Egyre több filmfesztivál dönt úgy, hogy filmjei egy részét online is elérhetővé teszi az esemény idejére, VOD felületeken teszik eléhetővé azokat egy korlátozott számú közönség számára.
2014 novemberében a bukaresti Elvire Popesco mozit is felkérték, hogy vegyen részt egy különleges projektben: 2015 januárjában csatlakozhattunk volna a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál IFFR Live programjához, online hozzáfértünk volna világpremierként vetített filmekhez, és a közösségi oldalak révén részt vehettünk volna a Q&A-találkozókon. Akkor ez a terv füstbe ment, de 2016-ban újabb felkérés érkezett, és ekkor már a bukaresti filmrajongók is örvendhettek öt filmnek. Egyre több filmfesztivál dönt úgy, hogy filmjei egy részét online is elérhetővé teszi az esemény idejére, VOD felületeken teszik eléhetővé azokat egy korlátozott számú közönség számára. A rotterdami filmfesztivál mégis úttörő marad a nemzetközi filmfesztiválok digitalizációs folyamatában, a projektet máris számos európai partnerfesztivál támogatja. Erről a jelenségről kérdeztük Melissa van der Schoor, az IFFR Live programfelelősét.
Mikor és hogyan indult a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál IFFR Live projektje?
A programot az egyes filmek és azok fesztiválvetítése körüli érdeklődés hívta életre. Egy fesztiválos vetítés mindig valami különlegeset képvisel, mert eljönnek a filmek rendezői is, és a beszélgetések során közvetlen kapcsolatba léphet egymással a közönség és az alkotó stáb. Ez erős érzelmeket vált ki az emberekből. Meg akartuk nézni, hogy ezek a fesztiválvetítésekre jellemző „hozzávalók” segíthetnek-e bizonyos filmek nem csak rotterdami, hanem Európa többi részében, vagy akár más kontinenseken való bemutatásában.
A kezdeményezés eredménye az IFFR Live volt, amely tovább ünnepli, fejleszti és kiterjeszti a filmet az alkotóival együtt megismertető fesztiválélményt; ezt lehetővé teszi az új technológia és a szociális hálók működése. Így mi is kikísérletezhetünk egy új filmforgalmazási modellt, ami lehetővé teszi egy fesztiválfilm gyártói, eladói, forgalmazói vagy kiállítói számára a szorosabb együttműködést és azt, hogy magas művészi színvonalú filmek eljussanak egy újfajta közönséghez.
Mi alapján választjátok ki a programban részt vevő filmeket?
Egy kiegyensúlyozott válogatás összeállítása mindig a legnagyobb kihívások közé tartozik. Érzékeny folyamatról van szó, amelyben részt vesznek az eladási partnereink, a Doc&Film, a TrustNordisk, a Fortissimo Films és a Films du Losange is. Friss és színvonalas európai filmeket akarunk beválogatni, amelyek maximálisan kihasználhatnák ezt a fajta marketinegt és bemutatót.
Az À peine j’ouvre les yeux(r. Leyla Bouzid) és La novisa (A menyasszony, r. Paula Ortiz) című, díjazott filmekből, a The Model (A modell, r. Mads Matthiesen) és a Prejudice (Előítélet, r. Antoine Cuypers) című premierekből, valamint a száraz humorú zárófilmből, a Sophelikopternből (A szeméthelikopter, r. Jonas Selberg Augustsén) sikerült egy olyan új, releváns és friss filmekből álló válogatást összehoznunk, amely a programban részt vevő közönség számára bőven nyújt megbeszélnivalót.
Honnan lehet anyagiakat szerezni egy ilyenfajta projektre?
IFFR Live fő társfinanszírozója az Európa Tanács, de több partnerséget is kötöttünk; az egyik holland telekommunikációs vállalat, a KPN például rendkívül fontos, mert minden filmet és vitát ők továbítanak valós időben, a saját tévécsatornájukon keresztül a saját előfizetőiknek. Sikerült ugyanakkor a VOD-platformokon (Video on Demand) is elérhetővé tenni a kiválogatott címeket, korlátozott időre, Spanyolországban a Filminnel, a világ többi részében pedig a Scope Fesztivállal kötött együttműködés keretében. De amint már korábban is említettem, a projekt nem létezhetne a felsorolt filmforgalmazók nélkül.
Mennyire szoros a kapcsolat az IFFR Live és a rotterdami fesztivál között, mit jelentenek egymásnak? IFFR Live önálló eseménnyé vált, vagy akik a világ valamely másik csücskéből nézik a filmeket, szintén a rotterdami fesztivál közönségéhez tartoznak?
Az IFFR Live szellemisége megegyezik a fesztiváléval, ami feladatának tartja, hogy a rendezőket segítse megtalálni a filmjeikre érzékeny közönséget. A projekthez csatlakozó mozik is a fesztiválhoz tartozóknak számítanak. Ugyanazokat a plakátokat függesztik ki, mint a rotterdamiak, ugyanazokat filmeket vetítik a központi vetítésekkel egyidőben. Mindez valamiféle közösségélményt eredményez. Voltak különleges eseteink is, pl. a wrocławi Nowe Horyzonty moziban a nézők tigrismaszkokat öltöttek, vagy a ljubljanai Kinodvor közönsége pedig IFFR-sütiket majszolt. Teljesen biztos vagyok tehát abban, hogy a közönség a fesztivál és az IFFR-közösség részének érezte magát!
A filmrendezők reakciója nagyon különböző volt. Természetesen tudták, hogy a filmjeiket több helyszínen, egyidőben vetítjük, de amikor látták, hogy milyen kérdésözön ömlik rengeteg különböző országból, cak akkor tudatosult bennük, hogy ez lehet a filmjük legnagyobb nézettségű vetítése.
Hogyan vettek részt a programban a partnermozik? Milyen visszajelzéseket kaptatok?
Közvetlen kapcsolatban álltunk a mozikkal, idén pontosan 46-tal, 17 különböző országból. Először volt nem európai partnerünk a curaçaói Willemstad egyik mozija révén, amely a La novia egy teltházas vetítésének adott otthont.
A visszajelzés pozitív volt, nagyon örültünk is neki, elégedettséggel töltött el. A közvetlen kapcsolat gyors együttműködő- és cselekvőképességet követelt, ugyanakkor szükség esetén hajlékonyaknak is kellett lennünk. Ők tudják a legjobban, hogyan érinthetik meg a saját, helyi közönségüket, és az azonos országban működő mozik egymással is együttműködtek a közös, országos promóció során. Ezek, a mi nemzetközi promóciós kampányunkkal párhuzamos törekvések sikeresen felébresztették minden egyes helye a filmek iránti érdeklődést. A közönség szép számban részt vett és rengeteg kérdést küldött a szociális hálókon keresztül, Európa minden szegletéből.
Még hogyan hasznosította a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál a forgalmazás ilyenfajta megújítását a filmek közönséghez való eljuttatásában?
Úttörő projektünk, az IFFR Live mellett intenzíven dolgozunk egy új, digitális filmforgalmazási kezdeményezésen, amit IFFR Unleashednek neveztünk el. Ennek az a célja, hogy VOD-platformokon keresztül a világ minden csücskébe eljuttassa a fesztivál filmjeit. Ez hosszútávú elköteleződést jelent a filmek rendezőivel és a jogtulajdonosokkal szemben, vállaljuk, hogy segítjük őket ebben a zavaros és sokszor nagyon nehézkes közegben, a kérésre vetített filmekében. A rendezőknek, a producereknek és a jogtulajdonosoknak lehetőségük van ellenőrizni a VOD-felületeken rendezett bemutatóstratégiákat, ugyanakkor használhatják a rotterdami fesztivál brandjét a saját profiljuk érvényesítésében és saját tárgyalópozíciójuk megerősítésében. Azt is eldönthetik, pontosan hol és mikor szeretnék online bemmutatni a filmjeiket.
Hisszük, hogy az IFFR Unleashed révén sikerül egész évben élő branddé válnunk, és felhasználhatjuk a tapasztalatainkat, forrásainkat és a profilunkat arra, hogy szilárd partnerségeket kössünk a rendezőkkel és a felületekkel egyaránt, ugyanakkor hosszútávú kapcsolatban állhassunk a filmszeretőkkel.
Az IFFR Live átalakíthatja a beválogatott filmek fesztivál utáni életét?
Ebben a korai fázisban nehéz megítélni, hogy az IFFR Live-vetítések milyen közvetlen hatást gyakorolhatnak a filmek utóéletére. A probléma főképp abban rejlik, hogy a közönség IFFR Live-események érdesztette lelkesedése nagyon korán kifejezésre jut, akár azelőtt, hogy az illető film egy bizonyos országban a mozikba kerülhetne. Tehát így tesztelni is lehet a film hatását különböző helyszíneken, a mozikban és az online FestivalScope- vagy Filmin-vetítésekkel egyaránt.
Az online felületek ugyanolyan fontosak számunkra, mint a mozik, és szeretnénk ebbe az irányba továbbfejleszteni az IFFR Live-ot.
Milyen irányt vehetne az IFFR Live? Milyen változtatásokon gondolkoztok?
Most éppen az új programon dolgozunk, amiről egyelőre nem árulhatok el sokat. Azt viszont elmondhatom, hogy más fesztiválokkal való együttműködésen gondolkozunk. Főképp olyan fesztiválokat keresünk meg, amelyek ugyanolyan típusú rendezőkkel dolgoznak együtt, mint mi, viszont az év más-más időszakaiban vannak megszervezve. Remek lenne, ha csatlakozhatnának a január végi IFFR Live-vetítésekhez, és nyilván a mozihálózatot is bővíteni szeretnénk mind az európai országokban, mind a kontinens határain túl.
Gondolod, hogy más, nagy fesztiválok is hasonló projektekkel fognak előrukkolni a közeljövőben, amelyekkel a saját válogatásuk bizonyos filmjeit teszik majd online elérhetővé? Láttam például, hogy a velencei fesztiválnak volt egy „webszobája”…
A filmes események egyre fontosabbá válnak a moziforgalmazás területén. Láttam már más fesztiválokat is, amelyek valós időben közvetítették a film végi közönségtalálkozóikat, egyesek közülük szintén közzétesznek filmeket VOD-felületeken. Egész biztos vagyok abban, hogy egyre több, hasonló kezdeményezés fog születni a közeljövőben, és mi magunk is folytatni fogjuk az IFFR Live valós potenciáljának a fejlesztését és kiaknázását.
(Fordította Buzogány Klára)
A digitalizál(ód)ás kihívásai című dossziénkból:
- Mi történt? – A filmipar digitális átállásáról
- Ostromoljuk meg a mozikat – DCP készítése házilag
- A pixelek visszacsukhatatlansága – Bordwell és a digitális átállás
- IFFR Live – a nemzetközi fesztiválok digitalizálódásáról – Interjú Melissa van der Schoor programfelelőssel
- A filmarchívum poézise – Beszélgetés Anca Mitrannal, a román Országos Filmközpont (CNC) igazgatónőjével
- A digitális technológia a filmmegőrzés zsákutcája – Interjú dr. Nikolaus Wostryval, az osztrák filmarchívum műszaki igazgatójával
- A zsebünkben hordott agyunk
- Analóg és digitális között – Filmvetítés és forgalmazás a DCP korában
- Megvakított parasztok vagyunk – A 3D, mint piaci jelenség