Kritika | Mundruczó Kornél: Evolúció Kritika | Mundruczó Kornél: Evolúció

Nem csak túlélni

Mundruczó Kornél: Evolúció

ÉRTÉKELD A FILMET!
Evolúció
Mundruczó Kornél
2021

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Mundruczó Kornél és Wéber Kata szerzőpárosának legújabb filmje – ami mellé újfent Martin Scorsese állt producerként – egyszerre megrázó és filmnyelvi szempontból bátor alkotás. Az Evolúció a generációkon átívelő traumát tematizálja lehengerlő vizuális világgal és mágikus realizmussal.

Az átélt traumákról csalóka múlt időben beszélni. Hiszen a trauma kegyetlen ismérve az, hogy az idővel nem egyszerűen elmúlik, hanem a jelenben is, annak érzelmi valóságában történik. Ami azt illeti, egyre inkább bebizonyosodik, hogy a trauma futamideje generációkat felölelő. Az utóbbi évek egyik legkényesebb tudományos vitája éppen a transzgenerációs epigenetikát érintette, egy olyan aldiszciplínát, amely a gének sajátos öröklődési formáit vizsgálja, ahol nem beszélhetünk a DNS szekvencia megváltozásáról. Másnéven, a transzgenerációs epigenetika nevében zajlódó kutatások azt vizsgálják, hogy a szülő által megélt „környezeti hatások” (éhínségtől a holokausztig) hogyan befolyásolták a gyermek élettartamát, egészségét. Kvantitatív kutatások ide vagy oda, a traumák átöröklődése – legalábbis lélektani szinten – nem szorul legitimálásra.

Kép az Evolúció című Mundruczó-filmből

Mundruczó Kornél és Wéber Kata rendező-forgatókönyvíró alkotópárosának előző filmje, a nemzetközi sikereket arató Pieces of a Woman, a gyász traumáját vitte vászonra, a Cannes-ban bemutatkozó Evolúció pedig a személyes traumák légteréből kilépve a generációról generációra öröklődő traumákat tematizálja, valamint azt, ahogyan ezek a „repeszek” elvegyülnek a 21. század megsokszorozott identitásai között. És ahogy az előző film, úgy az Evolúció is előbb színpadon mutatkozott be. A színházzal való rokonságot a filmváltozat le sem tagadhatná, nem mintha ez kárára válna a filmélménynek: az Evolúció egy hihetetlenül erős, filmnyelvi szempontból rendkívül ambíciózus alkotássá kerekedett, amelyet döbbenetes színészi alakítások és kiváló operatőri munka jellemez.

Kép az Evolúció című Mundruczó-filmből

A történet egy három felvonásból álló szerkezetre támaszkodik, ahol a felvonások térben és időben elkülönülnek egymástól, egyetlen család egy-egy generációját kiemelve. Egy kislányt szörnyűséges körülmények között mentenek meg orosz felszabadítók 1945-ben, Auschwitzban. Hosszú évtizedekkel később a kislányt, Évát (Monori Lili) immár Budapesten, demens nagymamaként látjuk viszont lányával, Lénával (Láng Annamária). A harmadék Léna fiára, Jónásra (Goya Rego) koncentrál, aki anyjával Berlinben él, a „globális falu”-effektus minden diszharmóniájával és utópiájával együtt.

Az Evolúció megvalósításához köthető legnagyobb bravúr – túl azon, hogy rekordrövid idő alatt, kevesebb, mint két hét alatt forgatták le – vizuális megfogalmazásában rejlik. Az operatőr az a Yorick Le Saux, akinek a repertoárjában olyan alkotások bújnak meg, mint a Kisasszonyok, a Halhatatlan szeretők vagy a Kettős életek. A meggyőző filmográfia dacára Le Saux karrierjének egyik legnagyobb kihívásával találta magát szemben Mundruczó filmjében. Az Evolúció ugyanis másodpercről másodpercre megkoreografált hosszú beállításokból áll, melyeket alkalomadtán rejtett vágásokkal tesz még rafináltabbá. A kamera bárhová eljut, érzékeny közelitől az óriástotálig, ráadásul úgy, hogy a terek egyetlen beállítás alatt számtalanszor megváltoznak. Ez az elképesztő mobilitás különösen az utolsó felvonásban, Jónás történetében érvényesül, ahol az operatőri munka már-már a kortárs német mozi egyik gyöngyszeméhez, a Victoriához hasonul, amiben a főhőst éjszakától hajnalig követjük Berlin külső és belső tereiben, egyetlen hosszú beállításban.

Kép az Evolúció című Mundruczó-filmből

Egy ilyen komplex vizuális világ kapcsán gyakran megesik, hogy a történet háttérbe szorul a kép „diktatúrájának” nyomására. Mundruczó rendezése azonban elegánsan megcáfolja ezt az előfeltevést. Az Evolúció egy pillanatra sem feledkezik meg saját történetének súlyáról és épp ezért nem hagyja, hogy nézője a képek esztétizálásában eltévedjen. A feszültségtartás magasiskolája az, ahogyan az első felvonás mindössze a szereplők mozdulataiból és gesztusaiból építi fel a drámát. Az első felvonás inverzeként a második felvonás egy szívbe markoló anya-lánya jelenetet tár elénk, ahol a párbeszéd viszi előre a belső történést. A harmadik a kettő előző kombinációja, ennek ellenére a leggyengébb láncszem. Meglehet, hogy a néző a harmadik felvonás idejére kissé belefárad a felvonásos-hosszú beállításos formába, de többet nyom a latban az, hogy Jónás történetéből szó szerint hiányzik a varázs.

Kép az Evolúció című Mundruczó-filmből

Varázs alatt lényegében az a mágikus realizmus értendő, amit Mundruczóék acélerősen képviselnek az első két felvonásban. Az Evolúciót itt mitikus áthallásokkal lesz tele, amik által a traumáktól elnehezedő hangnemet valóságos megváltáshoz juttatják el. Az első felvonásban egy gyomorforgatóan morbid és elvont elem – egy gázkamra emberi hajmaradványainak zuhatagja – hirtelen az élet, a remény szimbólumává lép elő, amint az egy újszülötthöz vezeti el az orosz katonákat. Ehhez hasonlóan a második felvonás egy váratlan, özönvízszerű „jelenéssel” mossa el az összes fájó szót, amit anya és lánya egymásnak vágott. A harmadik felvonásból viszont eltűnik a mágikus realizmus és megváltás gyanánt végül egy szinte szirupos végkifejletet kapunk.

Kép az Evolúció című Mundruczó-filmből

Az Evolúció ennek ellenére „kötelező darab” és nem pusztán formabontó megoldásai miatt. Ebben a történetben minden generáció megérdemli az empátiát, függetlenül attól, hogy a traumát a szereplő megélte vagy átörökölte. Mundruczóék filmjében tisztán érthetővé válik, hogy egy holokauszt-túlélő anya miért neveli túlélésre (és nem „élésre”) lányát és hogy ez a lány mitől fulladozik az anyai traumák árnyékában. Ugyanígy világos, hogy a legfrissebb generáció képviselője összezavarodik az ősök azon elvárásától, mely szerint a fiatal köteles emlékezni arra, amit ő maga át sem élt. Az átöröklött traumák rétegére pedig keserű ráadásként rakódnak az összekuszálódott nemzeti, vallási és nyelvi identitások, amire – ha elvétve is, de – szintén utalnak az alkotók. És hogy hol a kiút a labirintusból? A kérdés persze költői, de kezdetnek talán az lenne a legjobb, ha elfogadnánk, hogy a tramuákat sajnos nem elég túlélni – fel is kell dolgozni őket, ami generációknak munkát adó feladattá válhat.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Evolúció

Evolúció

Színes filmdráma, 2021

Rendező:
Szereplők: , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc Cronenberg-filmed?

Friss film és sorozat

  • Jurassic World: Világuralom

    Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 146 perc, 2022

    Rendező: Colin Trevorrow

  • Enfant Terrible

    Színes életrajzi, filmdráma, 134 perc, 2020

    Rendező: Oskar Roehler

  • Elvis

    Színes életrajzi, zenés, 159 perc, 2022

    Rendező: Baz Luhrmann

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson