A hétköznapiság fantasztikuma – Hlynur Pálmason: Ástin sem eftir er / The Love That Remains / A szeretet, ami megmarad

2026. április 29. – írta Tóth-Gyóllai Orsolya

A film középpontjában egy család életének átalakulása áll: gyereknevelés, karrierkeresés, illetve a szétköltözés menedzselése fut egyszerre. Ezt a folyamatot csendes megfigyelőként követhetjük Hlynur Pálmason empatikus, figyelmes tekintetén keresztül.

Tengerember – Szubjektív portrékísérlet Dobai Péterről

2025. december 26. – írta Papp Attila Zsolt

Költő, próza- és esszéíró, filmesztéta, dramaturg, forgatókönyvíró, filmrendező, színész és tengerész – nem biztos, hogy sikerült felsorolni az összes hivatását. A nemrég elhunyt Dobai Péter a magyar film egyik jelentős „szürke eminenciása”, nagy idők nagy tanúja és megörökítője, akinek filmtörténetünk néhány kiemelkedő pillanatát köszönhetjük (elég csak az ő forgatókönyvéből készült Mephisto Oscar-díjára gondolnunk). Nem múlhat el úgy ez az év, hogy ne emlékeznénk meg róla.

A fák kimondhatatlan tettei – Enyedi Ildikó: Silent Friend / Csendes barát

2025. október 11. – írta Papp Attila Zsolt

Enyedi Ildikó új filmjéről azt szokták mondani, hogy „egy fáról szól”. Nem, nem (csak) egy fáról szól. A Csendes barát grandiózus, költői látomás, amely arra vállalkozik, ami mozgóképes eszközökkel szinte lehetetlennek látszik: megidézni a létezés elvesztett teljességét.

Rock, legyen a te neved: Jim Morrison – Oliver Stone: The Doors, 1991

2025. április 19. – írta Papp Attila Zsolt

„Ez nem Jim Morrison, ez Oliver Stone bőrnadrágban.” Ray Manzarek billentyűs elhíresült, a rendezőt illetően nem túl hízelgő szavaiban van igazság, a Doors-film mégis azért tud mai napig kiemelkedni a zenészéletrajzok szürke sorából, mert extravagáns túlzásaival együtt egy (ellen)kulturális fenomén esszenciáját ragadja meg.

Foszforeszkáló lepkék egy fán – Thien An Pham: Bên trong vo kén vàng / Inside the Yellow Cocoon Shell

2024. február 8. – írta Pernecker Dávid

Pham Thien An mesteri elsőfilmje lélegzik, él és hipnotizál. Nézzük, érezzük, és ott vagyunk benne.

Egy maréknyi Erzsókért – Dombrovszky Linda: A helység kalapácsa

2023. január 26. – írta Siklódi Lehel

A Petőfi Sándor-emlékév apropóján, az MTVA felkérésére készült el Dombrovszky Linda rendezésében A helység kalapácsa című tévéfilm, amely a költő azonos című komikus eposzának új köntösben való megjelenítése. A mintegy öt évtizede bemutatott előző tévéfilmhez képest az új adaptációban a western stíluselemei keverednek táncfilmes betétekkel, a végeredmény pedig egy hullámzó színvonalú magyar paródia.

Férfi maga vagy amőba? – Peter Weir: Holt költők társasága / Dead Poets Society (1989)

2020. december 12. – írta Kriston Attila

A kamaszkor a személyiségfejlődés legnagyobb krízise. Felnőttként, különösen férfiként, finom szégyenérzettel vegyes nosztalgiával tudom csak felidézni kamaszkori bizonytalanságaimat, gyengeségeimet, botlásaimat. Az elvárások dzsungelében saját identitását még épp csak kapizsgáló ifjúként én is elvesztem olykor. De szerencsére egy biztos pontom mindig volt: az irodalom. A Holt költők társasága ezekről a bizonytalanságokról, eltévelyedésekről regél.

Láng Orsolyával és Goda Krisztinával folytatódnak a marosvásárhelyi Filmes Találkozások

2019. április 8. – írta a szerk.

Láng Orsolya író, grafikus, animációs rendező lesz a marosvásárhelyi Filmes Találkozások költészet napi meghívottja, április 19-én pedig a Veszetteket vetíti a filmklub Goda Krisztina rendező jelenlétében.

Nem bennem van az X! – Sara Colangelo: The Kindergarten Teacher / A tanítónő

2019. január 7. – írta Farkas Boglárka Angéla

A tanítónő egy végletekig elvitt tehetséggondozás története, ahol a mentorált akaratlanul is ráébreszti mentorát arra, hogy az reménytelenül tehetségtelen.

Gyújtópontőr – A 90 éve született Zolnay Pál portréja

2018. március 26. – írta Ritter György

A gyújtópont az a „hely” a kamerában, ahol a gyűjtőlencse által megtört, homorú tükrön visszaverődő fény egyesül. Zolnay Pál filmjeiben elvontan soha nem ezt a pontot, hanem a visszaverődést, a fény útját figyelte. Számára a film folyamat volt, egy állandóan születő mozgóképvers.