Kritika: Szörnyetegek (Rodrigo Sorogoyen: As bestas / The Beasts) Kritika: Szörnyetegek (Rodrigo Sorogoyen: As bestas / The Beasts)

Galiciai bestiák

Rodrigo Sorogoyen: As bestas / The Beasts / Szörnyetegek

ÉRTÉKELD A FILMET!
Szörnyetegek
Rodrigo Sorogoyen
2022

A Filmtett szerint: 8 10 1

8

A látogatók szerint: 8

8

Szerinted?

0

A Szörnyetegek hivatalosan is Sorogoyen legsikeresebb filmje lett a spanyol filmakadémia szerint: kilenc Goya-díjat söpört be, köztük a legjobb filmnek, rendezésnek, operatőrnek, eredeti forgatókönyvnek és eredeti filmzenének járó elismerést.

Rodrigo Sorogoyen előző filmes sikereit televíziós műfajokkal pihente ki, köztük olyan ütős minisorozatokkal, mint a San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál programjțban versenyen kívül vetített hatrészes Riot Police, amelynek színterei a rendező korábbi filmjeiből már jól ismert, korrupciótól áthatott fővárosi aljas utcák. Cannes-i debütálását is elhozó legújabb rendezésében a várostól teltávolodva, de hasonlóan összegző szándékkal tér vissza: kapunk A rendszer (El reino) felszín alatt meghúzódó agresszív játszmáiból és maszkulinitás-kríziseiből is, de az Anya (Madre) személyes, intim drámáiból is a magára maradt feleség és anya csendes tragédiáján keresztül – persze mindezt a tőle elmaradhatatlan thriller-jelleggel.

Antoine (Denis Ménochet) és Olga (Marina Foïs) egy középkorú házaspár. Eddigi életüket maguk mögött hagyva egy galiciai falucskába költöznek, a helyiek azonban két év elteltével sem igazán tudják befogadni őket. Kiváltképp a közvetlen szomszédaikat, egy idős testvérpárt idegesít a jelenlétük. A Szörnyetegek emígy összefoglalható narratív alaphelyzetét tehát nem egy igazán eredeti történet képzi – illetve abban az értelemben mégiscsak eredeti, hogy a forgatókönyv valós eseményeken alapszik. A természet közelségére vágyó, de a helyiek ellenállásával szembesülő művelt városi házaspár agresszióba átcsapó története azonban a már-már alműfajjá duzzadó „nem-vagy-itt-szívesen-látva”-filmek olyan klasszikus előképeit idézi, mint például Peckinpah Szalmakutyákja, annak tipikus szereplőivel. A viszonyrendszer pedig már a szereplők bemutatásakor egyértelműen felvázolódik: a helyiek egy vidéki kocsma félhomályába rejtőzve dominóznak, miközben a pulttól egy külföldi figyeli játékukat, végig megtartva a biztonságos távolságot. 

Kép a Szörnyetegek (As bestas) című spanyol filmből

Ahogyan azonban Sorogoyen munkáiból azt megszokhattuk, a történetben most is egy sajátos nézőpont vagy ábrázolási megközelítés lehetőségét keresi. A Szörnyetegekben nagy hangsúly kerül a szereplők etnikai hovatartozásának pontos ismertetésére: Antoine és Olga Franciaországból érkeznek a varázslatos vidékre (éppen az ellenkező utat járják be, mint például a Anya szereplője), az idegengyűlölet kérdését ezzel nemzeti-történelmi dimenziók felé tágítva. Bár ugyanazon a területen osztozkodnak, és a nap végén ugyanabba a kocsmába térnek be, Antoine-t szokásai, elvei s mindenekelőtt nyelvi különbségei elválasztják a környezetétől, a kommunikációképtelenséget mintegy eleve kódolt tulajdonságként meghatározva. A generációk óta itt élők és a kozmopolita hódítók között feszülő, már-már westernfilmes ellentét lokális problémává is válik. A kimondott konfliktust a terjedő mezőgazdasági technológiákról vallott különböző nézetek robbantják ki – úgy néz ki, jelen pillanatban a spanyol rendezőket ez a probléma foglalkoztatja a legjobban: Carla Simón Arany Medve-díjas Alcarràsa is ezzel a problémával foglalkozik, igaz, Sorogoyen esetében nem beszélhetünk annyira egyértelmű állásfoglalásról. A szélturbinák felszerelése egyszerre jelenik meg a vidék anyagi nyomorból való kiemelkedésének lehetőségeként és a kizsákmányolás veszélyeként – a két kibékülni nem akaró oldalnak pedig egyaránt felismerjük a maga igazát. Sorogoyen emellett azzal is csavar egyet a történeten, hogy a különböző álláspontok nem a hagyományosan követhető oldalakhoz rendelhetőek: a konzervatív nézeteket ezúttal a tanult Antoine vallja, aki a táj érintetlenségének megőrzésére szavaz, és kőkunyhók felújításába fekteti idejét, míg a vele szembenálló, az itteni életbe belefásult Xan (Luis Zahera) a változást üdvözölné.

Kép a Szörnyetegek (As bestas) című spanyol filmből

A film legnagyobb eredménye viszont egyértelműen a feszültség mesterszintű fokozása – Sorogoyen thriller-rendezői szakértelméről nem először bizonyosodhatunk meg. Az elbeszélés mindig visszatart valamit, a körülmények és a motivációk bizonytalan lebegtetése miatt pedig az az érzésünk, hogy bármi megtörténhet. Aztán mégse. Sorogoyen a „mi történik” és „mi történhetne” közötti feszültségre épít, játszik a thriller műfaji elvárásaival, becsal fenyegető helyzetekbe, hogy aztán a rettegve várt kisülés mégse történjen meg. A nyílt összecsapás várat magára, ahogy az egymást bojkottáló szomszédok elleni jelentős bizonyítékok is. Eme, egy krimihez talán sokáig tényleg nem elegendő cselekmény során azonban a szereplők váratlan mélységekbe tudnak alacsonyodni.

Kép a Szörnyetegek (As bestas) című spanyol filmből

Sorogoyen ezeket a mélységeket pedig érzékeny és kimért fogalmazásmódjával nagyon elegánsan járja be. A kamera többnyire nem rögzített, inkább finoman lengi körül a jeleneteket, ezzel erősítve a bizonytalanság átható jelenlétét. A minimalista beállításokon megelevenedő galiciai hegyvidék pedig egyszerre képezi gyönyörű és brutális hátterét az eseményeknek, az éles sziklák és hegyormok mintha a sarkosan ellentétes és változásra képtelen jellemek vizuális kivetülései lennének. Kegyetlen vidék ez, ahol a természetközeli életmód sebhelyei és a napról napra való túlélés fájdalma néz vissza az arcokról. A szereplők pedig mind remek, autentikus elemei ennek a tájnak.  Sem Marina Foïs, Denis Ménochet vagy Luis Zahera alakításai nem hatnak idegennek ebben az embertelen környezetben (utóbbi kettő el is nyerte a legjobb férfi fő- illetve mellékszereplőnek járó Goya-díjat). S ugyanígy a kompozíciók egyszerűségére rímelő minimalista zene is finoman és észrevétlenül válik az ábrázolt világ elemévé, ezzel együtt pedig hatásos eszközzé a feszültségkeltésben.

Kép a Szörnyetegek (As bestas) című spanyol filmből

Aztán végül a brutális agresszió sem marad el. A cselekmény főszálával párhuzamosan végig jelen van a „Rapa das Bestas” szokása, amelyben a helyeik ököllel megragadják a vadlovakat és levágják a sörényüket, hogy aztán betörhessék őket, mely hagyománynak a képsorait beidézi előbb a film nyitánya, majd később a leszámolás koreográfiája. Az összecsapásra viszont ironikusan a film legstatikusabb beállításában kerül sor: újabb műfaji konvenciókat kijátszatlanul hagyva a szereplők a kocsmapult felett beszélik meg álláspontjukat. A jelenetben azonban túl sok mindent kimondanak. Míg pl. a Anyát éppen az teszi izgalmassá, hogy az érzések homályos forrásai sohasem válnak egyértelművé, ebben a filmben megkapjuk a pontos motivációkat és érdekeket, s ez valahogy megállítja a lassan hömpölygő és mindenre kiterjedő feszültség folyamatát. A bekövetkező katartikus leszámolás így talán indokoltabb lesz, de pont ezért nem okoz akkora meglepetést: ha eddig az teremtette meg a feszültséget, hogy bármi megtörténhet, ezúttal pontosan tudjuk, mi történt. Az általános bizonytalanságból következő feszültség végül csak késleltetésnek bizonyul, a film így végsősoron mégis kiszolgálja a thriller műfaji hagyományait.

Kép a Szörnyetegek (As bestas) című spanyol filmből

A Szörnyetegek több szempontból is Soroyogen eddigi legérettebb alkotása, tudatosan visszafogott stílusa meglepő feszültséget hordoz, természeti analógiái és motívumai komplex rendszerbe állnak össze. A film azokat a feszült társadalmi struktúrákat tanulmányozza, amelyek táplálják a bennük lefojtott erőszakot. Sorogoyen a maszkulinitás, az erőszak és a gyengédség közti törékeny egyensúlyhiányt követi férfikaraktereiben: észre sem vesszük, hogy szereplői mikor váltak szörnyetegekké – talán mindig is azok voltak.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Szörnyetegek

Szörnyetegek

Színes thriller, 137 perc, 2022

Rendező:
Szereplők: , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

8

A látogatók szerint:

8

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Nyolc hegy

    Színes filmdráma, 147 perc, 2022

    Rendező: Felix Van Groeningen, Charlotte Vandermeersch

  • Volt egyszer egy nyár

    Színes filmdráma, 102 perc, 2022

    Rendező: Charlotte Wells

  • Spre nord

    Színes filmdráma, thriller, 122 perc, 2022

    Rendező: Mihai Mincan

  • 65

    Színes sci-fi, thriller, 93 perc, 2023

    Rendező: Scott Beck, Bryan Woods

  • Sikoly VI.

    Színes horror, thriller, 123 perc, 2023

    Rendező: Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett

  • Shazam! Az istenek haragja

    Színes akciófilm, kalandfilm, képregényfilm, sci-fi, 130 perc, 2023

    Rendező: David F. Sandberg

Szavazó

Melyik a kedvenc streamingszolgáltatásod?

Szavazó

Melyik a kedvenc streamingszolgáltatásod?

Friss film és sorozat

  • Nyolc hegy

    Színes filmdráma, 147 perc, 2022

    Rendező: Felix Van Groeningen, Charlotte Vandermeersch

  • Volt egyszer egy nyár

    Színes filmdráma, 102 perc, 2022

    Rendező: Charlotte Wells

  • Spre nord

    Színes filmdráma, thriller, 122 perc, 2022

    Rendező: Mihai Mincan

  • 65

    Színes sci-fi, thriller, 93 perc, 2023

    Rendező: Scott Beck, Bryan Woods

  • Sikoly VI.

    Színes horror, thriller, 123 perc, 2023

    Rendező: Matt Bettinelli-Olpin, Tyler Gillett

  • Shazam! Az istenek haragja

    Színes akciófilm, kalandfilm, képregényfilm, sci-fi, 130 perc, 2023

    Rendező: David F. Sandberg