Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – Mijazaki Hajao: Sen to Chihiro no kamikakushi / Spirited Away / Chihiro szellemországban (2001)

2024. február 24.

Mijazaki Hajao idén már 23 éves meséje, a Chihiro szellemországban egy tízéves kislány szemén keresztül láttatja a legnagyobb természetességgel létező, közben mégis káprázatosan ragyogó és pezsgő világunkat.

Férfi maga vagy amőba? – Peter Weir: Holt költők társasága / Dead Poets Society (1989)

2020. december 12.

A kamaszkor a személyiségfejlődés legnagyobb krízise. Felnőttként, különösen férfiként, finom szégyenérzettel vegyes nosztalgiával tudom csak felidézni kamaszkori bizonytalanságaimat, gyengeségeimet, botlásaimat. Az elvárások dzsungelében saját identitását még épp csak kapizsgáló ifjúként én is elvesztem olykor. De szerencsére egy biztos pontom mindig volt: az irodalom. A Holt költők társasága ezekről a bizonytalanságokról, eltévelyedésekről regél.

A tizenharmadik te magad légy! – Sidney Lumet: 12 Angry Men / Tizenkét dühös ember (1957)

2020. november 21.

Mennyire határozzák meg tetteidet és mondataidat az előítéleteid? Tudsz a téged ért hatások, élettapasztalatok, a saját érzelmeid ellenében ténylegesen objektív döntéseket hozni? Egy közösségben irányító, végrehajtó, vagy inkább lázadó szerepben szoktál működni? A Tizenkét dühös ember többek közt ezeket vizsgálja: egy heterogén csoport feszült demokráciája, ahol a leghalkabb tag véleménye is pontosan annyit ér, mint a leghangosabbé.

Nem a te hibád! – Gus Van Sant: Good Will Hunting (1997)

2020. november 7.

Milyen arányban van szerepe a genetikának és a neveltetésnek egy személyiség kialakulásában? Mennyire határozzák meg az egyén lehetőségeit születésének és gyermekkorának körülményei? Mit kezdhetünk a gyermekkori traumáinkkal, vagy akár azokkal, amik később, felnőttként érnek minket? Ki lehet-e törni a gyermekkorunk által meghatározott szerepkörökből, képesek leszünk-e felnőni a „feladathoz”? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Good Will Hunting. 2020-ban néhol nem túl politikailag korrekt módon, jó sok sztereotípiával, mégis olyan nagy szívvel, ami miatt kénytelenek vagyunk mindezeket elnézni neki.

Szüzesség meg rendőrállam – Török Ferenc: Moszkva tér (2001)

2017. október 28.

Megvan még a gimis szerelem? Az a mindent felülíró, elvetemült, szenvedélyes érzés, ami sokszor a valóságunkat is torzítja? Amelynek a végkifejlete jobb esetben ártatlanságunk elvesztése, a felnőtté válásunk folyamatának egyik utolsó lépcsőfoka? Vagy éppen két kis béna kamasz kölcsönös nyöszörgése a nagy szerelmet mímelve valami tó mellett egy sátorban? Meglepő érzékenységgel és egyszerűséggel mutatja ezt meg Török Ferenc filmje, teszi mindezt úgy, hogy közben az 1989-es Magyarországról is egy különlegesen, nosztalgikusan közhelyes képet fest.

Milyen mély a Nyúlbélák ürege? – Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr! (1969)

2016. november 25.

Sokféleképpen lehet a háborúról, vagy éppen annak hatásairól értekezni. Megmenthetjük Ryan közlegényt, kacaghatunk a 22-es csapdáján, rácsodálkozhatunk Hans Landa kegyetlenül eszes eszmefuttatásaira, vagy éppen élvezhetjük a napalm szagát korán reggel. Lehet szomorúan, drámaian, véresen, vidáman, szívbemarkolóan vagy naturalistán. Vagy esetleg megnézhetjük, hogy mit művel az emberrel, mint ahogy teszi ezt A szarvasvadász, a Rambo (szigorúan az 1. rész), vagy éppen az Örkény-Fábri-Latinovits trió és az Isten hozta, őrnagy úr!

Egy 9 milliméteres és néhány szem fájdalomcsillapító – John Moore: Max Payne – Egyszemélyes háború

2008. október 31.

A Max Payne volt az első film idén, amit tényleg kíváncsian vártam. Utánaolvastam, megnéztem az összes fellelhető trailert. Tapasztalatból tudom, hogy a nagy várakozás sokszor szül csalódást, valahogy ezzel a filmmel kapcsolatban azonban lelkem mélyén mégis pislákolt a bizalom pirinyó lángocskája. Feleslegesen.

A rock and roll nagybácsi – Peter Cattaneo: The Rocker / A meztelen dobos

2008. október 20.

Ebben a vígjátékban ezúttal nincs nagyágyú a csapatban. A meztelen dobos főszereplője viszont kísértetiesen emlékeztet egy bizonyos állati nyomozóra, aki pályája elején egy sok sebből vérző forgatókönyvvel és filmmel nyitott, mára azonban már csillag is jelképezi sikereit a hollywoodi hírességek sétányán.

Ösztönök az emberdzsungelben – Rodrigo Plá – La zona / A zóna

2008. október 3.

Gőzerővel zakatol a mexikói újhullámos rendezők sikervonata. Alejandro González Inárritu és Guillermo Del Toro mellé most belépett a sorba az eleddig ismeretlen Rodrigo Plá is. A rendező első egész estés mozija, kollégáiéhoz hasonlóan, igencsak felborzolta a kedélyeket világszerte, ami talán nem is csoda. Embertelen történet egy kegyetlen világban.