Érzéketlen középszer – Rudy Milstein: Je ne suis pas un héros / Hősök lehetünk

2024. október 14. – írta Nagy Tibor

Elsőfilmes rendező filmje a rovarirtótól megbetegedő emberekről, de fordított nézőpontból, a főszerepbe egy hitvány védőügyvédet helyezve. Mindez egy jó adag szánalmas humortalan szócsépléssel megfejelve az érzéketlenség elkendőzése végett. Ez a Hősök lehetünk.

Álarcosbál – Alexandre de La Patellière, Matthieu Delaporte: Le Comte de Monte-Cristo / Monte Cristo grófja

2024. szeptember 26. – írta Buzsik Turner Kriszti

„Én csak a vak és süket sors felfegyverzett karja vagyok.”

Chihiro Csodaországban... – Benoît Chieux: Sirocco et le royaume des courants d'air / Sirocco és szelek királysága

2024. augusztus 31. – írta Buzogány Klára

...avagy hogyan beszél lyukat egy cserfes óvodás egy rettenetes varázsló hasába. Miyazaki világát idéző mese a testvéri kötelék e világon túlmutató voltáról.

Zárójeles – Abderrahmane Sissako: Black Tea / A tea illata

2024. augusztus 13. – írta Nagy Tibor

Abderrahmane Sissako mauritaniai rendező majd’ 10 év után jelentkezett új filmmel, de a Timbuktu színvonalát messze nem közelíti meg A tea illata.

Középsőujj-gyakorlat – Quentin Dupieux: Daaaaaalí!

2024. június 17. – írta Jakab-Benke Nándor

A furfangos francia filmes fenegyerek fergeteges és frappáns falfirkát forgatott, ami nemcsak Dalí, hanem Buñuel előtti hommage is – de hát a kettő (andalúziai) egykutya.

Ismeretlenek nélküli egyenlet – Anna Novion: Le théorème de Marguerite / Marguerite, a számok szerelmese

2024. május 14. – írta Erőss Réka

Képzeljünk el egy lányt, aki nem tud matematika nélkül élni. Képzeljünk el egy róla szóló filmet. A képlet elsőre izgalmasnak tűnik, a végeredmény azonban könnyedén kiszámítható.

Sző, fon, nem takács – Sébastien Vaniček: Vermines / Infested / Pókok

2024. április 16. – írta Bárány Bence

Minimum elgondolkodtató: mi kell ahhoz, hogy egy ránézésre átlagos szörnyinváziós horror Velencében, az egyik legrangosabb A-listás filmfesztiválon debütáljon? A válasz abban keresendő, hogy az elsőfilmes Sébastien Vaniček szerint a külvárosi panelblokk lakóit tizedelő óriáspókoknál is létezik veszélyesebb bestia.

A szerelemnek múlnia kell? – Stéphane Brizé: Hors-saison / Out of Season / Őszi sanzon

2024. március 29. – írta Incze Kata

Stéphane Brizé új filmjében eltávolodik a tőle már-már megszokott társadalomkritikus realizmustól, és sokkal személyesebb irányba veszi a kanyart. Két régi szerelmes váratlan találkozásán keresztül, finom humorral meséli el, hogy milyen múlandó nemcsak a szerelem, hanem az élet is.

Sorskomédia – Woody Allen: Coup de chance

2024. március 25. – írta Lubianker Dávid

Woody Allen ötvenedik, egyúttal utolsónak szánt filmje épp annyi önreflexív kommentárral szolgál saját történetmesélése kapcsán, hogy ne váljon a rendezői életmű indirekt paródiájává. Ennek ellenére a Coup de chance túlságosan is marginális ahhoz, hogy emlékezetes lehessen.

A színház én vagyok – Quentin Dupieux: Yannick

2024. március 1. – írta Berényi Csaba

A nonszensz baromságok francia nagymestere ezúttal egy magához képest földhözragadt, de azért szokásosan hibbant darabbal sértegeti a fikció és a való élet határát, valamint a művész, a befogadó és az alkotás társadalmi funkcióinak kusza kölcsönviszonyát.