Trivia | Csapón kívül 49.: Sleeping Beauty / Csipkerózsika, 1959 Trivia | Csapón kívül 49.: Sleeping Beauty / Csipkerózsika, 1959

Perrault, Csajkovszkij és az alvó szépség

Csapón kívül 49.: Sleeping Beauty / Csipkerózsika, 1959

ÉRTÉKELD A FILMET!
Csipkerózsika
Clyde Geronimi
1959

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Közeledik a karácsony, várjuk a szabadnapokat, a mesébe illő havazást és a lakást belengő bejgli-illatot. Minden adott, hogy a trivia-rovatban eddig szokatlan módon egy egészestés rajzfilmmel, a hatvan éve bemutatott Csipkerózsikával foglalkozzunk. A klasszikus Disney-alkotás rendezője Clyde Geronimi, aki a Bambit, a Pán Pétert és Alice Csodaországbant is rendezte.

  • A film előkészítése már 1951-ben elkezdődött. A forgatókönyvbe több olyan jelenet is belekerült, melyeket eredetileg a Hamupipőkéhez (például egy jelenet, amelyben a boldog szerelmespár felhőkön tácolt volna) és a Hófehérkéhez (például az a rész, amikor Demóna / Maleficent elfogja a herceget, illetve a herceg látványos szökése a kastélyból) terveztek. A munka már 1953-ban elkezdődött, Wilfred Jackson látott neki a párbeszédek felvételének, illetve hogy összerakja a sztorit, ám Walt Disney, aki a film producere volt, nem volt megelégedve, újra íratta a történetet.
  • Az Auróra nevet a Csajkovszkij-féle balett ihlette, a mese közismert Charles Perrault-féle változatában ezt a nevet a főhősnő lánya viseli. (A Grimm-féle mesében pedig egy teljesen más névváltozat jelenik meg: Briar Rose – de talán ez áll a legközelebb a magyar változathoz). Auróra csinos, karcsú alakját a korszak egyik legnagyobb sztárja, Audrey Hepburn ihlette, viszont a konkrét modell, akiről az animációt mintázták, Helene Stanley volt.
  • Fülöp herceg a nevét Fülöp edinburgh-i herceg után kapta, mivel ez állhatott legközelebb az amerikai nézőkhöz. Ő volt az első Disney-herceg, aki nevet kapott, az előző két hercegnős mese estében csak a Herceg és a Szőke herceg elnevezéseket használták.
  • A Hamupipőke rokokós stílusa után ezt a filmet a középkori művészet és az art deco hatja át. John Hench, a Disney vállalat egyik munkatársa a Metropolitan Múzeum kápolnájában vett észre egy unikornisos tapétát, amit úgy mutatott meg Walt Disneynek, hogy szerinte jó inspiráció lenne a filmhez. Disney azonnal lelkesedni kezdett az ötletért. A film látványvilágáért Eyvind Earle felelt, saját elmondása szerint francia reneszánsz festmények, Dürer, Botticelli, Bruegel, van Eyck munkái, japán nyomatok és a perzsa művészet hatottak rá. Geronomi sokat kritizálta a munkáját, karácsonyi üdvözlőlapokhoz hasonlította, így Hench még a Csipkerózsika elkészülte előtt otthagyta a stúdiót.
  • A film zenei világa a Csajkovszkij-balettre épül. A zeneszerző eredetileg Walter Schumann volt, ám ő felmondott bizonyos Disney-vel kialakult konfliktusok miatt. Helyét George Bruns vette át. A film zenéjét 1958-ban vették fel Berlinben a Berlini Filharmonikus Zenekar közreműködésével, mivel a hollywoodi zenészek épp sztrájkoltak.
  • A Dumbó után (ahol a főhős egyáltalán nem beszél), ebben a Disney-rajzfilmben beszél a legkevesebbet a címszereplő, a hetvenöt perces játékidőben először a tizenkilencedik percben, utoljára pedig a harmincötödikben szólal meg, összesen tizennyolc sora van (tény, hogy ezen kívül azért énekel is).
  • Eredetileg hét tündérkeresztanya lett volna, ám a számuk lecsökkent háromra. Walt Disney azt akarta, hogy mind a hárman ugyanúgy nézzenek ki, de Frank Thomas és Ollie Johnston, akik a szakmai nagyágyú voltak, azt mondták, ez unalmas lenne. Az a jelenet, amikor a keresztanyák Auróra ruhájának színén vitatkoznak, az alkotók egyet nem értését tükrözi, így került bele a filmbe.
  • A film tartalmaz egy rajzfilmes cameót: amikor a királyi párnál vannak a tündérkeresztanyák, az egyikük süteményt varázsol, ami Mickey egér alakú.
  • Mary Costa operaénekest még Walter Schumann választotta ki Auróra szerepére, míg a Demóna hangját kölcsönző Eleanor Audley Walt Disney egyik kedvenc hangja volt, ő már a Hamupipőkében is játszott gonosz mostohát. Audley eredetileg nem akarta vállalni a szerepet, mert TBC-s lett, de szerencsére hamar felépült, így mégis igent mondott.
  • A film csodás kastélya az 1955-ben megnyitott Disneylandben is látható, sőt érdekesség, hogy az a kastély már 1957-tól látogatható volt, amikor a film még nem is került bemutatásra.
  • A Csipkerózsika nem volt a legdrágább Disney-film, de a tervezett kiadásokat jócskán meghaladta 6 millióval, ám ez még mindig kis összeg a közel 52 milliós bevételhez képest (ezzel az 1959-es filmek közül a második legnagyobb bevételű alkotás a Ben Hur után).
  • Ez volt az első film, ami Super Technirama 70-es formátumban volt felvéve, azaz 35 mm-es filmre készült, és 70 mmre szélesítve ívelt képernyőn, hogy utánozzák az eredeti háromvetítős, szélesvásznú Cinerama technikát. Egyúttal ez volt az utolsó hagyományosan készült, celluloidra festett rajzfilm (utána már xerox-technológiát alkalmaztak).
  • A Csipkerózsika után 30 évig nem készült Disney-tündérmese. A filmet négyszer is bemutatták az eredeti bemutató után, 1970-ben, 1979-be, 1986-ban és 1995-ben is.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Csipkerózsika

Csipkerózsika

Színes akciófilm, családi, fantasy, musical, romantikus, 75 perc, 1959

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat