Vannak olyan filmek, amelyekről nehéz beszélni az uralkodó, esztétizáló filmes közbeszédben (ezzel az indítással ez a mondat is rögtön érvényét vesztette). A közbeszéd művelőin értsük azokat, akik nem igazán szeretnek elmenni késő este egy multiplexbe „csak úgy", a szórakozás kedvéért. Pedig az Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét (miért kell ezt a magyar címet adni?) ilyen film: önfeledt szórakozást kínál, rögtön az első képkockákkal kellemes viszonyt alakít ki a nézővel.
Az utóbbi években újra elkezdték gyártani Hollywoodban a tolvajos filmeket, ilyenek például a Brilliáns csapda, a Tolvajtempó vagy Az olasz meló, amelyek hasonló szerkezeti egységekből épülnek fel, felelevenítve a hatvanas évek hasonló krimijeit: hősök, szerelem, akció. Az általunk recenzált mű a nagy sikerű remake, az Ocean's Eleven – Tripla vagy semmi (miért kell ilyen magyar címet adni?) film folytatása, amelyben profi tolvajok fognak össze, hogy kirabolják a világ egyik legjobban őrzött kaszinóját. A történet a műfaji sajátosságok miatt bonyolódik egy kicsit, bár nem túlzottan: Ocean (George Clooney) vissza akarja hódítani szerelmét (Julia Roberts) a kaszinótulajdonostól (Andy Garcia), így a lopásnak már kettős tétje van. Ennek függvényében egy, a hagyományos tolvajfilmek tipológiáját felhasználó és újraforgató film jön létre: csapatverbuválás, tervezés, trükkös rablás, problémák, egzotikus környezet. Az első rész sikerét a sztorin kívül a színészeknek köszönheti, hiszen a felsoroltakon kívül Brad Pitt és Matt Damon is jelentős szerepet kap Soderberghnél, aki szeret kedvenc színészeivel együtt dolgozni: a Full Frontalban és az Erin Brockovichban szerepelt Julia Roberts, a Solarisban Clooney. Úgy tűnik, a munkakapcsolaton kívül itt meghitt barátságok is kialakultak, ami a második részen látszik meg igazán.
A folytatás igazi játék, nem is akar több lenni. A történet még az előzőnél is egyszerűbb: Ocean házassága miatt visszavonul (ahogy az illik ilyenkor), de jön a sértett kaszinótulajdonos, és visszaköveteli a pénzét, ezért újra össze kell állnia a csapatnak. De honnan raboljanak, ha Amerikában mindenki ismeri őket? Irány Európa, a csodálatos környezetével, ahol igazán férfias párbaj alakul ki Ocean és a hírhedt francia tolvaj, Fox (Vincent Cassel) között. A párbaj nem az első vérig, hanem a Fabergé-tojás megszerzéséig tart... – és innentől kezdve: pszt!
A történet másodlagossá válik, a színészek kerülnek az előtérbe, pontosabban: a színészek fontosabbak az általuk eljátszott szerepeknél. Julia Roberts a film egy pontján kénytelen megjelenni Rómában Julia Roberts színésznőként, akire nagyon hasonlít, de nem annyira hisztis, és civilben talán kicsit jobban néz ki – teszik hozzá, miközben Bruce Willis színész is elhiszi, hogy ő Julia, és rögtön ráhajt Catherine Zeta-Jonesra, a szép Europol-nyomozóra, aki próbálja Ocean csapata elől megmenteni a tojást. Mindeközben a két férfiidol is újraírja az önmagukról kialakított képet: Clooney korából viccet csinálnak, Pitt pedig folyamatosan eszik. Sztárok egymás közt, mosolyognak, viccelődnek, miközben a néző figyeli a rengeteg önreflexív, önironikus humort, ahogy összekacsintanak egy-egy szófordulat vagy gesztus után.
A második rész még annyira sem veszi komolyan magát, mint az első. Az első rész újraalkotja a műfajt, míg a második eljátszik vele és lerombolja, hogy valami újat helyezzen a helyébe. A film inkább tűnik jó hangulatú születésnapi zsúmak, gyertyafújással, csokis tortával, játékkal és rengeteg széles mosollyal, mint egy amerikai filmterméknek. Láthatóan a rendező bácsi szabadon engedte a gyerekeket, és kamerájával csak rögzíti az eseményeket: játsszatok, játsszatok. A moziból kijövet M. barátom felteszi a kérdést: mennyit vitatkoztak vajon a sztárok asszisztensei azon, hogy ki kivel és mennyit szerepelhet egy jelenetben, hogy ne legyen probléma közöttük. A kérdés után rögvest megállapodunk abban, hogy egy átlagos amerikai filmben valószínűleg így lett volna, itt viszont semmilyen konfliktust nem látni, csak egy örömmel teli alkotógárdát, akik két óra szórakozást szeretnének nyújtani. És ez sikerül is nekik.
