Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

Lăzărescu úr halála és a román film feltámadása

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

ÉRTÉKELD A FILMET!
Lăzărescu úr halála
Cristi Puiu
2005
Lăzărescu úr halála

Lăzărescu úr halála

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 9 10 1

9

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

2004-ben a berlini Arany Medvével frissen kitüntetett kisjátékfilm, az Egy karton Kent és egy csomag kávé (Un cartuş de Kent şi un pachet de cafea) rendezőjétől a Nemzeti Filmközpont (Consiliul Naţional al Cinematografiei – CNC) megtagadta nagyjátékfilmes tervének az anyagi támogatását. A más, erős hazai gyártócégek híján a nagyjátékfilmeket Romániában egyedül támogató filmközpont más projekteket, az intézményhez közelebb állókét részesítette előnyben.

Nagy közbelépésekkel és egy sajtóbotrány után a Lăzărescu úr halála mégiscsak megkapta a befejezéséhez szükséges összeget. Most, 2005-ben a film a Cannes-i Filmfesztivál Un certain regard szekciójának fiatal rendezőket kitüntető díjával tért vissza az országba. Emellett a kitüntetés mellett magyarországi, dániai és horvátországi díjakat is szerzett. Összesen harminc fesztivált járt be világszerte. Ez a román film hőskölteménye, amely könnyen maradhatott volna megjelenés nélkül, ha a kontextus nem engedte volna meg, ha az utolsó pillanatban nem érkezett volna meg a befejezésére szánt összeg.

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

Ebben a filmben, a Lăzărescu úr halálában szintén egy kontextusról van szó. Egy hatvanhárom éves öregúr, akinek Lăzărescu a neve, és egyedül él két macskájával egy bukaresti tömbházlakásban, nem megfelelő helyzetben hívja a mentőket. Amikor ő egészségügyi ellátást kér, szörnyű közlekedési baleset történik, rengeteg az áldozat, úgyhogy a teljes bukaresti egészségügyi rendszer erre a katasztrófára összpontosít. A mentő későn érkezik, és felveszi ugyan a beteget, de a történet nem ér itt véget. A film a mentővel néhány bukaresti kórház között megsétáltatott, ápolást kereső ember történetét mutatja be. Az orvosok által lekezelően kezelt, csak alkoholistaként számba vett öregember beteljesíti a cím által előre jelzett végzetét.

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

Első látásra, ha csak átfutod a szinopszist, az a benyomásod támad, hogy ez a film és a rendszerváltozás utáni Romániában készült több másik munka között nincs nagy különbség. A rendszerváltás után megjelent egy olyan hagyomány, amely szerint a román filmnek minél erősebb vonásokkal kell bemutatnia a hétköznapok nyomorúságát. A kortárs román filmes expresszionizmus szinte minden rendező által felkarolt klisévé vált. A filmgyártásnak ez a módja távol tartotta a nézőket a román filmtől, hiszen ki akarja látni a mindennapok nyomorúságát, ha amúgy is benn él. A Lăzărescu úr halála napjaink román világának a gondjait elemzi, de ami újjá, mássá teszi, az a történet elbeszélésének a módja. Arról a bonyolult módszerről van szó, amely a forgatókönyv felépítésével kezdődik, és a kézikamerás filmezésig terjed, és amely kölcsönvesz néhányat a Dogma szabályai közül, de nem esik a dogmás modorosság csapdájába. Talán éppen ez az, ami miatt a filmet a nemzetközi fesztiválokon értékelték. A Lăzărescu úr halála kerülni igyekszik azokat a sablonokat, amelyek a román filmek valóságképét alkották, és hihető történetet mesél el.

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

Már első nagyjátékfilmjével, a Zseton és betonnal (Marfa şi banii, 2001) kezdődően Cristi Puiu bevezet valamit, ami hiányzott a román filmekből, éspedig az érzékenység árnyalatát és egyfajta síkját. A film mélységet nyer a sugallt gondolatok révén. Ebben az alkotásban három fiatalnak kell egy titokzatos csomagot Konstancáról Bukarestbe szállítania. Egy autó követi őket, és kénytelenek felhívni a küldőt, hogy értesítsék a helyzetükről. Később ugyanezek a fiatalok látnak az út szélén egy autót, amelynek minden utasát meggyilkolták, és ez éppen az őket korábban követő jármű volt. A film nem mutatja meg a bűntényt, csak annak a következményeit, így erősebb hatást ér el, mint ha a rendező az ábrázolás mellett döntött volna. Ettől a pillanattól kezdve a titokzatos csomag válik minden filmbeli esemény mozgatójává. A Zseton és beton nem ábrázolja az erőszakot, csak utal rá. Bemutatásakor frissességet hozott a román mozikba, amelyet addig a brutális realizmus jellemzett.

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

A rendező a Lăzărescu úr halálában nem folyamodik hasonló ellipszishez az érzékenység síkjának a létrehozásáért: itt a dolgokat nyíltan megmutatja. Egy öreget látunk, akit meghurcolnak a bukaresti kórházak között. A művészet itt egy mindig megismétlődő folyamat bemutatásában rejtőzik, éspedig egy ember leépülésének a folyamatában. Ilyen értelemben indokolt a film hossza, és így a film elkerül egyfajta sematikusságot, amely a cselekményt néhány fontos pillanatra szűkítené. A film kizárólag egyetlen éjszaka történéseiről szól. Néhány óra alatt valaki egyre tehetetlenebbé válik, emberből lassacskán tárggyá lesz. Dante Remus Lăzărescu a kezdő képsorokban még telefonon beszél, a film végére viszont öntudatlan állapotba kerül. Ezt a folyamatot fokozataiban ismerjük meg, a film tétje pedig elvesztődne, ha nem ilyen finom érzékenységgel lenne ábrázolva.

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

A film nézése közben rádöbbenünk arra, hogy maradt még valami, amit nem tudunk megmagyarázni: mi történt pontosan, és mikor történt tulajdonképpen. A mentővel az orvosok között egymásnak passzolt beteg meghal, de nem egyből, hanem mondhatni részletekben. A nyelv sántítani kezd, és a szereplő odajut, hogy már nem tud az orvosok kérdéseire válaszolni. Ezek az orvosok valójában rutint követnek, és ugyanazokat a kérdéseket ismétlik, ami azt a benyomást kelti, mintha a cselekmény megmeredt volna, és ugyanaz a jelenet ismétlődne a végtelenségig. A beszédkészség fokozatos elvesztése itt a leépülés jele – lényegében a Lăzărescu úr halála a kommunikáció hiányáról szól. Ez a hiányosság mindenkire vonatkozik, főként az egészségügyi személyzetre, akik végül vitatkozni kezdenek a főszereplő diagnózisáról.

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

A főszereplő által elszenvedett elembertelenedési folyamat az ezt kiváltó tünetek keresésére sarkall. A tünetek egy része a román kórházi rendszernek tulajdonítható, és a film arra csábít, hogy a valóságos romániai orvosi ellátás röntgenfelvételének tekintsük. A film mégsem ábrázolja groteszk módon az orvosi környezetet. A rendező nem keresi elkeseredetten a kórházi nyomorúság képeit, hanem egyszerűen bemutat egy helyzetet. Az orvosok nem csúszópénz nélkül kisujjukat sem mozdító szörnyetegekként jelennek meg. Ők csak bizonyos értelemben a rendszer által kihasznált emberek. Az orvosok közbeléphetnek, hogy a beteg leletei hamarabb elkészüljenek, ugyanakkor többnyire hatalmas adag érzéketlenség jellemzi őket. Cinizmusuk fekete humor alakját ölti. Jó példa erre a tomográfot kezelő Breslasu doktor, aki azt mondja páciensének, hogy lefényképezi „a manzárdját és a pástétomját”, és kiadja a parancsot, hogy „vidd gyorsan az idegsebészetre, hogy a fúrógéppel likat üssenek a fejébe”.

Cristi Puiu: Moartea domnului Lăzărescu / Lăzărescu úr halála

A Lăzărescu úr halála nem keresi a bűnösöket, ezek az orvosok csak egy hatalmas bürokratikus szerkezet kerekeit képezik, egy olyan rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy egy embertől megtagadják a jogot, hogy páciens lehessen. Cristi Puiu filmje világunk gonoszságának banális voltát rögzíti, szükségképpen leírja azt. A hangsúly a filmben nem a romániai egészségügyi rendszer hiányosságaira esik, hanem az emberi élet leépülési folyamatának a megjelenítésére. Amint azt a rendező egy interjúban is kijelentette, lehetetlen elmondani az emberek történetét anélkül, hogy az életüket benépesítő dolgokról, a környezetükről is szót ne ejtenél. Ez a környezet ismerős, megszokott, és a mindennapi életünkre vonat-kozik. A szereplő világa az a hozzánk közel álló világ, amelynek minden nap nekiütközünk, de ebben a világban lezajlik egy esemény. Egy ember halála felkavarja a világképünket. A néző pillantása nem siklik el közömbösen, nyugodtan a közös dolgok felett, hiszen időközben történt valami, valaki meghalt egyedül egy olyan rendszer kellős közepén, amelynek vigyáznia kellett volna rá. Ezen a ponton a film nyugtalanságot kelt, és kérdéseket ébreszt az olvasóban. A film túllép a román filmek steril redukcionizmusán, amelyek anélkül mutatnak be egy sivár valóságot, hogy ennek a bemutatásnak bármi egyéb tétje lenne.

Fordította: Buzogány Klára

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

9

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

  • Vérapó

    Színes akciófilm, thriller, vígjáték, 101 perc, 2022

    Rendező: Tommy Wirkola

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

  • Vérapó

    Színes akciófilm, thriller, vígjáték, 101 perc, 2022

    Rendező: Tommy Wirkola