Christopher Nolan: Dunkirk Christopher Nolan: Dunkirk

Túlélni földön, vízen, levegőben

Christopher Nolan: Dunkirk

ÉRTÉKELD A FILMET!
Dunkirk
Christopher Nolan
2017

A Filmtett szerint: 9 10 1

9

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Nolan végre ismét bizonyítja, hogy meg tudja őrizni Hollywoodban a szerzői filmes vonásait. A Dunkirk kreatív, ütős, emlékezetes film, ami kollektív tapasztalatként mutatja be a mentőakció eseményeit.

1940 tavaszán a sikeresen előrenyomuló német hadsereg a francia-belga határ közelében fekvő Dunkerque városánál a tengerhez szorított mintegy 400 000 szövetséges katonát. Lehetett volna ebből a második világháború egyik nagy tragédiája is. Ehelyett viszont a Dinamó hadműveletként elhíresült akció keretében több mint 300 000 embert, a hadsereg és zömében angol civilek összefogásával sikerült még éppen időben átmenteni a németek elől a La Manche csatornán túlra. A sztori nagyszerű apropója lehetne valamilyen szirupos háborús eposznak az összefogásról és a hősiességről, Christopher Nolant viszont csak a puszta túlélés és a küzdeni akarás témái érdekelték.

1940 májusában még éppen innen vagyunk az angliai csatán, ezért a szűk tenger két partja a bakák számára az otthon biztonságának és a háború terrorjának szembenállását is jelenti. „Majdhogynem látni lehet innen” – sóhajt fel egy tiszt a filmben, és Dél-Anglia felé int. A helyzet feszültsége még a vizeket is felkorbácsolja, a hideg hullámok gusztustalan tajtékot vetnek, és a dagály is csak a hullákat sodorja vissza, a mentőhajók még sehol. Aztán időnként végigsöpör a part fölött egy-egy német vadászgép, és leszed egy adagot a kimerülten sorakozó csapatokból.

Egy ilyen húsdaráló helyzet arctalan, ahogy 400 000 ember is az, és ezt Nolan kiválóan érzékelteti: ugyan kiemel néhány főbb figurát a parton, a tengeren és a levegőben, hogy rajtuk keresztül mutassa be az evakuálást, az események sűrűjébe mégsem elsősorban személyesen általuk ránt be – hanem a klasszikus formanyelvi eszközökkel. A feszültséget precízen felépítő montázzsal, az agyat legyaluló hangsávval, Hoyte Van Hoytema operatőr közelképeinek és a totáljainak felzaklató ritmusával, illetve a CGI-t hanyagoló trükkökkel. Mindez egészen konkrétan óramű pontossággal megszerkesztve, mert Nolan nemcsak a film felvétele során igazodott a saját zsebórájához, hanem annak ketyegése Hans Zimmer zakatoló zenéjének is alapját adta.

A szereplők mindeközben alig beszélnek, dialógusaik gyakran egészen redukáltan funkcionálisak, elvakkantott vezényszavak vagy kiáltások csupán. Mert nem az egyén számít, nem, hogy kik ők és mi a történetük, hanem az az egyszerű, egységes és sürgető céljuk, hogy hazajussanak. Nolan az erőteljesen szubjektív nézőpontjaikat használja fel, az arcukba tolt kameraállások pedig helyenként felidézik Nemes Jeles László Saulját, mert ezek a nézőpontok hasonlóan markáns szenzualitással építik fel a filmet. Az agresszíven előnyomakodó képekből, hangokból és érzetekből teremtődik meg a háború és az evakuálás napjainak abszurd őrülete.

Ennek az intenzív filmi érzékiségnek a hatásmechanizmusán csavar Nolan még egy nagyot, mikor saját, már a Mementóban olyan jól bevált módszeréhez visszatérve nemcsak a teret töri háromba, hanem az időt is. A bevezető jelenetekben (meglehetősen sután) jelzik ugyan, hogy a rendező három idősíkot mozgat egyszerre, a film során mégis a nézőnek magának kell összeillesztenie az okosan összekevert kirakós darabjait, és e munka közben még mélyebben vonódik be a filmbe. A megtört idő szilánkjait Nolan úgy rakosgatta egymás mellé és után, hogy a cselekményszálak kibogozása intellektuális elégedettséget okoz a nézőben. Közben pedig a pontosan kiszámított dramaturgia mentén felépül az egyre fojtogatóbb feszültség is.

Nolan jó érzékkel kvázi főszereplőjének az ismeretlen Fionn Whiteheadet választotta. A fiatal színész hitelesen hozza a tapasztalatlan suhancot, aki csak pont elég idős volt már, hogy a társaival együtt besorozzák, aki nem akar hőssé válni, mindössze elég szerencsésnek lenni, hogy hazajuthasson a túlpartra. Ugyanúgy nem tudunk meg róla igazán semmit, ahogy a másik 400 ezerről sem, akik Dunkerque partjainál várakoztak. A koncepció működik, Whitehead arca szépen belesimul a tömegbe, eszköz marad a rendező kezében, nincs önálló jelenléte. Viszont pont ezért érthetetlen, hogy miért szerződtettek olyan nagyágyúkat is, akik minden egyes feltűnésükkor agyonnyomják a filmet – és a többi figurát. Jó, kellettek a húzónevek, és igen, Cillian Murphy remekül alakítja a harctéri idegsokkot kapott tisztet, és a Kenneth Branagh szája szélén felderengő drámai kis mosoly felidézi a legszebb Shakespeare-feldolgozásokat, de nem tudnak elbújni a szerepükben. Tom Hardy is, akinek az arcát jórészt még csak nem is látjuk, és annyit sem beszél, mint máskor, egyszerűen nem tudja becsomagolni a karizmáját. Ezek pedig itt és most nem építik, inkább meg-megakasztják a film hatását.

Mindezzel együtt a Dunkirk működik, és azt bizonyítja, hogy Nolan továbbra is képes úgy lavírozni a hollywoodi elvárások és a saját megalomániájának csapdái között, hogy közben megtartja a szerzői filmes vonásait. Rendezői hatását tekintve többen Spielberghez hasonlítják, ami ez esetben már csak azért is érdekes, mert Spielberg annak idején leforgatta a méltán elhíresült, zsigerien hiteles jelenetsort a normandiai partraszállásról a Ryan közlegény megmentéséhez, aztán csapott hozzá egy semmitmondó háborús filmet. Nolan viszont éppen fordítva: a Dunkirk gyakorlatilag vértelen, végig egyetlen német katonát sem látunk, a teljesen konvencionális felütés és lezárás közti filmidő viszont kreatív, ütős és emlékezetes.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Dunkirk

Dunkirk

Színes akciófilm, filmdráma, történelmi, 107 perc, 2017

Rendező:
Szereplők: , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

9

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller