Feltételes szeretet – Sean Durkin: The Iron Claw / Vaskarom

Pankrációról, férfiasságról és más alakoskodásokról mesél meglepően sok gondolatot ébresztve, őszintén és érzékenyen a Vaskarom.

Két szerény ember akkordja – Ozu Jaszudzsiró 120

„A művészet célja nem az adrenalin pillanatnyi felszabadítása, hanem a csodálat és a nyugalom állapotának fokozatos, élethosszig tartó felépítése.”

 Glenn Gould

„az éji tág csodát
ezt a fura micsodát
ketten láttuk: te meg én.”

Weöres Sándor: Az éjszaka csodái

„Bárcsak Ozu lenne az anyám.”

Will Oldham

Elfojtások, disznóagyak – Koreeda Hirokazu: Kaibutsu / Monster / Szörnyeteg

A japán szerző legújabb cannes-i sikere úgy illeszkedik tökéletesen az alkotói pályába, hogy közben jelentős pontokon helyezi máshová a hangsúlyt. Persze végsősoron most is a nukleáris családdal babrálunk, de ezúttal a maszkulinitás és a heteronormativitás dilemmái is fontosabb szerephez jutnak.

Egyedülálló anya megosztaná – Mikhaël Hers: Les passagers de la nuit / Éjszakai átutazók

Mikhaël Hers családi melodrámája vérbeli hangulatfilm: mivel a stílusa könnyen elbódít, szinte észre sem vesszük, hogy gyakorlatilag semmi sem történik benne.

Házasodna a plébános – Ugrin Julianna, Vízkelety Márton: A döntés

A papi hivatás helyett a civil családi életet választó pap történetét bemutató A döntés címéhez híven magát a döntést állítja középpontba, a főhős további karrierjét és magánéletét már csak vázlatokban mutatja be a cselekmény. Az ízlésesen és érzékenyen fényképezett film érzelmi bomba szemnek és szívnek egyaránt. Ugrin Julianna és Vízkelety Márton dokumentumfilmje a 19. Verzió Filmfesztiválon a magyar versenyprogram fődíjasa lett.

A vér vízzé válik – Koreeda Hirokazu: Broker

A japán rendező egy francia kitérő után visszatér legkedvesebb témájához, csak most éppen dél-koreai színészekkel és helyszíneken gondolja újra, hogy mit is jelent a család fogalma.

Gyöngéd helyett csak gyönge – George Clooney: The Tender Bar / Iskola a pult mentén

Nyolcadik nagyjátékfilmjével jelentkezik a hatvanasként is sármos színész-rendező, George Clooney.

Tolmácsszereptől az önálló hangig – Sian Heder: CODA

A tavalyi Sundance Filmfesztivál meglepetéssikere lett a CODA, amiben egy siket család egyetlen halló gyermeke az éneklésben találja meg önmagát. Heder rendezése coming-of-age filmként kevésbé, családtörténetként viszont kitűnően megállja a helyét, megnevettetve és megríkatva nézőjét.

A több néha kevesebb – Justin Lin: F9 / Halálos iramban 9.

A bosszantóan önismétlő és zavarba ejtően hosszú filmsorozat jelenlegi részéről nem könnyű újat mondani; kilencedik alkalommal is csupán a korábbi hibákat lehet felróni a Halálos iramban-szériának – a kérdés az, van-e ennek bármi értelme?

Az ázsiai-amerikai álom – Lee Isaac Chung: Minari

A Munyurangabo című, amatőr színészekkel forgatott, dokumentarista stílusú első játékfilmjével már kisebb fesztiválsikereket elért Lee Isaac Chung a Minarival kvázi a semmiből tört az élre.