Nézőpont kérdése – Koltay Gábor: Trianon

2004. március 15. – írta Csoma Zsolt

A második világháború utáni magyar filmgyártás – okkal, ok nélkül, erre mindenkinek megvan a maga válasza – nem foglalkozott Trianon ügyével. Koltay Gábor dokumentumfilmje az első ilyen önálló mozifilmes próbálkozás. Az 1920. július 4-én aláírt egyezmény hatályba lépését követően a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Az így előállt súlyos helyzet következményei máig kihatnak hazánkra. De fel kell tenni a kínos kérdést: annak ellenére, hogy Trianon a mai napig meghatározza Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét, lehet-e ma, 2004-ben Trianonról filmet készíteni?

Érzelmek iskolája – Atom Egoyan: Ararat / Ararát

2002. november 15. – írta Kiss Miklós

Tökéletesedő következetesség. Ezzel az ellentmondásososnak is érezhető szintagmával próbálom felrajzolni az egoyani életmű ívét, melynek – jelenlegi – zenitjét az Ararát (csúcsa) alkotja. Következetesség, mivel a filmek a Közeli rokon (1984), de minimum A kárbecslő (1991) óta kezet nyújtanak egymásnak mind formai, mind tartalmi síkon. Tökéletesedés, mint ezen szerzői karakterjegyek egyre természetesebb, funkciódúsabb (ki)használása. Egyszóval az egoyani történet- és időkezelés formai következetességének játéka – az oeuvre kronológiájában – egyre tökéletesebb egységet képez az éppen aktuális fabulával.

Megfilmesített történelem

2002. október 15. – írta Margitházi Beja

Történelmi témájú filmek összeállítása, a teljesség igénye nélkül.

Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.

2002. október 15. – írta Gáspárik Attila

A nagy történelmi freskók hiánya, az egyéni mozgóképes történelem-kezelések széles skálája és a filmtörténetileg kevéssé jelentékeny, ám annál nagyobb közönségsikernek örvendő (ál)történelmi filmek jellemzik a szerző szerint a magyar történelem és a magyar film kapcsolatát.