Kuplémozi – Aki Kaurismäki: Kuolleet lehdet / Fallen Leaves / Hulló levelek

2023. május 24. – írta Jakab-Benke Nándor

[Cannes 2023] Aki Kaurismäki már idestova negyven éve csinálja ugyanazt a filmet, de még mindig szeretjük.

Egyedülálló anya megosztaná – Mikhaël Hers: Les passagers de la nuit / Éjszakai átutazók

2023. április 14. – írta Kovács Patrik

Mikhaël Hers családi melodrámája vérbeli hangulatfilm: mivel a stílusa könnyen elbódít, szinte észre sem vesszük, hogy gyakorlatilag semmi sem történik benne.

Tangó és emlékezet – Az argentin film története

2023. február 24. – írta Lénárt András

Visszatérő és örökérvényűnek tűnő megállapítás, hogy a film és a történelem Latin-Amerikában egymástól elválaszthatatlan területek, egyik a másik nélkül nem érthető meg teljes valójában. Mindez Kuba, Mexikó és Chile mellett Argentínára igaz a leginkább, ahol a „történelmi” kitétel számos megközelítésből érvényes. A film és a politikai rendszerek kölcsönhatása, a történelmi emlékezet mozgóképes ábrázolásának jelentősége, valamint a film feladata a (mindenkori) jelen formálásában az argentin filmtörténet legfőbb jellemzői között szerepelnek, sok esetben úttörő mivoltuk is tagadhatatlan.

Kit szeretett, megölte mind – François Ozon: Peter von Kant

2022. október 6. – írta Vigh Martin

Francois Ozon legújabb filmjében nemcsak megidézi Rainer Werner Fassbindert, hanem pimasz játékot is űz a német mesterrel.  A Peter von Kant izgalmas újrázása a klasszikus melodrámának.

Szerelmi kerülőutak – A nemzetek közötti önremake és a melodráma

2022. április 21. – írta Lubianker Dávid

Az álomgyárban már a korai hangosfilm megjelenése óta készítenek külföldi rendezők angol nyelvű remake-változatokat saját alkotásaikból. A témát Anatole Litvak két filmjén keresztül boncolgatjuk.

A populáris forma művészete – Janovics Jenő: Az utolsó éjszaka (1917)

2022. december 8. – írta Gelencsér Gábor

Balogh Gyöngyi emlékének

Túl a Río Grandén – A mexikói film története

2021. október 15. – írta Lénárt András

„Szegény Mexikó, oly távol van Istentől, de közel az Egyesült Államokhoz”. A Porfirio Díaz mexikói elnöknek tulajdonított, de valószínűleg inkább egy történész-újságírótól származó megállapítás tökéletesen körülírja, hogy a történelem során milyen kapcsolat állt fenn a két észak-amerikai ország¹ között. Az sem lehet kétséges, hogy kettejük közül melyiknek származott több hátránya a szomszédi viszonyból. Elsősorban történelmi, politikai és gazdasági téren beszélhetünk viharos kétszáz évről, de Mexikó filmkultúrája sem ismerhető meg anélkül, hogy ne kerüljön szóba az északi „nagy testvér” hatása.

Gengszter úr, a maga szíve sose fáj? – Hoon-jung Park: Night in Paradise / Éjszaka a paradicsomban

2021. május 14. – írta Kovács Patrik

Mit tehet egy mozidirektor, ha már második filmjével túlságosan magasra helyezte a lécet? Botorság volna centiről centire megismételni a tökéletes mutatványt – Hoon-jung Park soha nem is próbálkozott ilyesmivel, most viszont visszatért rendezői életműve forrásvidékéhez, a gengszterműfajhoz. Az Éjszaka a paradicsomban ugyan nem nevezhető műremeknek, mégis megigéz a képeiből sugárzó büszke, határozott erő.  

Testépítő-világbajnokkal forgat filmet Csuja László és Nemes Anna

2020. december 8. – írta a szerk.

A Virágvölgy rendezője újra forgat: a Jámbor szörnyeteg című játékfilm főszereplője Csonka Eszter testépítő-világbajnok, társrendezője a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán végzett Nemes Anna.

Lassan a testtel – Justine Triet: Sibyl / Szex és pszichoanalízis

2020. január 27. – írta Iszlai József

Justine Triet harmadik nagyjátékfilmje, a Cannes-ban bemutatott Sybil szépen folytatja a Franciaországban népszerű, látens szexuális feszültséget piszkáló melodrámák sorát.