Torz arányok – Peter Berg: Lone Survivor / A túlélő

2014. január 27. – írta Verpeléti András

Peter Berg A királyság (The Kingdom) és a Csatahajó (Battleship) vegyes sikerei után továbbra is a háborús műfaj felé kacsintgat, és legújabb próbálkozását is az eddigiekhez hasonló várakozás előzte meg. Talán nagy szerepe van ebben annak is, hogy a SEAL-kommandósokról szóló film – természetesen – igaz történeten alapul, aminél jobb marketing nem is kell a tengerentúli piacra. De amint túllépünk a hype-on és végigüljük a 120 perces játékidőt, egyérteéműen kiderül, hogy A túlélő már megint egy olyan film, ami nem arról szól, amiről kéne.

Nem egy turistafilm – Joshua Oppenheimer: The Act of Killing / Az ölés aktusa

2013. június 6. – írta Jakab-Benke Nándor

Az ölés aktusa úgy sokkol, hogy nem is sokkol; egy olyan országot, rendszert mutat be, amilyenről a legelvetemültebb hidegháborús sci-fi szerzők sem álmodtak volna.

Egyelőre röpképtelen – Steven Knight: Hummingbird / Kolibri-kód

2013. május 14. – írta Pernecker Dávid

Steven Knight, a Gyönyörű mocsokságok (Dirty Pretty Things) és a Gyilkos ígéretek (Eastern Promises) méltán üdvözített forgatókönyvírója végre-valahára – sok produceri passzolgatás és a finanszírozási akták ide-oda tologatása után – elkészíthette rendezői bemutatkozását. Ugyanakkor – már most érdemes visszavenni a lelkesedésből – igazán érdekes, hogy míg a két fent említett film forgatókönyve nem sok kivetnivalót hagy maga után, addig a Kolibri-kód üvölti magáról az elsőfilmes-jelleget.

„Piszkos” Jack Reacher, egy eltékozolt legenda – Christopher McQuarrie: Jack Reacher

2013. január 8. – írta Papp Attila Zsolt

Az öntörvényű, a törvényességet belülről feszegető igazságosztó figurája tömegkulturális közhely, Charles Bronsontól Clint Eastwoodig sokan szereztek renomét a karakternek. Tom Cruise a Jack Reacherrel a legendárium újabb fejezetét szerette volna megírni – mérsékelt sikerrel.

Plágiumügyek – Brian Klugman - Lee Sternthal: The Words / Lopott szavak

2012. december 11. – írta Kovács Bea

Bradley Cooper előző életében nagy valószínűséggel valamiféle írópalánta volt, a küszködő művész szerepét ugyanis ismét rá osztották. A tavalyi, többnyire pozitív fogadtatásban részesülő Limitless után Cooper alkotói válságban stagnáló, fiatal amerikai szerzőként jelenik meg Brian Klugman és Lee Sternthal debütfilmjében, A lopott szavakban. A bonyolultnak tűnő, de inkább csak zavaros, többszörösen is keretes történet nem menekül a hollywoodi cukormáztól, csöpögős és kiszámítható, de könnyű délutáni filmként teljesen megállja helyét.

Amerikai idol – Joe Johnston: Captain America: The First Avenger / Amerika Kapitány: Az első bosszúálló

2011. augusztus 10. – írta Csiger Ádám

Az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló személyében az év legcikibbnek ígérkező blockbustere érkezett a mozikba. Hollywood általában többre érdemes történeteket bagatellizál el, de ezúttal az ellenkező történt: egy sületlen képregény-mítosz kapott olyan profi filmadaptációt, hogy az szinte túlzás.

Akció + lány = Hanna – Joe Wright: Hanna – Gyilkos természet

2011. június 28. – írta Búzás Anna

Ambivalens viszonyulást vált ki ez a film a nézőből: egyszerre jó is, meg nem is. Végig fenntartja a nézőben a feszültséget, fokozatosan adagolja az információt, míg a végére minden szépen kikerekedik. És mégis marad egyfajta hiányérzet bennünk, nem kapunk minden kérdésre választ.

Nincs B-terv – Joe Carnahan: The A-Team / A szupercsapat

2010. július 16. – írta Csiger Ádám

„Már megint egy régi TV-sorozatból csinálnak filmet?” – kérdezte önreflexív poénként LL Cool J a Charlie angyalai moziváltozatában. Igen, ezúttal a 80-as évek egyik sikeres akció-vígjáték sorozata, az A-Team egész estés verziója készült el Joe Carnahan (Narkó, Füstölgő ászok) rendezésében, Ridley és Tony Scott produceri közreműködésével.

Joeságos ég! Még egy... – Stephen Sommers: G.I. Joe: The Rise of Cobra / A kobra árnyéka

2009. szeptember 1. – írta Bán Attila

Csak nekem tűnik úgy, vagy idén tényleg különösen erős volt a hollywoodi nyári trágyafelhozatal? A G. I. Joe: A kobra árnyéka eredeti címe alapján (The Rise of the Cobra – A kobra felemelkedése) leginkább a reggeli merevedés magasztalásának tűnik, de végül mégiscsak egy bárgyú akciófilm lesz.

Felfőtt indulatok egy lövészárokban – Danis Tanovic: No Man's Land / Senkiföldje

2002. április 16. – írta Moldován Árpád Zsolt

A boszniai polgárháború szolgáltatja a hátteret Danis Tanovic Senkiföldje című filmjéhez. A rendező tévés tudósítóként végigkövette az embertelen és abszurd helyzeteket eredményező konfliktussorozatot, és ebben a filmben letisztázta a sok száz óra haditudósítás lényegét. Gyönyörű iróniával és könnyedséggel nyúl a délszláv háború témájához, ahol mondhatni testvér testvér ellen vívott élet-halál harcot.