ben elkezdődött. A forgatókönyvbe több olyan jelenet is belekerült, melyeket eredetileg a Hamupipőkéhez (például egy jelenet, amelyben a boldog szerelmespár felhőkön tácolt volna) és a Hófehérkéhez (például az a rész, amikor Demóna / Maleficent elfogja a herceget, illetve a herceg látványos szökése a kastélyból) terveztek. A munka már 1953-ban elkezdődött, Wilfred Jackson látott neki a párbeszédek felvételének, illetve hogy összerakja a sztorit, ám Walt Disney, aki a film producere volt, nem volt megelégedve, újra íratta a történetet.
- Az Auróra nevet a Csajkovszkij-féle balett ihlette, a mese közismert Charles Perrault-féle változatában ezt a nevet a főhősnő lánya viseli. (A Grimm-féle mesében pedig egy teljesen más névváltozat jelenik meg: Briar Rose – de talán ez áll a legközelebb a magyar változathoz). Auróra csinos, karcsú alakját a korszak egyik legnagyobb sztárja, Audrey Hepburn ihlette, viszont a konkrét modell, akiről az animációt mintázták, Helene Stanley volt.
- Fülöp herceg a nevét Fülöp edinburgh-i herceg után kapta, mivel ez állhatott legközelebb az amerikai nézőkhöz. Ő volt az első Disney-herceg, aki nevet kapott, az előző két hercegnős mese estében csak a Herceg és a Szőke herceg elnevezéseket használták.
- A Hamupipőke rokokós stílusa után ezt a filmet a középkori művészet és az art deco hatja át. John Hench, a Disney vállalat egyik munkatársa a Metropolitan Múzeum kápolnájában vett észre egy unikornisos tapétát, amit úgy mutatott meg Walt Disneynek, hogy szerinte jó inspiráció lenne a filmhez. Disney azonnal lelkesedni kezdett az ötletért. A film látványvilágáért Eyvind Earle felelt, saját elmondása szerint francia reneszánsz festmények, Dürer, Botticelli, Bruegel, van Eyck munkái, japán nyomatok és a perzsa művészet hatottak rá. Geronomi sokat kritizálta a munkáját, karácsonyi üdvözlőlapokhoz hasonlította, így Hench még a Csipkerózsika elkészülte előtt otthagyta a stúdiót.
- A film zenei világa a Csajkovszkij-balettre épül. A zeneszerző eredetileg Walter Schumann volt, ám ő felmondott bizonyos Disney-vel kialakult konfliktusok miatt. Helyét George Bruns vette át. A film zenéjét 1958-ban vették fel Berlinben a Berlini Filharmonikus Zenekar közreműködésével, mivel a hollywoodi zenészek épp sztrájkoltak.
- A Dumbó után (ahol a főhős egyáltalán nem beszél), ebben a Disney-rajzfilmben beszél a legkevesebbet a címszereplő, a hetvenöt perces játékidőben először a tizenkilencedik percben, utoljára pedig a harmincötödikben szólal meg, összesen tizennyolc sora van (tény, hogy ezen kívül azért énekel is).
- Eredetileg hét tündérkeresztanya lett volna, ám a számuk lecsökkent háromra. Walt Disney azt akarta, hogy mind a hárman ugyanúgy nézzenek ki, de Frank Thomas és Ollie Johnston, akik a szakmai nagyágyú voltak, azt mondták, ez unalmas lenne. Az a jelenet, amikor a keresztanyák Auróra ruhájának színén vitatkoznak, az alkotók egyet nem értését tükrözi, így került bele a filmbe.
- A film tartalmaz egy rajzfilmes cameót: amikor a királyi párnál vannak a tündérkeresztanyák, az egyikük süteményt varázsol, ami Mickey egér alakú.
- Mary Costa operaénekest még Walter Schumann választotta ki Auróra szerepére, míg a Demóna hangját kölcsönző Eleanor Audley Walt Disney egyik kedvenc hangja volt, ő már a Hamupipőkében is játszott gonosz mostohát. Audley eredetileg nem akarta vállalni a szerepet, mert TBC-s lett, de szerencsére hamar felépült, így mégis igent mondott.
- A film csodás kastélya az 1955-ben megnyitott Disneylandben is látható, sőt érdekesség, hogy az a kastély már 1957-tól látogatható volt, amikor a film még nem is került bemutatásra.
- A Csipkerózsika nem volt a legdrágább Disney-film, de a tervezett kiadásokat jócskán meghaladta 6 millióval, ám ez még mindig kis összeg a közel 52 milliós bevételhez képest (ezzel az 1959-es filmek közül a második legnagyobb bevételű alkotás a Ben Hur után).
- Ez volt az első film, ami Super Technirama 70-es formátumban volt felvéve, azaz 35 mm-es filmre készült, és 70 mmre szélesítve ívelt képernyőn, hogy utánozzák az eredeti háromvetítős, szélesvásznú Cinerama technikát. Egyúttal ez volt az utolsó hagyományosan készült, celluloidra festett rajzfilm (utána már xerox-technológiát alkalmaztak).
- A Csipkerózsika után 30 évig nem készült Disney-tündérmese. A filmet négyszer is bemutatták az eredeti bemutató után, 1970-ben, 1979-be, 1986-ban és 1995-ben is.
