Test és lélek neorealizmusa – Roberto Rossellini-portré

2026. május 8. – írta Pintér Judit

A római rendezőre százhúsz évvel a születése után is gyakran hivatkoznak a filmtörténészek és -esztéták. A neorealizmus diadalát fémjelző három filmjét (Róma nyílt város/Roma città aperta, 1945, Paisà, 1946, Németország nulla év/Germania anno zero, 1948) nemcsak az olasz és az egyetemes filmtörténet csúcsteljesítményeiként tartják számon, hanem mindmáig szinte kötelező viszonyítási pontként szolgálnak. Rossellini életműve azonban nem erre a három filmre korlátozódik.

Rendező koronás sassal – Andrzej Wajda-portré

2026. március 6. – írta Zalán Márk

Nemzeti kincs, ikon, példakép, mentor, a lengyel történelem kardinális eseményeinek fáradhatatlan tudósítója, a lengyel társadalom szolgálója, klasszikus irodalmi művek nagyvászonra történő varázslója, a mozi szerelmese, az egyetemes filmtörténet megkerülhetetlen alkotója, kiváló színházi rendező. Nem könnyű jelzőket találni, ha a második világháború utáni lengyel mozgókép egyik legkiemelkedőbb filmrendezőjét kellene röviden jellemezni. Egy biztos: hatása a lengyel és egyetemes filmtörténetre megkérdőjelezhetetlen. Portré a száz éve született Andrzej Wajdáról.

Tengerember – Szubjektív portrékísérlet Dobai Péterről

2025. december 26. – írta Papp Attila Zsolt

Költő, próza- és esszéíró, filmesztéta, dramaturg, forgatókönyvíró, filmrendező, színész és tengerész – nem biztos, hogy sikerült felsorolni az összes hivatását. A nemrég elhunyt Dobai Péter a magyar film egyik jelentős „szürke eminenciása”, nagy idők nagy tanúja és megörökítője, akinek filmtörténetünk néhány kiemelkedő pillanatát köszönhetjük (elég csak az ő forgatókönyvéből készült Mephisto Oscar-díjára gondolnunk). Nem múlhat el úgy ez az év, hogy ne emlékeznénk meg róla.

Ha magyar szuperhőst akartok – Lengyel Balázs, George Mihalka: Hunyadi (Rise of the Raven)

2025. április 28. – írta Papp Attila Zsolt

Nemcsak Hunyadi, hanem a Hunyadi is történelmet írt, utóbbi mozgóképes értelemben. Minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmes produkciójának hibái részben abból fakadnak, hogy készítői mintha nem tudták volna eldönteni, a történelmi hűség és a mítoszteremtés közül melyiket válasszák. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy ez az első olyan kortárs magyar történelmi-kosztümös opusz, amelyre nem kell úgy tekintenünk, hogy „kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”.

Egy jól sikerült kudarc krónikája – Alex García López, Laura Mora Ortega: Száz év magány / Cien años de soledad

2025. január 6. – írta Papp Attila Zsolt

A Száz év magány Netflix-adaptációja különös alkímiai műveletet hajt végre: a mágikus realizmus alapművét pompás szappanoperává változtatja. És nem feltétlenül negatív értelemben, mert a végeredmény fénylik, mint a García Márquez-regény egyik fő motívumának tekinthető transzmutáció során előállítandó nemesfémek.

Poszttraumás időképek – Lav Diaz filmjeiről

2025. január 4. – írta Ritter György

A slow cinema Fülöp-szigeteki mestere – aki múlt év december 30-án lett 66 éves – több mint másfél évtizede robbant be a filmes világba. Kelet-Európában jobb híján Tarr Bélához hasonlítgatják, holott húsznál is több monstre képfolyamában a bűnt és bűnhődést, a pszichózisokat, a történelmet, a kiszolgáltatottságot, a természet roppant erejét „filmezi”. A nemritkán nyolc-tíz órás alkotásainak fő kérdése, kozmikus stílusuk ellenére: a direktor országának múltja, jelene, jövője.

Elmélet híján – Lénárt András: Mozgóképes múlt – Közelítések a film és történelem kapcsolatához

2024. szeptember 25. – írta Ritter György

A történelem és a film kapcsolatának ontológiai elemzése izgalmas téma. Többször, többféleképpen foglalkoztak már vele hazai ítészek is. E kapcsolatnak egyik hazai kutatója, az ibér világ egyik ismerője, Lénárt András, aki húsz éve kutatja, boncolgatja jobbnál jobb írásaiban a témát. Régi és új szövegeinek kötetbe rendezése egy átfogó rendszer felvázolásának lehetőségével kecsegtet.

Magyar Trónok harca, erdélyi Szulejmán vagy másvalami? – Madarász Isti: Tündérkert

2023. december 1. – írta Papp Attila Zsolt

Nemrég ért véget a magyar közmédián bemutatott Tündérkert – Kísértések kora című sorozat. Számba vettük a Móricz Zsigmond regényéből adaptált széria erényeit és hibáit.

„A bajszomon egyet pödörve álltam fel a moziszékből” – A Székelyföld folyóirat történelem és film témájú lapszámáról

2023. szeptember 26. – írta Papp Attila Zsolt

A csíkszeredai kulturális folyóirat tematikus lapszámának fókuszában az erdélyi vonatkozású mai magyar történelmi filmek és sorozatok állnak, elsősorban az alkotási és produkciós folyamat oldaláról nézve. A „nagy történelmifilm-vita” azonban – ezúttal – elmarad.

A kínai film első száz évének rövid története (1896–1996) – 1. rész: Áttekintés

2022. május 30. – írta Könyü Árpád

Kína filmtörténetének kezdeteit feldolgozó sorozatunkkal régi adósságunkat szeretnénk törleszteni a filmbarátok felé. Érthetetlen a téma magyar nyelvű feldolgozatlansága, mivel egy rendkívül izgalmas korpuszról van szó, arról nem is beszélve, hogy a szuperhatalommá vált Kína kultúrájának vizsgálata már több évtizede is aktuális lett volna.