Timur Bekmametov: Wanted Timur Bekmametov: Wanted

Talpra, kisember!

Timur Bekmametov: Wanted

ÉRTÉKELD A FILMET!
Wanted
Timur Bekmambetov
2008

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Mi lenne, ha a Harcosok klubjának Káosz-brigádja csupán egy főt számlálna, és az illető leírhatatlan méreteket öltő mészárlásokban kommunikálná a társadalom iránti ellenszenvét? Pár évvel korábban ezzel a gondolattal játszott el Mark Millar és J. G. Jones képregény-minisorozata, a Wanted.

Bár a film alapjául szolgáló írásműhöz még nem volt szerencsém, azért vettem a fáradságot és utánajártam a legfontosabbaknak. Millar-ék 2003. és 2005. között futó sorozatát több neves orgánum „a szupergonoszok Watchmenjé”-nek titulálja, mivel nem jóságos oltalmazók, hanem erkölcstelen hentesek, akiknek a rossz oldala valami okból ugyanolyan lenyűgöző az olvasók számára, mint Alan Moore önbíráskodóinak defektjei a 80-as években.

A nagyvászonra költöztetés hálás feladatát a vizuálisan erős, orosz illetőségű Őrség-sorozat rendezője, a kazah Timur Bekmambetov kapta, akinek személye rögvest felidéz egy régi, de máig érvényes dilemmát a kilencedik művészet egy-egy képviselőjének celluloidra másolásakor: a cselekményben feltáruló eszmeiség valószerű bemutatására vagy a képnyelvi megfogalmazásra érdemes-e törekedni? A mozifilm alkotói a másodikat választották.

Döntésüknek alapvetően két oka lehetett. Az egyik, hogy a forrásmű képi világa túlságosan brutális ahhoz, hogy akárcsak a „17 éven felülieknek!” besorolást megkapja. A másik, hogy hollywoodi nyári termékről lévén szó, a képi alapú történetmesélés valószínűleg tetszetősebb alternatívának tűnt, ez viszont magával vonta az amúgy is stilizált erőszakdiadal még erősebb karikírozását (de úgy, hogy a brutalitás ne vesszen el teljesen) és a teljes amoralitás kommersz szintű moralizálgatásra cserélését.

Nincsenek szupergonoszok, mint a füzetekben, bandájuk helyébe hús-vér gyilkosok csoportja lépett. Foxot, a 70-es évek blaxploitation hősnőjét, Foxy Brownt idéző gyilkosnőt a nádszálvékony gyorstüzelő Angelina Jolie helyettesíti, a Testvériség nevű bérgyilkosklán könyörtelen vezérét Morgan Freeman szokásos mentoralakítása teszi földhözragadtabbá és a képregények Eminem-ábrázatú főalakja, Wesley Gibson is annak látszik James McAvoy képében, aminek látszania kell: átlagosnak és igazi született vesztesnek, aki már a bankautomata kijelzőjén is saját impotensségéről olvas.

Wesley átalakulása, amelynek során a szürke kisegér robbanékony szuperpatkánnyá válik, rendkívül sokban emlékeztet Pókember, polgári nevén Peter Parker fejlődéstörténetére. Barátnője a legjobb barátjával csalja nap mint nap, irodai rabszolgaként elviselhetetlen főnöknőjének piszkálódásait muszáj eltűrnie, szóval lehet, jobb lenne a bolygó, ha ő nem élne rajta. Igaz, Parkernek eleinte nem volt barátnője, csak egy cimborája, és újságíró főnöke, Jameson sem az a káromkodó fajta, mégis a hasonlóság valahol teljesen egyértelmű. És szuperképességeket adó baleset sincs, csak kiképzés, a testi-lelki átváltozást ábrázoló jelenetek viszont egyáltalán nem tündérmesébe valók. Csontok törnek, narancssárga és piros fényekben villódzó, a döghús szagától átitatott helységben henteskéspárbaj zajlik, ívelő acélmagvas golyó fúródik mind az edző Wes, mind a vadászmezőre küldött alanyok testébe.

Hősünk feltörekvését és a néző vele történő azonosulását a képek hangsúlyosabban aláhúzzák, mint a szavak: ráordít a főnökre, a klaviatúrájával pofán csapja hűtlen cimboráját, amitől a levegőbe repül a „Fuck you!” (az utolsó u betűt a kivert fog helyettesíti), idővel fegyvert ragad és reméli, nemsokára puskavégre kaphatja apja gyilkosát. A pisztolykezűség azonban nem vaktában történő ámokfutásban realizálódik. Az elsőre ostobán hangzó sorsszövőszék választja ki az áldozatot, így a bosszú elhúzódik. Amikor pedig kiderül a csúf igazság, hősünk munícióval nem spórolva és hullákon átgázolva bizonyítja, hogy a determináltság nem rabiga és az oktalan hátbaszúrás – legyen az intézményesült vagy privát – megtorlása igenis jogos.

A kisember öntudatra ébredésének története persze nem újkeletű, a téma az Akira Shima Tetsuójától kezdve Sam Raimi kamaszészjárásra hangolt hálószövő-feldolgozásain át a feminista magazinok örvén született Macskanőig temérdek mesét ihletett, de a Wanted viszonylagos újszerűségét bújtatott, de érthető társadalomkritikája, beszédes képi világa, vaskos cinizmusa és a tizenéves rétegre szabott mainstream eredettörténetek nyers és szabados átfogalmazása adja.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Wanted

Wanted

Színes akciófilm, filmdráma, thriller, képregényfilm, 110 perc, 2008

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat