A drónok végveszélyben – William Eubank: Land of Bad / Maga a pokol

2024. április 24. – írta Berényi Csaba

A dzsungelhadviselés az amerikai háborús filmek Rorschach-tesztje, a morális meghasonulás, az elveszettség, a nemzeti trauma és az ismeretlen ellenségtől való rettegés terepe. A Maga a pokol címéhez híven szintén ebbe a fülledt purgatóriumba dobja Sam bácsi fiait, de megreked a macsó melldöngetés szintjén.

Mielőtt a függöny legördül – Oliver Parker: The Great Escaper

2024. március 6. – írta Kovács Patrik

Le lehet zárni megnyugtatóan egy hat és fél évtizeden átívelő színészi karriert? Oliver Parker melankolikus hangvételű, olykor a giccs határát karcolgató, de jól összerakott road movie-ja, a Michael Caine művészi hattyúdalának szánt The Great Escaper nem ad egyértelmű választ a kérdésre.

Ha menni kell – Dani Rosenberg: The Vanishing Soldier / Az eltűnt katona

2023. december 5. – írta Nagy Tibor

Mit tegyen a katona, ha semmi kedve csatába vonulni? Lépjen le a fenébe! Kár, hogy a bravúros felütéssel induló Az eltűnt katona röviddel ezután a földbe áll.

Megsárgult portré a Szovjetunióból – Nagy Dénes: Természetes fény

2021. július 1. – írta Incze Kata

Nagy Dénes (Együtt, Lágy eső) első nagyjátékfilmjét az idei Magyar Mozgókép Fesztiválon csíptük el, a lassan hömpölygő, orosz télben játszódó film lógott ki talán a leginkább a fesztivál (nagyrészt) közönségfilmes repertoárjából. Az Ezüst Medvét nyert alkotás ugyanis korántsem egy pátoszban, nagy szavakban és derék hőstettekben tobzodó, klasszikus történelmi film, sőt, tulajdonképpen ennek az ellentéte: nyers, szótlan, és szinte minden snittjétől instant szekunder szégyenérzetünk lesz. Ez a szokatlan, arcjátékba kódolt második világháborús tabló igazi csemege a lassú mozi kedvelőinek, de ahogyan a katonaság, ez sem való mindenkinek.

Túlélni földön, vízen, levegőben – Christopher Nolan: Dunkirk

2017. július 19. – írta Sándor Anna

Nolan végre ismét bizonyítja, hogy meg tudja őrizni Hollywoodban a szerzői filmes vonásait. A Dunkirk kreatív, ütős, emlékezetes film, ami kollektív tapasztalatként mutatja be a mentőakció eseményeit.

Az I. világháború a magyar filmtörténetben (1914–1945)

2015. november 24. – írta Kurutz Márton

A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező ugyanis, amellyel pontosan lekövethető a történelem alakulása, a hadi sikerek és vereségek váltakozása a filmművészet homogén testén. A gazdasági élet statisztikai adatai mellett a művészet az, amely a leghitelesebb mérőeszköze lehet a háborús konjunktúra és dekonjunktúra korszakainak. 

Selejtes gyártmány – Aleksander Bach: Hitman: Agent 47 / Hitman – A 47-es ügynök

2015. augusztus 26. – írta Dobi Ferenc

A 47-es ügynök visszatért: az ikonikus videojáték-karaktert ezúttal Rupert Friend testesíti meg, ám ugyan az adaptáció nem süllyed Uwe Boll-i mélységekbe, mégis csak részben marad hiteles a Hitman-szériához – az élvezetes akciófilm definíciójához sajnos annyira sem.

A gyanú árnyékában – Alex Gansa, Howard Gordon: Homeland – A belső ellenség

2015. február 3. – írta Németh Szabolcs Előd

A Showtime eddig négy szezont megért, többszörösen díjazott sorozata igyekszik kiválogatni azt, hogy mit kell megtartania és mit kell kidobnia elődjéből, a 24-ből.

L'elkiismeret – Volker Schlöndorff: Diplomatie / Az utolsó éjszaka Párizsban

2014. augusztus 28. – írta Petz Anna

A késő 1960-as és 1970-es évek német új filmjének oszlopos tagjaként Volker Schlöndorff a 2000-es évek után sem hagyta abba az alkotást. Legújabb filmje, Az utolsó éjszaka Párizsban (Diplomatie) egy klasszikus filmnyelvi stílussal operáló kvázi-zárt szituációs dráma, noha az általa feldolgozott történelmi esemény hordereje nem erre engedne következtetni.

A tűrőképesség határa – Doug Liman: Edge of Tomorrow / A holnap határa

2014. május 29. – írta Verpeléti András

Már a legelső traileren is érezhető volt, hogy Doug Liman a Mr. & Mrs. Smith és a Hipervándor után nagyon oda akarja tenni magát az új filmjére. A szebb napokat látott direktor mindenképpen biztosra akart menni, ezért olyan anyaghoz nyúlt, amiben minden – de tényleg minden – benne van, ami egy jó mozihoz kell. És egy időutazós, idegen-inváziós, robotruhában harcolós akciófilm csak jó lehet, nem? Az idei év első fele kis túlzással arról szólt, hogy rendre csalódva távoztunk az év sci-fijének kikiáltott filmekről, A holnap határát látva pedig már abban is elkezdhetünk kételkedni, hogy lesz-e még az idén egyáltalán jó tudományos-fantasztikus mozi.