Végre megérkezett a senki által nem igazán várt has Fallen-trilógia (amely magyar fordításban Támadás a Fehér Ház ellen címet kapta) harmadik része, a Fehér Ház és London után ezúttal a tokásan is sármos ősférfi, Gerard Butler alakította Banning ügynök bukik, azaz bukna, de nem hagyja.
A Vén rókák olyan, mint a maradék pizza, amit nem hagytunk eleget melegedni a mikróban, de már lusták vagyunk visszatenni, ezért inkább reszelünk rá egy kevés olcsó sajtot és megpróbáljuk elhitetni magunkkal, hogy ez egy könnyed „gourmet” vacsora.
A Disney-produkció irodalmi alapja E.T.A. Hoffmann 1816-os, Diótörő és Egérkirály című meséje, amelyből Csajkovszkij A diótörő című balettje is ihletődött.
Aki szerette a Tedfüvező, mocskos szájú mackóját, annak a második rész is tetszeni fog. Alapjában véve ugyanazt a filmet láthatja, ami néha vicces, de csak addig a pontig, amíg el nem kezdi komolyan venni magát.
Úgy ollózni össze a kortársak újrahasznosított ötleteit, hogy abból valami egészen meglepő, egyszerre tartalmas és csacska, húzós, de felszínes, jókora nagy áltudományos kacsintás és szemtelen félfilozofikus vigyor kerekedjen, miközben a rá jellemző toposzt új elemmel egészíti ki, nos arra csakis egy élő klasszikus képes. Luc Besson a gyengébbik nemhez szóló, évekkel ezelőtt megszakadt ódája egy újabb strófával, a tökös hölgykoszorú csoportképe egy friss alakkal lett ezennel gazdagabb.
A filmtörténet sajátos dinamikájába az irányzatok felbukkanásán, fénykorán és lecsengésén túl beletartozik az a fajta kalapemelés, melyet a Last Vegas kissé ironikusan és elég átlátszóan tesz. Hollywood megérett arra, hogy a médium számára válságos időkben tisztelegjen a néhai nagyoknak, Jon Turteltaub legújabb filmjében ezt elég elegánsan teszi ahhoz, hogy ne a múlt század sztárjaival való leszámolásnak tűnjön, és azok kezére játsszon, akik a „régieket” sírják vissza.
Aki szereti a filmeket, az szereti a bűvészetet, s talán ez lehet az oka annak, hogy ebből a témából meglepően jó filmek készülnek. Hiszen mindkettő a szemfényvesztésről szól: nézni valami olyasmit, amiről tudjuk, hogy nem igaz, egy ideig mégis örülünk, hogy becsapnak. És még lehetne folytatni a sort a film-bűvészet allegorizálással, de inkább állítsuk ezt az éppen aktuális bűvész-film megvizsgálásának szolgálatába.