A tévéadóknak háttérinformációval kellene ellátniuk a nézőket, ha a műsorra tűzött filmalkotás 1989 előtt készült. A jelzés elsősorban a fiataloknak szól.
A CNA javaslata szerint az 1989 előtt készült filmek bejátszása előtt vagy után a tévéadóknak külön műsorban kellene elemezniük ezeket az alkotásokat, vagy fel kellene tüntetniük a képernyőn az „a film a kommunizmus idején készült, amikor a bemutatása a cenzorok engedélyétől függött” vagy az „a film a kommunizmus idején készült, amikor cenzúra és állami propaganda működött” mondatot (eredetiben: „film realizat în perioada comunistă, în care difuzarea era condiţionată de o viză a cenzurii” vagy „film realizat în perioada comunistă, în care funcţionau cenzura şi propaganda de stat”).
A javaslatot az audiovizuális tanács elé terjesztő Răsvan Popescu, a CNA korábbi elnöke szerint a kezdeményezés elsősorban „a mai fiataloknak” szól, akik „nem tudják – nincs, ahonnan tudniuk –, hogy milyen egy szólásszabadság nélküli országban élni, ahol a cenzúra és a propaganda meghamisítja a valóságot” – idézi Popescut az Agerpress hírügynökség. Példaként a kollektivizálást, a parasztok földjeiktől való megfosztását, a gyárak államosítását hozza fel, amelyeket a korabeli filmek pozitív fényben ábrázoltak, és megemlíti a hegyvidékeken élők ellenállását, amelyet ezek a filmek nemzetárulásként mutattak be.
A CNA javaslatának a hátterében egy törvénymódosítási javaslat áll. Ezzel a médiatörvény szövegébe iktatták volna, hogy az 1989 előtt bemutatott filmalkotások a képernyőkön C jelölést kapjanak, vagyis a cenzúra szó első betűjével hívják fel a figyelmet arra, hogy mikor készültek. A törvénymódosítást végül elvetették, a CNA viszont javasolja a tévéadóknak, hogy használják a megkülönböztető jelzést: „...adjuk meg a választás lehetőségét a csatornáknak. Ne meneküljünk olyan álszent módon a propaganda szótól, hiszen éppen ez az, amit fel lehet róni ezeknek a filmeknek [...]. Pontosan az állami propaganda, és általa a történelem misztifikálása, Románia környező országokhoz fűződő kapcsolatának a misztifikálása, az állam szerepének, intézményeinek, a családnak, a vallásnak stb. a misztifikálása. [...] Szóval gyertek, ne bánjunk kesztyűs kézzel egy olyan korszakkal, amelyben nem viseltek kesztyűt” – fogalmazott a CNA egyik tagja, Valentin Jucan.
Ez a fajta magyarázat azonban nem mindenki szerint szükséges: Marius Diaconescu bukaresti történészprofesszor szerint „történelmet nem a filmekből tanulunk”, és bár „a ’89 előtt készült filmek tele vannak nacionalista-kommunista torzításokkal, mégiscsak mesék, fikciós alkotások”. Szerinte a történelem tantárgy iskolai oktatásán kellene változtatni, és ezáltal a következő nemzedékekben kialakulna az 1989 előtt készült filmekkel szemben szükséges kritikai szemléletmód is.
