Időkapuk és termékeny bizonytalanságok – Diagonale 2026 (Graz, március 18–23.)

2026. április 1. – írta Buglya Zsófia

Márciusban az osztrák filmélet hagyományosan Grazba költözik. Így volt ez idén is: a stájer főváros 29. alkalommal lett filmbemutatók, szakmai találkozók és – ahogy a fesztiváltrailerek sugallták – különös dimenzióváltások helyszíne.

Ágnes asszony – Veronika Franz, Severin Fiala: Des Teufels Bad / The Devil’s Bath

2024. július 18. – írta Fazakas Lehel

Veronika Franz és Severin Fiala legújabb együttműködése illusztratív lábjegyzet az európai történelem egy sötét fejezetéhez, ahová remény alig ér el.

Der fantastische Mr. Fox – Adrian Goiginger: Der Fuchs / The Fox / A róka

2024. március 18. – írta Rudolf Dániel

Adrian Goiginger osztrák rendező a saját dédapja második világháborús történetét meséli el, aki a franciaországi harcok során megmentett egy elárvult rókakölyköt, és már-már testvéri szeretettel gondoskodott róla. A róka nyomasztó alkotás néhány remek pillanattal, de ugyanannyi hibával, az alkotók által feltárni kívánt lélektani mélységeket éppen csak kapirgálja.

Apák könyve – Ulrich Seidl: Sparta

2023. június 16. – írta Sztercey Szabolcs Benedek

Nehéz jó szívvel ajánlani a Spartát. Pesszimista film, nem is Seidl legerősebbje, kényelmetlen nézni.

Egy hatás alatt álló császárné – Marie Kreutzer: Corsage / Fűző

2022. október 7. – írta Incze Kata

Marie Kreutzer filmje 1878 környékére, Erzsébet császárné (azaz Sissi) negyvenes éveinek kezdetére repít vissza térben és időben, Ferenc József felesége azonban aligha hagyja el a huszonegyedik századot. És milyen jól teszi!

Hol van az ördög? – Peter Brunner: Luzifer

2022. június 26. – írta Jakab-Benke Nándor

Ki lehet menekülni a civilizációból? Ideig-óráig. A kísértés elől? Aligha. Saját ördögeink elől? Soha.

A magány elviselhetetlen könnyűsége – Ulrich Seidl figuráiról

2022. április 25. – írta Siklódi Lehel

Ulrich Seidl filmjeiben az egyén elmagányosodását kutatja, miközben arra is jut ideje, hogy a maga provokatív megközelítésével tükröt tartson korunk társadalmának. Nézőinek felajánlja a látás, illetve a szembenézés kényelmetlen lehetőségeit, hogy ők a szereplőkben találjanak rá saját devianciájuk rég elfeledett képmásaira. Az így megfogalmazott kritika célpontja az önhazugságukban fürdőző osztrák középosztály képviselői mellett a mindenkori néző lesz.

Lehet-e filmet csinálni a kritikusokról? – Josef Hader: Wilde Maus / Mérgezett egér

2017. június 28. – írta Csiger Ádám

Meglepően kevés film szól a kritikus szakmáról, pedig olyan nincs, hogy egy rendezőnek ne lett volna már dolga kultúrrovatos újságíróval. Vajon azért ritka az ilyen történet, mert a filmesek félnek beleszállni mumusaikba? A Mérgezett egér című osztrák vígjáték egyike a bátor kivételeknek.

Nagy az Isten állatkertje – Ulrich Seidl: Safari / Szafari

2017. április 26. – írta Rácz Viktória

Az osztrák Ulrich Seidl újabb filmmel jelentkezett, amelyben ismét elég negatív képet fest az emberiségről. A Szafariban megismerjük azokat a felső középosztálybeli osztrákokat, akiknek kedvenc hobbija az egzotikus állatok levadászása. A művészi dokumentumfilm kifejezetten gyomorforgató – és nem csak azért, mert állatokat nyúznak meg a kamera előtt.

„A horror olyan, mint a hullámvasút” – Interjú Severin Fialával és Veronika Franzcal, az Ich seh, ich seh (Goodnight Mommy) rendezőivel

2015. szeptember 24. – írta Csiger Ádám

A CineFest versenyprogramjának egyik fénypontja az osztrák Oscar-nevezett Ich seh, Ich seh (Goodnight Mommy) vetítése volt. A filmet a rendezői, Severin Fiala és Veronika Franz is elkísérték Miskolcra. Utóbbi a filmet producerként jegyző Ulrich Seidl állandó alkotótársa és felesége. E művészi horrorban egy kisiskolás ikerpár arra gyanakszik, hogy arcműtéteken átesett, azóta furcsán viselkedő anyjuk valójában egy imposztor.